Fotó: Tőkés Hunor
Egy világ van ebben a könyvben, egy világ, amelynek Dávid Gyula a középpontja – fogalmazott Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő Elődök nyomában – Kortársak közelében című kötetének csütörtöki kolozsvári bemutatóján Demény Péter író.
2018. szeptember 28., 20:172018. szeptember 28., 20:17
2018. szeptember 28., 20:232018. szeptember 28., 20:23
A Polis Kiadónál megjelent kötetről Demény Péter azt mondta, a szerző már fiatalon érdeklődést mutatott múltunk nagyjai iránt, sokakkal együtt viselte az ’56-ot megelőző és az utána következő nehézségeket. Méltatta a könyv precizitását és a 90 éves szerzőt, akinél
Mint elhangzott, sokan Dávid Gyulának köszönhetően ismerhették meg Reményik Sándor munkásságát, aki „több, mint a végvári versek írója”, és Bánffy Miklóst, akiről Dávid Gyulától tudják sokan, hogy krimit is írt. Buzogány Dezső, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet professzora az eseményen visszaemlékezett, hogy amikor másodéves teológus volt, sokak bámulatára Dávid Gyula három lépcsőfokot lépett át egyszerre, és amit 90 évesen tesz, azt is kevesen tudnák csinálni – olyanként jellemezte az irodalomtörténészt, akit kitartása máig végigkísér.
Dávid Gyula elmondta, augusztusban már megjelent egy „hencegő kiadvány”, amit augusztusban vehetett kezébe, kilencvenedik születésnapján, ezen kívül két évvel ezelőtt már napvilágot látott a most bemutatott kötet különkiadása. Az 1956-os év hatvanadik évfordulójára emlékezve a szerző írt az erdélyi megmozdulásokról, az ezeket követő perekről és az akkori események irodalmi vonatkozásairól – ezek az írások is szerepelnek a kötetben.
Fotó: Tőkés Hunor
A szerző elárulta,
A szerző bevallása szerint az idők során nem tudott és nem is akart személyes momentumokat mellőzni. Jó néhány olyan írás van a kötetben, ami olyan írókról és költőkről szól, akiket gyerekkora óta – „vagy, mint Páskándi Gézát, egész extrém helyzetben” – ismerte. Úgy fogalmazott, életük része volt, így amikor róluk írt, úgy érezte, személyes élményeit feltétlenül el kell mondania.
– mondta a Dávid Gyula. A kötet tanulmányai, esszéi, emlékező írásai az erdélyi, romániai magyar irodalomhoz, egyes írókhoz-költőkhöz kötődnek: a kiadvány első ciklusában Bánffy Miklós, Kós Károly, Reményik Sándor életművéhez, Áprily Lajos, Berde Mária, Nyírő József, Tamási Áron pályájának egyes mozzanataihoz, utóéletük viszontagságos történetéhez.
Fotó: Tőkés Hunor
A második ciklusban a szerző kortársairól: Bajor Andorról, Domokos Gézáról, Fodor Sándorról, Páskándi Gézáról, Szilágyi Domokosról, Páll Lajosról szóló írások olvashatóak. „Legtöbbjükhöz személyes is a kötődésem, s ettől jó néhány írás születésekor nem tudtam – nem is akartam – elhatárolódni” – írja a szerző. A kötet utolsó – Összefüggések, háttértörténetek című ciklusába rendezett írások a kor irodalmi életének néhány meghatározó eszméjét (a transzilvanizmust, a „székely íróságot”, a „népszolgálatot”), illetve irodalmi fórumát, intézményét (Erdélyi Helikon, Hitel, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság) és az azokhoz kötődő írók 1945 utáni sorsát helyezik a vizsgálat középpontjába.
A kötetben helyet kapott egy-egy tanulmányban Bánffy Miklós román, illetve Lucian Blaga magyar recepciójának nem egy vonatkozásban viszontagságos története is. Jövő héten Kolozsváron megünneplik Dávid Gyula 90. születésnapját: az eseményre október 11-én, csütörtökön 18 órától várják a közönséget Magyarország főkonzulátusán.
Tőkés Hunor
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!