A fiatalok máris „birtokukba vették” az interaktív kompozíciót
Fotó: RMDSZ/Facebook
Népes közönség előtt leplezték le pénteken a máramarosi megyeszékhely történelmi központjában a Nagybányai Művésztelep alapítóiról készült szoborcsoportot, Deák Árpád nagyváradi szobrász alkotását.
2023. május 12., 14:482023. május 12., 14:48
2023. május 12., 15:242023. május 12., 15:24
A szoborcsoport felavatásán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes a város szellemi identitása elidegeníthetetlen részének nevezte a nagybányai iskolát. A nagybányai művésztelep alapítását, működését felidézve a politikus úgy értékelte, az alkotói csoport nem csak abban az értelembe volt meghatározó, hogy létrehozta a magyar modern festészetet, de abban az értelemben is, hogy megteremtette annak értő közönségét, átformálta a közízlést, a művészetről való gondolkodást.
Fotó: RMDSZ/Facebook
„Olyasmi történt Nagybányán, amire korábban nem volt példa a magyar művészeti életben – kimagasló tehetségű emberek egy helyen, azonos művészeti ideákat, célokat követve alkottak. Sokat és nagyot, meghatározót” – hangoztatta Kelemen Hunor.
Fotó: RMDSZ/Facebook
Az RMDSZ elnöke köszönetet mondott a szövetség nagybányai és Máramaros megyei elöljáróinak, Pap Zsoltnak és Pintér Zsoltnak, hogy a közös emlékezetet ápolva kezdeményezték a szoborcsoport felállítását. Kelemen ugyanakkor megköszönte a város polgármesterének, Cătălin Cherecheșnek, hogy felkarolta és támogatta a kezdeményezést, a helyi önkormányzatnak pedig azt, hogy az ügy mellé állt.
Fotó: RMDSZ/Facebook
„A nagybányai iskola ma már a város szellemi identitásának elidegeníthetetlen része. Csodálatos örökség! Biztos vagyok abban is, hogy évtizedek múltán, amikor az utánunk jövő nemzedékek Nagybányáról hallanak, akkor az egyik első dolog, ami eszükbe fog jutni, az a nagybányai festőiskola, a nagybányai festészet” – hangoztatta az avatóünnepségen Kelemen Hunor. Cătălin Cherecheș polgármester egyébként részt vett és ugyancsak beszédet mondott az eseményen. Mint ismert, az elöljáró a tavaly szeptemberi gesztenyeünnepen etnikai színezetű botrányt robbantott ki azzal, hogy román trikolórral takarta le a székelyföldi kürtőskalácsárus bódéjának magyar feliratát. Sőt megvonta RMDSZ-es helyettese, Pap Zsolt István alpolgármester hatásköreit, miután a magyar elöljáró a zászlók eltávolítását javasolta az árusoknak.
Mester és alkotása. Deák Árpád szobrászművész a szoborcsoport avatásán
Fotó: RMDSZ/Facebook
A pénteken felavatott szoborcsoport Nagybánya és a magyar közösség, valamint a magyar és egyetemes kultúrtörténet kimagasló személyiségeinek állít emléket. A Nagybányai Művésztelep alapítóit – Hollósy Simont, Ferenczy Károlyt, Iványi-Grünwald Bélát, Réti Istvánt, Thorma Jánost – megmintázó szoborcsoport finanszírozója és az ünnepség szervezője a város önkormányzata, kezdeményező az RMDSZ nagybányai szervezete, Pap Zsolt alpolgármester, valamint Pintér Zsolt városi önkormányzati képviselő, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke.
Deák Árpád szobrászművész az alkotásról a Krónikának kifejtette, megvan a lehetőség, hogy a járókelő beülhet a szobrok közé fényképezkedni, hiszen ez mostanában divatirányzatnak számít. Elmondta, azoknak az embereknek állítanak emléket, akik Nagybányát „feltették a térképre”, világhírű művészeti központot teremtettek.
Fotó: RMDSZ/Facebook
„Mivel a Nagybányai Művésztelep alapítóinak esetében abban az időben az volt az újdonság, hogy nem műteremben festettek, hanem kimentek a szabadba, arra gondoltam, hogy a szobrokhoz nem padot teszek, mert az elég elcsépelt köztéri alkotások esetében, hanem egy nagy darab kőre ültettem Hollósy Simont és mellette van egy hely, oda ülhet, aki gondolja” – fejtette ki lapunknak a szobrászművész. Hozzátette, körbe lehet sétálni a szoborcsoportot a járda szintjén, tehát nincsen az a hagyományosan monumentális szoborprezentálás.
Nagybánya történelmi központjában, a régi főtéren avatják fel a Nagybányai Művésztelep alapítóiról készült szoborcsoportot, Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotását. A Krónika megkeresésére a művész beszélt az alkotási folyamatról.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
szóljon hozzá!