Fotó: Tamási Áron Színház/Barabás Zsolt
A kolozsvári közönséget is meghódította kedden este a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és a sZempöl Offchestra zenekar többszörösen díjazott produkciója, az Alice. A Lewis Carroll művein alapuló, Bocsárdi László rendezte előadás emberi létezésünk abszurdumait állítja reflektorfénybe.
2019. november 06., 16:032019. november 06., 16:03
2019. november 06., 17:112019. november 06., 17:11
Sodró erejű, káprázatos látványvilágú, univerzumteremtő zenei erővel rendelkező előadás a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és a sZempöl Offchestra közös produkciója, az Alice. A Bocsárdi László rendezte, két éve bemutatott előadást, amelyet tavaly ősszel méltán díjazott többszörösen Magyarországon a Színházi Kritikusok Céhe, a kolozsvári közönség is megtekinthette kedden este a magyar operában.
Lewis Carroll Alice-regényeinek a világok közötti átjárhatóságra, a kézzelfogható valóság törvényeitől való elidegenedésre összpontosító, emberi létezésünk abszurdumaira rávilágító dimenzióit az érzékek számára megközelíthetően „költöztette” színpadra Bocsárdi László. Az előadás sikerének megteremtésében oroszlánrésze van a sZempöl Offchestra zenekar saját szerzeményeinek, az erőteljes színészi játéknak, és nem utolsósorban annak a látomásszerű, sziporkázóan ötletes és a valóságtól a carrolli dimenziókhoz méltóan elemelkedő jelmezvilágnak, amely Kiss Zsuzsanna munkáját dicséri.
Az előadás címszereplője, Korodi Janka megérdemelten kapta meg Magyarországon a legígéretesebb pályakezdő díját, de a legjobb zenének és a legjobb jelmeznek járó elismerést is besöpörte az egyébként számos remek színészi alakítást is felvonultató előadás.
akadtak szépkorúak is, akik elragadtatással beszéltek a pörgő ritmusú, erőteljes hangzás- és látványvilágú produkcióról.
Az abszurd előfutárának is tekintett angol író, Lewis Carroll a 19. század második felében jelentette meg fantasztikus kisregényeit, az Alice Csodaországban és az Alice Tükörországban című, a kézzelfogható valóságon túli dimenziókra bátor kézzel ajtót nyitogató műveket. Amelyeket később a bizarrul kedves állat- és csodalény szereplők miatt a gyermekeknek szóló irodalom képlékeny területéhez is soroltak, de a bennük fellelhető világnézet miatt nevezték egzisztencialistának, szürrealistának, gótikusnak, utópisztikusnak is.
ugyanis a folyton változó, villódzó víziókra emlékeztető képi világ ebbe a szürreális dimenzióba vezeti el a nézőt. A kiváló koreográfiájú, finom humorú produkció nézője annál is inkább ebben a valószerűtlen univerzumban érezheti magát, mivel a carrolli világ bizarr labirintusaiban bolyongó főhős a nézőtéren, a széksorok közt is felbukkan. Mintha azt érzékeltetné: nemcsak én, Alice, hanem ha akarjátok, ti magatok, a nézők is megsejthetitek a valóság láthatatlan dimenzióit; ha úgy tetszik, mindannyian illúzióink rabjai vagyunk, ső, az is megtörténhet, hogy valaki álmodik bennünket.
Fotó: Tamási Áron Színház/Barabás Zsolt
A felnőtté válás allegóriájaként is értelmezett történetben a főszereplőnek azzal kell szembesülnie Csodaországban és Tükörországban a szürreális lényekkel való találkozásai során, hogy bizony sem az idő, sem a tér, sem a nyelv, sem maga a létezés nem más, mint érzéki csalódás – már persze ha úgy nézzük.
A Fehér Nyuszi, az Őz, a Galamb, a Kalapos, az Álteknőc, a Királynő, Alice alteregói és a többi szereplő megjelenése is mind-mind jó alkalom arra, hogy megtöbbszöröződjenek, számos szögből visszatükröződjenek a főhős számára megkerülhetetlen kérdések.
„Az Alice a határátlépések ikonikus története. Kezeljük akár a tinédzserkorban járó ember újszerű, traumatikus testtapasztalásának történeteként, akár első pszichedelikus kalandjának leírásaként, vagy a világ láthatatlan dimenzióit megsejtő egyén pánikszerű öneszméléseként, mindenképp olyan történet, amelyben valaki beavatódik egy számára ismeretlen világba” – olvasható az előadás ismertetőjében.
lehetőséget teremt arra, hogy a tinédzserkorú nézők nemcsak az abszurd művészetbe nyerhessenek betekintést, de részesei legyenek egy olyan élménynek, amely magas nívójú színházi nyelven szól hozzájuk. És ezáltal kaput nyithat arra az útra, amely a minőségi színházi élményhez vezeti el őket.
Az Alice című előadás alkotógárdája
Szereplők: Beczásy Áron, Benedek Ágnes, D. Albu Annamária, Derzsi Dezső, Erdei Gábor, Gajzágó Zsuzsa, Kolcsár József, Korodi Janka, Kovács Kati, Mátray László, Nagy Alfréd, Pál Ferenczi Gyöngyi, Pálffy Tibor, P. Magyarosi Imola, Rácz Endre, Szakács László, Szalma Hajnalka, Vass Zsuzsanna
sZempöl Offchestra: Albert-Nagy Örs, Bocsárdi Magor, Ferencz Áron, Gáspár Álmos, Kónya-Ütő Bence, Vitályos Lehel
Rendező: Bocsárdi László
Díszlettervező: Bartha József
Jelmeztervező: Kiss Zsuzsanna
Dramaturg: Benedek Zsolt
Koreográfus: Bezsán Noémi
Vizuális effektek: Rancz András
Hangtechnika: Sound Studio
Mikrofonos hangosítás: Józsi Szabolcs
Fénytechnika: Horváth Csaba
A díszlettervező asszisztense: Czirják Beatrix
Súgó: Gazda Szende
Ügyelő: V. Bartha Edit
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
szóljon hozzá!