Fotó: Pap Melinda
Kolozsváron sok kiváló író, szerkesztő, szellemi ember dolgozik, ezt a tagságukban is szeretnénk tudatosítani – így indokolta Szkárosi Endre, a Szépírók Társaságának elnöke a kolozsvári Szépíró Kör létrejöttét a csütörtök esti alakulóülésen.
2019. október 18., 19:112019. október 18., 19:11
2019. október 18., 19:192019. október 18., 19:19
A magyar szellemi élet mindig is Budapest-centrikus volt, ezért is döntött úgy a Szépírók Társasága, hogy vidéken is kiépíti tagszervezeteit, más magyarországi városokban is megpróbálja dinamizálni, bátorítani az irodalmi tevékenységet. És mivel a magyar irodalom nem áll meg az országhatároknál,
Szkárosi Endre, a budapesti Szépírók Társaságának elnöke a Planetarium kávézóban tartott esemény bevezetőjében rámutatott: Kolozsváron kiváló írók, szerkesztők, szellemi emberek dolgoznak, és ezt magyarországi tagságukban is szeretnék tudatosítani.
mindenki számára látható, milyen irodalmi tevékenység folyik a teljes magyar nyelvű kultúrtérben. Céljuk összefogni az irodalmi tevékenységet, az arról való tudást, anyagilag és szervezésileg is támogatni, hogy minél több erdélyi alkotó mutatkozhasson be Magyarországon.
Az est további részében a Korunk legújabb, kortárs kritikának szentelt száma kapcsán zajlott beszélgetés arról, hogy milyen is a kritikus, és van-e egyáltalán kritika napjainkban? A moderátor, Balázs Imre József kérdéseire válaszolva Vallasek Júlia és Bányai Éva próbálta felvázolni a kritika helyzetét a kortárs magyar irodalomban. Előbbi rámutatott:
Szerinte a kritikához idő kell, ha kritikát ír, kénytelen visszafogni olvasói kíváncsiságát és ahelyett, hogy „falná”, több időt szánni a szövegre. Ezzel Bányai Éva is egyetértett: ahhoz, hogy írni tudjon egy műről, legalább kétszer el kell olvasnia, mondta, és ha az nem jó, nem olvassa el, így írni sem ír róla. Ezért nem szokott rosszat írni művekről, vallotta be, ugyanis sajnálja az időt ezekre.
– jelentette ki. Hozzátette, ezért nem is tartja magát kritikusnak, tanulmányokat ír, konferenciákon tart előadást a kortárs magyar irodalom általa jónak ítélt darabjairól.
Fotó: Pap Melinda
Arra a kérdésre, hogy megszűnik-e a kritika, mint műfaj, Vallasek Júlia kijelentette: a média halálával is az internet megjelenése óta riogatnak, mégsem szűnt meg, csak átalakul. Szerinte ugyanez mondható el a kritikáról is, mely szegmentálódik.
– hívta fel a figyelmet az irodalomtörténész, aki szerint nem lehet már holisztikus módon átfogni a magyar irodalmat. Szkárosi Endre úgy vélte, a kritika feladata, hogy el tudja helyezni térben és időben az adott művet,
A kritika ráadásul csak arról tud írni, ami megjelenik, a kommunizmusban például az irodalmi intézményrendszerben dolgozók voltak a irodalmi tudás letéteményesei és ami az ő látószögükön kívül esett, az nem jelent meg. Napjainkban már verseny van és a mennyiség minőségben is többet hoz, a vers azonban háttérbe szorul a próza, elsősorban a regény javára.
Kolozsváron még íródnak versek, derült ki az est további részében, amikor a megalakult Kolozsvári Szépíró Kör tagjai, László Noémi, Tompa Gábor, Visky András, Selyem Zsuzsa, Sánta Miriám olvastak fel legújabb műveikből, majd az estet Szkárosi Endre nagy sikerű versperformansza zárta.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
szóljon hozzá!