Fotó: Tőkés Hunor
Egy világ van ebben a könyvben, egy világ, amelynek Dávid Gyula a középpontja – fogalmazott Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő Elődök nyomában – Kortársak közelében című kötetének csütörtöki kolozsvári bemutatóján Demény Péter író.
2018. szeptember 28., 20:172018. szeptember 28., 20:17
2018. szeptember 28., 20:232018. szeptember 28., 20:23
A Polis Kiadónál megjelent kötetről Demény Péter azt mondta, a szerző már fiatalon érdeklődést mutatott múltunk nagyjai iránt, sokakkal együtt viselte az ’56-ot megelőző és az utána következő nehézségeket. Méltatta a könyv precizitását és a 90 éves szerzőt, akinél
Mint elhangzott, sokan Dávid Gyulának köszönhetően ismerhették meg Reményik Sándor munkásságát, aki „több, mint a végvári versek írója”, és Bánffy Miklóst, akiről Dávid Gyulától tudják sokan, hogy krimit is írt. Buzogány Dezső, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet professzora az eseményen visszaemlékezett, hogy amikor másodéves teológus volt, sokak bámulatára Dávid Gyula három lépcsőfokot lépett át egyszerre, és amit 90 évesen tesz, azt is kevesen tudnák csinálni – olyanként jellemezte az irodalomtörténészt, akit kitartása máig végigkísér.
Dávid Gyula elmondta, augusztusban már megjelent egy „hencegő kiadvány”, amit augusztusban vehetett kezébe, kilencvenedik születésnapján, ezen kívül két évvel ezelőtt már napvilágot látott a most bemutatott kötet különkiadása. Az 1956-os év hatvanadik évfordulójára emlékezve a szerző írt az erdélyi megmozdulásokról, az ezeket követő perekről és az akkori események irodalmi vonatkozásairól – ezek az írások is szerepelnek a kötetben.
Fotó: Tőkés Hunor
A szerző elárulta,
A szerző bevallása szerint az idők során nem tudott és nem is akart személyes momentumokat mellőzni. Jó néhány olyan írás van a kötetben, ami olyan írókról és költőkről szól, akiket gyerekkora óta – „vagy, mint Páskándi Gézát, egész extrém helyzetben” – ismerte. Úgy fogalmazott, életük része volt, így amikor róluk írt, úgy érezte, személyes élményeit feltétlenül el kell mondania.
– mondta a Dávid Gyula. A kötet tanulmányai, esszéi, emlékező írásai az erdélyi, romániai magyar irodalomhoz, egyes írókhoz-költőkhöz kötődnek: a kiadvány első ciklusában Bánffy Miklós, Kós Károly, Reményik Sándor életművéhez, Áprily Lajos, Berde Mária, Nyírő József, Tamási Áron pályájának egyes mozzanataihoz, utóéletük viszontagságos történetéhez.
Fotó: Tőkés Hunor
A második ciklusban a szerző kortársairól: Bajor Andorról, Domokos Gézáról, Fodor Sándorról, Páskándi Gézáról, Szilágyi Domokosról, Páll Lajosról szóló írások olvashatóak. „Legtöbbjükhöz személyes is a kötődésem, s ettől jó néhány írás születésekor nem tudtam – nem is akartam – elhatárolódni” – írja a szerző. A kötet utolsó – Összefüggések, háttértörténetek című ciklusába rendezett írások a kor irodalmi életének néhány meghatározó eszméjét (a transzilvanizmust, a „székely íróságot”, a „népszolgálatot”), illetve irodalmi fórumát, intézményét (Erdélyi Helikon, Hitel, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság) és az azokhoz kötődő írók 1945 utáni sorsát helyezik a vizsgálat középpontjába.
A kötetben helyet kapott egy-egy tanulmányban Bánffy Miklós román, illetve Lucian Blaga magyar recepciójának nem egy vonatkozásban viszontagságos története is. Jövő héten Kolozsváron megünneplik Dávid Gyula 90. születésnapját: az eseményre október 11-én, csütörtökön 18 órától várják a közönséget Magyarország főkonzulátusán.
Tőkés Hunor
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!