Király Farkas, Márton Evelin és Karácsonyi Zsolt a rendezvényen
Fotó: Pap Melinda
„Nincs befejezve a történet, ahogy a való életben sincs befejezve a rendszerváltás. Vannak elvarratlan szálak, régi figurák köpenyéből bújnak elő mások” – jelentette ki legújabb regényéről Király Farkas. A kolozsvári származású, Budapesten élő író, költő Sortűz című regényét a Kolozsvári Magyar Napok keretében mutatták be Magyarország kolozsvári főkonzulátusának rendezvénytermében.
2019. augusztus 26., 16:442019. augusztus 26., 16:44
2019. augusztus 26., 16:462019. augusztus 26., 16:46
Márton Evelin író, rádiós szerkesztő kérdéseire válaszolva a szerző elmondta: művének ötletét az adta, hogy 1989-ben, a forradalom kitörésekor volt sorkatona, így saját és generációtársainak a tapasztalatait fűzte össze benne. A naplószerű szerkezetű regény négy szereplő – egy román, egy magyar, egy sváb és egy szerb katona – szemszögéből láttatja a történéseket, ugyanilyen sokszínű volt az alakulat is, melyben a szerző szolgált.
Az aradi várban állomásozó gépesített lövészezredben 1700-an voltak, intervenciós brigádként küldözgették őket oda, ahova kellett.
– jelentette ki Király Farkas. Elmondta, volt ugyan kiképzés, de a sorkatonákat utána mezőgazdasági munkára, bányába vagy valamelyik szocialista építőtelepre vitték építeni a szocializmust. A fizikai megterhelésnél csak a lelki terror volt rosszabb, erről azonban kevesen beszéltek. „Kikapcsoltad azt a részedet, hogy túléld. Másik személyiséget húztam magamra, mint egy virtuális golyóálló mellényt, hogy védjem magam” – mesélte a rendszer ellen bevetett saját önvédelmi stratégiáját Király Farkas. Mivel nem állt rendelkezésükre pszichológus, akivel kibeszélték volna traumatikus élményeiket, egymással osztották meg. „Elég népszerű fickó voltam, így sokan elmondták nekem a tapasztalataikat” – emlékezett vissza a szerző, aki már akkor sejtette, hogy az anyagból egyszer könyv születik.
„Nem történelmi vagy háborús regény, de sok dokumentumértékű adat van benne nevek és helyszínek nélkül” – jellemezte művét a szerző. Király Farkas első kisregénye azokról a fiatalokról szól, akiknek nemcsak a gyakorlótéren, hanem a harcokban is helyt kellett állniuk. „A kiskatonák közül van, aki elesik, másikuk megroppan az átéltek súlya alatt, és van, aki így vagy úgy, de túléli. A háború ugyanis nem nézi, hogy ki milyen nemzetiségű” – áll a kötet ajánlójában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!