Fotó: Pap Melinda
Kolozsváron sok kiváló író, szerkesztő, szellemi ember dolgozik, ezt a tagságukban is szeretnénk tudatosítani – így indokolta Szkárosi Endre, a Szépírók Társaságának elnöke a kolozsvári Szépíró Kör létrejöttét a csütörtök esti alakulóülésen.
2019. október 18., 19:112019. október 18., 19:11
2019. október 18., 19:192019. október 18., 19:19
A magyar szellemi élet mindig is Budapest-centrikus volt, ezért is döntött úgy a Szépírók Társasága, hogy vidéken is kiépíti tagszervezeteit, más magyarországi városokban is megpróbálja dinamizálni, bátorítani az irodalmi tevékenységet. És mivel a magyar irodalom nem áll meg az országhatároknál,
Szkárosi Endre, a budapesti Szépírók Társaságának elnöke a Planetarium kávézóban tartott esemény bevezetőjében rámutatott: Kolozsváron kiváló írók, szerkesztők, szellemi emberek dolgoznak, és ezt magyarországi tagságukban is szeretnék tudatosítani.
mindenki számára látható, milyen irodalmi tevékenység folyik a teljes magyar nyelvű kultúrtérben. Céljuk összefogni az irodalmi tevékenységet, az arról való tudást, anyagilag és szervezésileg is támogatni, hogy minél több erdélyi alkotó mutatkozhasson be Magyarországon.
Az est további részében a Korunk legújabb, kortárs kritikának szentelt száma kapcsán zajlott beszélgetés arról, hogy milyen is a kritikus, és van-e egyáltalán kritika napjainkban? A moderátor, Balázs Imre József kérdéseire válaszolva Vallasek Júlia és Bányai Éva próbálta felvázolni a kritika helyzetét a kortárs magyar irodalomban. Előbbi rámutatott:
Szerinte a kritikához idő kell, ha kritikát ír, kénytelen visszafogni olvasói kíváncsiságát és ahelyett, hogy „falná”, több időt szánni a szövegre. Ezzel Bányai Éva is egyetértett: ahhoz, hogy írni tudjon egy műről, legalább kétszer el kell olvasnia, mondta, és ha az nem jó, nem olvassa el, így írni sem ír róla. Ezért nem szokott rosszat írni művekről, vallotta be, ugyanis sajnálja az időt ezekre.
– jelentette ki. Hozzátette, ezért nem is tartja magát kritikusnak, tanulmányokat ír, konferenciákon tart előadást a kortárs magyar irodalom általa jónak ítélt darabjairól.
Fotó: Pap Melinda
Arra a kérdésre, hogy megszűnik-e a kritika, mint műfaj, Vallasek Júlia kijelentette: a média halálával is az internet megjelenése óta riogatnak, mégsem szűnt meg, csak átalakul. Szerinte ugyanez mondható el a kritikáról is, mely szegmentálódik.
– hívta fel a figyelmet az irodalomtörténész, aki szerint nem lehet már holisztikus módon átfogni a magyar irodalmat. Szkárosi Endre úgy vélte, a kritika feladata, hogy el tudja helyezni térben és időben az adott művet,
A kritika ráadásul csak arról tud írni, ami megjelenik, a kommunizmusban például az irodalmi intézményrendszerben dolgozók voltak a irodalmi tudás letéteményesei és ami az ő látószögükön kívül esett, az nem jelent meg. Napjainkban már verseny van és a mennyiség minőségben is többet hoz, a vers azonban háttérbe szorul a próza, elsősorban a regény javára.
Kolozsváron még íródnak versek, derült ki az est további részében, amikor a megalakult Kolozsvári Szépíró Kör tagjai, László Noémi, Tompa Gábor, Visky András, Selyem Zsuzsa, Sánta Miriám olvastak fel legújabb műveikből, majd az estet Szkárosi Endre nagy sikerű versperformansza zárta.
Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek fél évezrede eltűnt templomát Visegrádon – közölte a magyarországi Nemzeti Régészeti Intézet a közösségi oldalon.
Magyar klasszikus és kortárs darabok, vidéki és külhoni magyar társulatok is helyet kaptak a budapesti Nemzeti Színház májusi műsorában; Marosvásárhelyről, Székesfehérvárról és Szombathelyről érkeznek vendégelőadások Budapestre.
Május 17-től szerepel a romániai mozik műsorán Breier Ádám egyedi hangú debütfilmje, egy keserédes magyar dramedy a gyászról, a családról és arról, hogy mindig mindenkinek igaza van.
Benedek Elek nyomában címmel szervezik meg a Szabédi-napokat pénteken Kolozsváron, szombaton pedig a Maros megyei Szabédon.
Erdélyi magyar, magyarországi, valamint román színi egyetemekről érkeztek színis hallgatók a csütörtökön kezdődött csíkszeredai Unscene fesztiválra, ahol vizsgaelőadásokkal mutatkoznak be.
A Maros Megyei Múzeum Történeti Osztályának várbeli épületében május 17-én, pénteken 17 órakor nyílik a Polcz Alaine (1922–2007) neves magyar pszichológus és író tiszteletére a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által rendezett vándorkiállítás.
Tizenötödik alkalommal rendezi meg az idén a debreceni Csokonai Színház, a Vojtina Bábszínház és a Drámaírói Kerekasztal a kortárs magyar dráma ünnepét, a Deszka Fesztivált, amely csütörtökön kezdődik a cívisvárosban – jelezték a szervezők az MTI-nek.
Kolozsvárra érkezett a Petőfi 200 című kiállítás, mely 2023 januárjában, a költő születésének hónapjában indult útjára a székelyudvarhelyi Művelődési Házból, majd Erdély több települését is bejárta.
Bagossy Levente Jászai Mari-díjas díszlettervező makettjeiből nyílik kiállítás az aradi Ioan Slavici Klasszikus Színházban.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház új premierje Albert Camus A félreértés című abszurd drámája Mihai Măniuțiu rendezésében, a bemutatót szerdán este 8 órától a nagyszínpadon kialakított stúdiótérben láthatja a közönség.
szóljon hozzá!