„Erdélyiként a kultúrák közti közvetítés a feladatunk” – Magyarokat is díjazott Klaus Johannis

Szenkovics Enikő kolozsvári műfordítót a román kulturális érdemrend lovagi fokozatával tüntették ki •  Fotó: Facebook/ Szenkovics Dezső

Szenkovics Enikő kolozsvári műfordítót a román kulturális érdemrend lovagi fokozatával tüntették ki

Fotó: Facebook/ Szenkovics Dezső

Az erdélyi magyar kultúra két személyiségének is állami kitüntetést adományozott Klaus Johannis államelnök a román kultúra napja, január 15. alkalmából szerda este Bukarestben a Cotroceni-palotában.

Kiss Judit

2020. január 16., 13:492020. január 16., 13:49

2020. január 16., 14:222020. január 16., 14:22

A román kulturális érdemrend lovagi fokozatát Szenkovics Enikő kolozsvári műfordító, a kulturális érdemrend tiszti fokozatát Szabó Bálint kolozsvári építész, műemléki szakmérnök, a Transylvania Trust Alapítvány alapító igazgatója vehette át. Az államelnök összesen 26, a kultúra területén tevékenykedő személyiséget tüntetett ki.

Németül köszönte meg Johannisnak az elismerést

„Úgy érzem, ez a kitüntetés nemcsak nekem szól, hanem általában az erdélyi magyar műfordítóknak. Hogy pont én vehettem át, természetesen nagy megtiszteltetés és öröm.

Idézet
Ennek az örömnek része az is, hogy az erdélyi német irodalom fordítójaként németül köszönhettem meg az államelnök úrnak, ő pedig szintén németül válaszolt”

– mondta el a Krónika megkeresésére Szenkovics Enikő. Hozzátette, az is örömmel tölti el, hogy a ceremónia lejártával a kultúráért és egyházakért felelős elnöki tanácsadó odalépett hozzá, és arra kérte, fordítson, közvetítsen továbbra is a kultúrák között. „Végül is erdélyiként ez a feladatunk” – fogalmazott a műfordító.

•  Fotó: Facebook/ Szenkovics Dezső Galéria

Fotó: Facebook/ Szenkovics Dezső

Az 1974-ben született Szenkovics Enikő eddigi munkásságát és érdeklődési irányát két forrásnyelv határozza meg: mind a román, mind a német irodalom köréből készít műfordításokat. Hosszú ideje gondos és figyelmes fordítója az erdélyi német irodalomnak, fordításain keresztül a magyar olvasó átfogó képet kaphat a romániai németség szépirodalmából. Mindemellett Franz Hodjak (1944) nagyszebeni születésű, Németországban élő német író prózájának állandó fordítója, Szenkovics Enikő magyarításában olvashatjuk Hodjak több prózai művét is.

Doina Ruşti román írónő prózáját is Szenkovics fordításában ismerheti a magyar olvasó, a Zogru, a Lizoanca tizenegy évesen című regények után idén ősszel jelenik meg a budapesti Orpheusz Kiadó gondozásában a harmadik Ruşti-fordítása Ártó receptek könyve címmel. Szenkovics Enikő nem csupán műfordítóként, hanem sok esetben lektorként, kontrollfordítóként is részt vett és vesz román és magyar szépirodalmi művek megjelentetésében, emellett szervezésében került sor 2017 májusában, Bukarestben egy, a romániai német irodalom román és magyar fordításait tematizáló konferenciára és műhelybeszélgetésre.

Eddigi műfordítói munkájának minősége, tág perspektívája, ugyanakkor tematikus koncentráltsága alapján ítélte meg számára 2018-ban a a Hieronymus-díjat a Telegdy Polgár István Alapítvány kuratóriuma. Az 1982-ben alapított elismerést hosszú kihagyás után ekkor ítélte oda először a Magyar Írószövetség által alapított Telegdy Polgár István Alapítvány kuratóriuma.

•  Fotó: Facebook/Szenkovics Dezső Galéria

Fotó: Facebook/Szenkovics Dezső

„Soknemzetiségű” épített örökség

Szabó Bálint a kitüntetésről a Krónika megkeresésére azt mondta, olyan elismerésről van szó, amit az ember akkor kap, amikor visszavonul a munkájától. „Az elismerés azt jelenti, hogy azok, akiknek ez módjában áll, értékelték a tevékenységemet, s megfelelőnek tartották a kitüntetésre” – fogalmazott a 76 éves Szabó Bálint.

Felvetésünkre, miként értékeli az elismerést, hiszen hasonló alkalmakkor kevés magyar személyiséget tüntetnek ki Bukarestben, a díjazott kifejtette, munkásságának nemcsak magyar vonatkozásai voltak és vannak, hiszen a műemlékek és az épített örökség soknemzetiségűnek nevezhető, így akarva-akaratlanul az ember mindenképpen bedolgozik nemcsak a saját nemzetisége, hanem egész Erdély örökségvédelmébe.

Idézet
Mindaz az épített örökség, ami Erdélyben található, megmentésre érdemes, függetlenül attól, hogy magyar, román, zsidó vagy örmény volt a megteremtője”

– fogalmazott Szabó Bálint.

Szabó Bálint egy korábbi kitüntetés alkalmával (archív felvétel) •  Fotó: Művelődés.net Galéria

Szabó Bálint egy korábbi kitüntetés alkalmával (archív felvétel)

Fotó: Művelődés.net

„Szabó Bálint nélkül ma nem lenne az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete (1996), a Transylvania Trust Alapítvány (1996), illetve a Transsylvania Nostra Alapítvány, valamennyi általa létrehozott civil társadalmi szervezet meghatározó részt vállal az erdélyi építettörökség-helyreállítási tevékenység kialakításában, fenntartásában és fejlesztésében, programok és kiadványok sokaságával gazdagítva az építettörökség-védelmi palettát” – írta a műemlék-restaurátor munkásságáról a Művelődés folyóirat.

A szakember 1998 óta a műemlékvédelemben nagy fontosságú történeti tartószerkezetek rehabilitációjának oktatója a Kolozsvári Műszaki Egyetemen. Tagja a Műemlék-restaurátorok Országos Egyesületének (1995-től), elnöke az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesületének (1996-tól), alapító igazgatója az 1996-ban létrehozott Transylvania Trust Alapítványnak, vezetőségi tagja az ICOMOS Román Nemzeti Bizottságnak. Munkásságért Kós Károly-díjat is kapott.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron
2025. június 26., csütörtök

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2025. június 24., kedd

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra

Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra
2025. június 23., hétfő

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb díjakat a nagybányai ATELIER nemzetközi szemlén

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb díjakat a nagybányai ATELIER nemzetközi szemlén