Farkas Árpád Kossuth-díjas költő
2021. február 08., 16:282021. február 08., 16:28
Az addig rendben van, hogy „apáink hűlő, drága arcán járunk”, de hogy holnap-holnapután már a Farkas Árpádén is – na, ez most nagyon rosszul esik. Vagyunk egy páran, ’90 után induló költők, akiknek Farkas Árpád tényleg Apánk volt, Bátyánk volt, Testvérünk volt. Nekem meg aztán pláne: udvarhelyszéki volt, mint én, ugyanabban a középiskolában tanult, mint én... és lassan két éve, külső munkatársakként, szinte tőszomszédok voltunk a Székelyföld folyóirat impresszum-oldalán.
S ahogy a homoródalmási Szabó Gyula miatt néha fékezés nélkül suhantam át szülőfalumon, Lövétén, úgy Kolozsvárról jövet, Farkaslaka után bizony elég gyakran tértem le jobbra, a Nyikó mentére, csak és kizárólag a siménfalvi születésű Farkas Árpád miatt. (Sose mondtam ezt neki, de biztos vagyok benne, hogy Farkas Árpád ezt mondás nélkül is tudta. Megérzi-hiszi-tudja az ilyesmit az ember.) „Názáretből támadhat-é valami jó?” – kérdezi Nátánael János evangéliumában. Nos, számomra igenis támadt, például olyan Farkas Árpád-vers, mint a Porka havak:
Porka havak hulladoznak,
rehó reme róma,
öreg füvek fáradoznak
kimászni alóla.
Háromezer esztendeje
ugyanez a tél hull,
mégsem hinném, hogy az ember
végül belebénul.
Fölmorajló meleg testem
jégcsap szemek nézik.
Fut az idő, mint a hideg
a hátamon végig.
Lövétei Lázár László
Vasárnap este, életének 77. évében súlyos betegség után elhunyt Farkas Árpád Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Háromszék volt főszerkesztője – közölte hétfőn honlapján a napilap.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!