Szenkovics Enikő kolozsvári műfordítót a román kulturális érdemrend lovagi fokozatával tüntették ki
Fotó: Facebook/ Szenkovics Dezső
Az erdélyi magyar kultúra két személyiségének is állami kitüntetést adományozott Klaus Johannis államelnök a román kultúra napja, január 15. alkalmából szerda este Bukarestben a Cotroceni-palotában.
2020. január 16., 13:492020. január 16., 13:49
2020. január 16., 14:222020. január 16., 14:22
A román kulturális érdemrend lovagi fokozatát Szenkovics Enikő kolozsvári műfordító, a kulturális érdemrend tiszti fokozatát Szabó Bálint kolozsvári építész, műemléki szakmérnök, a Transylvania Trust Alapítvány alapító igazgatója vehette át. Az államelnök összesen 26, a kultúra területén tevékenykedő személyiséget tüntetett ki.
„Úgy érzem, ez a kitüntetés nemcsak nekem szól, hanem általában az erdélyi magyar műfordítóknak. Hogy pont én vehettem át, természetesen nagy megtiszteltetés és öröm.
– mondta el a Krónika megkeresésére Szenkovics Enikő. Hozzátette, az is örömmel tölti el, hogy a ceremónia lejártával a kultúráért és egyházakért felelős elnöki tanácsadó odalépett hozzá, és arra kérte, fordítson, közvetítsen továbbra is a kultúrák között. „Végül is erdélyiként ez a feladatunk” – fogalmazott a műfordító.
Fotó: Facebook/ Szenkovics Dezső
Az 1974-ben született Szenkovics Enikő eddigi munkásságát és érdeklődési irányát két forrásnyelv határozza meg: mind a román, mind a német irodalom köréből készít műfordításokat. Hosszú ideje gondos és figyelmes fordítója az erdélyi német irodalomnak, fordításain keresztül a magyar olvasó átfogó képet kaphat a romániai németség szépirodalmából. Mindemellett Franz Hodjak (1944) nagyszebeni születésű, Németországban élő német író prózájának állandó fordítója, Szenkovics Enikő magyarításában olvashatjuk Hodjak több prózai művét is.
Doina Ruşti román írónő prózáját is Szenkovics fordításában ismerheti a magyar olvasó, a Zogru, a Lizoanca tizenegy évesen című regények után idén ősszel jelenik meg a budapesti Orpheusz Kiadó gondozásában a harmadik Ruşti-fordítása Ártó receptek könyve címmel. Szenkovics Enikő nem csupán műfordítóként, hanem sok esetben lektorként, kontrollfordítóként is részt vett és vesz román és magyar szépirodalmi művek megjelentetésében, emellett szervezésében került sor 2017 májusában, Bukarestben egy, a romániai német irodalom román és magyar fordításait tematizáló konferenciára és műhelybeszélgetésre.
Eddigi műfordítói munkájának minősége, tág perspektívája, ugyanakkor tematikus koncentráltsága alapján ítélte meg számára 2018-ban a a Hieronymus-díjat a Telegdy Polgár István Alapítvány kuratóriuma. Az 1982-ben alapított elismerést hosszú kihagyás után ekkor ítélte oda először a Magyar Írószövetség által alapított Telegdy Polgár István Alapítvány kuratóriuma.
Fotó: Facebook/Szenkovics Dezső
Szabó Bálint a kitüntetésről a Krónika megkeresésére azt mondta, olyan elismerésről van szó, amit az ember akkor kap, amikor visszavonul a munkájától. „Az elismerés azt jelenti, hogy azok, akiknek ez módjában áll, értékelték a tevékenységemet, s megfelelőnek tartották a kitüntetésre” – fogalmazott a 76 éves Szabó Bálint.
Felvetésünkre, miként értékeli az elismerést, hiszen hasonló alkalmakkor kevés magyar személyiséget tüntetnek ki Bukarestben, a díjazott kifejtette, munkásságának nemcsak magyar vonatkozásai voltak és vannak, hiszen a műemlékek és az épített örökség soknemzetiségűnek nevezhető, így akarva-akaratlanul az ember mindenképpen bedolgozik nemcsak a saját nemzetisége, hanem egész Erdély örökségvédelmébe.
– fogalmazott Szabó Bálint.
Szabó Bálint egy korábbi kitüntetés alkalmával (archív felvétel)
Fotó: Művelődés.net
„Szabó Bálint nélkül ma nem lenne az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete (1996), a Transylvania Trust Alapítvány (1996), illetve a Transsylvania Nostra Alapítvány, valamennyi általa létrehozott civil társadalmi szervezet meghatározó részt vállal az erdélyi építettörökség-helyreállítási tevékenység kialakításában, fenntartásában és fejlesztésében, programok és kiadványok sokaságával gazdagítva az építettörökség-védelmi palettát” – írta a műemlék-restaurátor munkásságáról a Művelődés folyóirat.
A szakember 1998 óta a műemlékvédelemben nagy fontosságú történeti tartószerkezetek rehabilitációjának oktatója a Kolozsvári Műszaki Egyetemen. Tagja a Műemlék-restaurátorok Országos Egyesületének (1995-től), elnöke az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesületének (1996-tól), alapító igazgatója az 1996-ban létrehozott Transylvania Trust Alapítványnak, vezetőségi tagja az ICOMOS Román Nemzeti Bizottságnak. Munkásságért Kós Károly-díjat is kapott.
Kolozsváron vetítik február 13-án Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából a marosvásárhelyi Miholcsa Gyula dokumentumfilmrendező, tévés szerkesztő filmjét.
Erdélyi magyar politikusok (1918–1989) – ez a témája a Korunk folyóirat legfrissebb, februári lapszámának – közölte a szerkesztőség.
Harmadik alkalommal rendezi meg a magyar és román irodalmat egymás nyelvére átültető műfordítók minifesztiválját a Liszt Intézet bukaresti központja.
Életének 94. évében elhunyt Krasznai Paula színművésznő, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház következő premierjére készül: Friedrich Dürrenmatt Angyal szállt le Babilonba című darabjából készül produkció Bocsárdi László rendezésében. A szentgyörgyi színház premierjét február 8-án és 9-én tartják.
Újra színpadra állítja a Kolozsvári Magyar Opera a Valahol Európában című, jó pár évvel ezelőtt nagy sikerrel játszott musicalt, amelyhez gyermekszereplőket keresnek.
Az Amerikai Filmakadémia technikai Oscar-díjával ismerték el Áfra Attila Tamás munkáját: az informatikus egy nyílt forráskódú könyvtárt fejlesztett, mely javítja a számítógéppel generált képek minőségét.
Partiumi településeken mutatja be a Kallós Zoltán népzene- és néprajzkutató emlékére készült, Ritka magyar című néptáncelőadását az Udvarhely Néptáncműhely – jelentette be kedden a társulat.
Leonardo da Vinci híres festménye, a Mona Lisa saját termet kap a párizsi Louvre Múzeumban, amely lehetővé teszi, hogy jobban ki lehessen mutatni a látogatóknak. A Mona Lisa előtt tolong jelenleg a legnagyobb tömeg a múzeumban.
Életének 83. évében elhunyt Dukrét Géza partiumi magyar helytörténész, műemlékvédő, a nagyváradi és a Bihar megyei közélet jeles személyisége, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság volt elnöke.
szóljon hozzá!