Fotó: Facebook/Kaláka
Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című produkciójával lép fel december 7. és 17. között Erdélyben az 50. születésnapját ünneplő Kaláka együttes. A karácsonyi hangverseny kerete a betlehemes játék, így a műsorban elhangzanak magyar nyelvű karácsonyi népdalok, de megjelennek más népek dalai is.
2018. november 24., 18:342018. november 24., 18:34
Erdélyben szervez karácsonyi turnét december 7. és 17. között az 50. évadját ünneplő Kaláka együttes, amely 10 városba látogat el a „Szabad-e bejönni ide betlehemmel?” című produkciójával.
Emellett hallhatunk majd régi egyházi énekeket, karácsonyi versekre írott Kaláka-dalokat, amelyek 1987 óta „házról házra” járva teszik meghittebbé az ünnepet. A Szatmárnémetit, Nagykárolyt, Kolozsvárt, Krasznát, Nagyenyedet, Dévát, Brassót, Marosvásárhelyt, Gyergyószentmiklóst, Csíkszeredát és Nagyváradot érintő turnét az RMDSZ nőszervezete támogatja.
„Az RMDSZ nőszervezete évek óta megszervezi a Mosolygó karácsony programsorozatát, amelynek az a célja, hogy együtt készülődjön az ünnepre a család apraja-nagyja, és az, hogy a rászorulóknak is tegyük mosolygóssá a karácsonyt. Az idén azért hívtuk a Kaláka együttest Erdélybe, mert így szeretnénk szép ünnepet kívánni minden családnak”– mondta el Hegedüs Csilla, az RMDSZ nőszervezetének ügyvezető elnöke.
A nemrég elhunyt Kányádi Sándor – akinek számos versét megzenésítette az együttes – azt írta a Kárpát-medence-szerte évtizedek óta népszerű zenekar fennállásának 25. évfordulójára, hogy a Kaláka elegáns, más muzsikusokkal össze nem téveszthető zenei tálcán nyújtja a verset a hallgatóknak.
– fogalmazott a költő.
A Kaláka együttes 1969-ben alakult Budapesten. Verseket énekelnek, és népzenét játszanak saját feldolgozásban. Muzsikájuk sokszínű, és a versekből következően sokstílusú. Az egyéni hangzást a négy énekhang, a klasszikus és népi hangszerek együttes játéka adja. Az együttes tagjai és hangszereik: Becze Gábor – nagybőgő, gitár, Gryllus Dániel – furulyák, citera, pánsíp, klarinét, tárogató, Gryllus Vilmos – cselló, gitár, charango, koboz, doromb, Radványi Balázs – mandolin, 12 húros gitár, ukulele, cuatro, brácsa, kalimba. A karácsonyi erdélyi turnéról bővebb információt az RMDSZ nőszervezetének Facebook-oldalán találhat a közönség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!