Az Erdőszentgyörgyön élő Szali Irma is mesél a filmben szülőfalujáról, Bözödújfaluról
Fotó: Facebook.com/Bözödújfalu
A romániai falurombolás jelképévé vált Bözödújfaluról, egykori lakóiról készített dokumentumfilmet Barabás Eszter, aki tavaly végzett a Sapientia egyetem filmművészet, fotóművészet, média szakán. A visszaemlékezéseken alapuló alkotásról, amelyet a hétvégén a kincses városban láthat a közönség, a rendező beszélt a Krónikának.
2017. június 22., 17:022017. június 22., 17:02
Az elárasztott Bözödújfalu történetét mutatja be egykori lakói visszaemlékezései alapján az a dokumentumfilm, amely éppen egy évvel ezelőtt készült el Kolozsváron Barabás Eszter rendezésében.
A 28 perces, Kopjafa a házunk helyén című, a romániai falurombolás jelképévé vált Maros megyei településről készített alkotást a hétvégén vetítik a kincses városban:
Az eseményt első alkalommal szervezi az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) ifjúsági szervezete, az EMKISZ. A film régi fényképek, az egykori lakók történetei révén mutatja be a település múltját, pusztulását. Szereplői a falu életéről, személyes élményeikről mesélnek, otthonuk elvesztéséről és a fájdalom feldolgozásáról.
Barabás Eszter a Krónika kérdésére elmondta, a Sapientia egyetem filmművészet, fotóművészet, média szakának végzőseként készítette el tavaly a filmet, amely államvizsgamunkája volt. „Egy év alatt, 2015 és 2016 szeptembere között forgattunk egy ötfős csapattal, amelynek tagjai nagyrészt egyetemi hallgatók, a kollégáim voltak. Négyszer mentünk forgatni, ugyanis
Kövenként lopkodják szét és adják el a víz alól előbukkanó Bözödújfalu maradványait. A közvélemény szerint kegyeletsértés, ami a negyedszázada elárasztott településsel történik, ám egyesek szerint a „gyűjtögetőknek” is meg kell élniük valamiből.
Közben a falu egykori lakói közül 11 személlyel készítettünk interjúkat. A megkérdezettek mindannyian a Székelyföldön élnek, a falurombolást követően szétszóródtak a környéken. Erdőszentgyörgyön, Székelykeresztúron, Fiatfalván, Kisgalambfalván, Szovátán kerestük meg ezeket az embereket, mindannyian körülbelül 50–70 év közöttiek” – mondta el a film rendezője.
Hozzátette, egy kérdéssorozatot állítottak össze, a megkérdezettek pedig Bözödújfaluban töltött gyerekkorukról, fiatalkorukról és természetesen a film legfontosabb pontjaként a szülőhelyükről való elköltözésről meséltek, valamint arról is, hogy mi következett ezután az életükben.
Az egykori lakosok közül többen is könnyezve mondták, a hely számukra az örökre elveszett paradicsomot jelenti. Egyébként a tó és környéke változásait is rögzítettük a különböző évszakokban. A film azok számára is érdekes lehet, akik keveset tudna vagy nem tudnak a tragikus sorsú faluról, hiszen kiderül belőle, mi is történt” – mondta a rendező.
Barabás Eszter
A dokumentumfilmet múlt héten Székelykeresztúron láthatták a nézők, a tervek szerint a nyár folyamán a Hargita megyei Siménfalván, a Maros megyei Erdőszentgyörgyön és Magyarországon, Jászberény környékén is vetítik. Barabás Eszter azt is elmondta, különböző külföldi fesztiválokra is szeretnék küldeni, Bukarestben már vetítették a Cinemaiubit fesztiválon, valamint a törökországi Istanbul International Architecture and Urban Film Festivalon.
A vízzel elárasztott Bözödújfalu történetéről, egykori lakóiról jelenleg a magyarországi Buda János is forgat dokumentumfilmet, a magyarországi rendező, operatőr áprilisban a Krónikának azt nyilatkozta, alkotása várhatóan jövő nyárra készül el.
A vízzel elárasztott Bözödújfalu történetéről, egykori lakóiról forgat dokumentumfilmet Buda János. A magyarországi rendező, operatőr a várhatóan jövő nyárra elkészülő alkotásról, az adatgyűjtésről beszélt a Krónikának.
Bözödújfalu mellett 1975-ben 625 méter hosszú, 28 méter magas gát építése kezdődött, a felduzzasztott Küsmöd-patak vize a nyolcvanas években elárasztotta a falut, amelynek lakóit a szomszédos településekre költöztették, sokan közülük külföldre távoztak,
A gátépítés 1977-ben leállt, de 1984-től újraindult, és a tó vízszintje 1992-ben érte el maximális magasságát, a vizet idén márciusban kezdték leengedni. A leeresztésre azért volt szükség, mert a vízgazdálkodási vállalat szakemberei meg akarják javítani a gátat és a tóban álló irányítótornyot összekötő hidat, amelynek egyik betoneleme februárban a vízbe esett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!