Fotó: Pixabay
Az Európai Filmakadémia (EFA) a saját eszközeivel tiltakozik Ukrajna orosz inváziója ellen: bojkottálja az orosz filmeket.
2022. március 03., 11:432022. március 03., 11:43
Március 1-én közzétett állásfoglalásában a filmakadémia kiegészíti a nemzetközi szankciók listáját azzal, hogy csatlakozik az Ukrán Filmakadémia korábbi felhívásához, és bojkottálja az orosz filmalkotásokat – írta a Filmtett.ro.
Tiltakozásképpen kizárják az Európai Filmdíjakért folyó idei versenyből az orosz filmeket, ugyanakkor tisztelegnek azon „bátor orosz filmesek” előtt, akik kiálltak a háború ellen. A szöveg szabadkozik: megfogalmazói tudják, hogy az EFA állásfoglalása „korábban kellett volna érkezzen”, de az elmúlt napokban a háttérben, „csendben” pénzt gyűjtöttek, és kitalálták, hogyan segíthetnének a bajbajutottakon.
Az Európai Filmakadémia állásfoglalása egy nappal azután érkezik, hogy Szergej Loznyica ukrán filmrendező nyílt levélben nevezte gyávának az EFA-t korábbi megfogalmazása miatt: „Micsoda szégyenletes szöveget hozott össze az Európai Filmakadémia: »Ukrajna megszállása erősen aggaszt bennünket.«”
A rendező egyúttal lemondott EFA-tagságáról: „Közöltétek, hogy 61 ukrán tagotok van. Hát mától kezdve csak 60. Nincs szükségem arra, hogy »éberek legyetek, és kapcsolatban maradjatok velem«, nagyon szépen köszönöm!”
A 80 aláíró egy része a 2020-as események elől szökött Ukrajnába, ahol „szívesen látták és támogatták őket”. Brit producerek szintén bojkottot terveznek: a több mint 700 televíziós és független filmes tagot számláló Pact felszólította tagjait, hogy szüntessenek be minden, orosz produkciókkal és cégekkel közös munkát.
Közben a cannes-i filmfesztivál is korlátozza az oroszok részvételét a szemlén. A fesztivál idei kiadásán nem fogadják a kormányzati kapcsolatokkal rendelkező orosz egyéneket és delegációkat. A szemle szervezői tegnap hajnalban tették közzé állásfoglalásukat az ukrajnai válság kapcsán.
A szemle csapata kifejti, hogy „hacsak a háború az ukrán nép számára kielégítő módon véget nem ér”, idén nem fogadnak „Oroszországból érkező delegációkat, és senki mást, aki kapcsolatban áll az orosz kormánnyal”. Vagyis az orosz filmeseket és alkotásaikat nem zárják ki a fesztiválról, ahogy az Európai Filmakadémia tette. Időközben egymás után jelennek meg az ukrán filmeseket támogató, egyéni és csoportos szolidaritási nyilatkozatok – tegnap például egy 250 európai szakmabeli által aláírt petíciót tettek közzé.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!