Balázs-Bécsi Gyöngyi
Fotó: MTI
Magyar népművészet és közművelődés kategóriában kapott Prima Primissima díjat a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány a hét végén Budapesten. Az elismerésről, az idény elhunyt néprajzkutató által indított alapítvány célkitűzéseiről Balázs-Bécsi Gyöngyi, a Kolozs megyei szervezet elnöke beszélt a Krónikának.
2018. december 09., 14:232018. december 09., 14:23
2018. december 09., 15:342018. december 09., 15:34
Megerősítést, ugyanakkor felelősséget is jelent a Kallós Zoltán Alapítvány Prima Primissima díja – mondta el a Krónikának az idén februárban elhunyt Kossuth-díjas néprajzkutató által alapított válaszúti szervezet elnöke, Balázs-Bécsi Gyöngyi. Az alapítvány képviselői ugyanis a hét végén vehették át a Prima Primissima díjat Budapesten,
Tíz kategóriában 16. alkalommal vehettek át elismeréseket a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten. Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke a díjátadó gálán elmondta: az idén 16 éves alapítvány erkölcsi és anyagi támogatás terén is egyedülálló, a díj jelentős hozzájárulást jelent a kulturális sokszínűség megőrzéséhez, a nem termelői szférában dolgozó tudósok, művészek, köznevelők és sportolók elismeréséhez, munkásságuk megismertetéséhez. „Mindannyiukban közös, hogy kimagasló tehetségük sok éven át, akár egész életen át tartó kemény munkával és áldozatvállalással párosul” – hangsúlyozta az elnök.
Balázs-Bécsi Gyöngyi a Krónikának elmondta, a díj nagy erkölcsi elismerést jelent, mert azt jelzi, hogy az alapítvány munkájának nemcsak jelentősége, hanem felelőssége is kiemelkedő.
– mondta az elnök. Hozzátette, egy ilyen rangos elismerés ugyanakkor felelősségre is ösztönöz, eddig is igyekeztek tevékenységeiket úgy szervezni, hogy programjaik maximális szakmai szintűek legyenek, de ezután helye sem lesz a tévedésnek. „Nemcsak a név kötelez bennünket, hanem a most kapott díj is” – mondta az oktatás, közművelődés és a népművészeti hagyományok ápolása terén tevékenykedő szervezet elnöke. Úgy fogalmazott, a három terület szorosan összefügg, nem választható el egymástól, ugyanakkor oktatás terén fontosnak tartják, hogy a mezőségi, vegyes házasságból származó gyerekeket bevonják a magyar oktatási rendszerbe.
Ebben nagy segítségünkre van, amit Kallós Zoltán összegyűjtött: a népi játék, néptánc, mondókák, népdalok – a népi kultúra minden szeletét fejlesztésre lehet használni” – mondta Balázs-Bécsi Gyöngyi. Azt is kifejtette, ezeknek a gyerekeknek igyekeznek olyan alapot adni, ami egész életüket végigkíséri majd. Kolozs és Maros megyei gyerekek járnak a válaszúti és nagysármási szórványkollégiumba, ugyanakkor mezőgazdasági szakiskolások is tanulnak az alapítványnak köszönhetően.
Fotó: Biró István
– mondta az elnök.
A népművészet ápolásáról szólva kifejtette, Kallós Zoltán gazdag hagyatékát múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, vándorkiállításokkal népszerűsítik, ugyanakkor a múzeumból „kiviszik” a tudást, iskolákba, nyári táborokba, szórványtáborokban, pedagógusoknak szervezett továbbképzéseken és igyekeznek minden korosztálynak átadni a népi kultúra kincseit.
A Kallós Zoltán Alapítványt 1992-ben hozta létre Kallós Zoltán Kossuth-díjas népzenekutató. A szervezet a Mezőség és a Kisszamosháti régió oktatási, kulturális, szociális életében jelentős szerepet tölt be. Felállása óta rendkívül fontos értékőrző, a hagyományos magyar kultúra alapjaira épülő tevékenységeket indított el oktatási, gyűjteményi, tudományos területeken, ezzel a mezőségi magyar szórványtelepülések központjává tette Válaszutat. A szórványoktatási központok, a népművészeti központ, a kézműves ház, a Felsőtőki Tangazdaság évente több ezer embert vonzanak a településre.
Kallós Zoltánra emlékezve ballagtak el csütörtökön a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány mezőgazdasági szakképzésének végzős diákjai.
Prima Primissima díjat kaptak még: Nagy Csaba építész; Sótonyi Péter orvos, patológus, egyetemi tanár; a Portfolio.hu, Korniss Péter fotográfus, Falus Iván pedagógus, egyetemi tanár, Magyar Zoltán tornász, Fischer Ádám karmester, Görgey Gábor író, Szirtes Ági színésznő. A közönségdíjat L. Ritók Nóra pedagógus kapta.
Javában zajlik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amely július 21-én zárul. Ehhez kapcsolódva, a fesztivál utolsó napján, vasárnap minden zenekedvelőt várnak a háromszéki Esztelnekre.
Kövi Pál gasztronómus (1924 – 1998), valamint két világhírű evezős: Ivan Patzaichin (1949 – 2021) és Wichmann Tamás (1948 – 2020) emlékét is felidézik a július 23-28. között 33. alkalommal szervezett Tusványoson.
Tizenhat előadást tart Magyarországon az Aradi Kamaraszínház, amely 8 településen lép fel két produkciójával.
Nem befolyásolja a kollaboráns múlt felszínre kerülése Méhes György esetében az író által betöltött irodalomtörténeti helyet Balázs Imre József irodalomtörténész szerint.
Idén is mozgalmas évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház: a 2023/2024-es évadban négy bemutatóra és egy előbemutatóra került sor.
Kortárs magyar irodalomról, műfordításokról, a szocializmus okozta kollektív traumáknak a művészeten keresztüli feldolgozásáról is szó esett a három országban működő, ezúttal Sepsiszentgyörgyön rendezett Tricikli Fesztivál keretében.
Két nyári kiállítás nyílik a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban: Incze János Dés (1909-1999), valamint az 1980-ban született Szabó András Kolozsváron alkotó művész munkáiból.
A több mint hetven alkotó korondi fazekasmestert, Józsa Jánost és mesterségét mutatja be hirado.hu saját gyártású, hetente jelentkező, Értékek útján című sorozata.
Számos népi megfigyelés, szokás és hagyomány kapcsolódik júliushoz, az aratás hónapjához.
Az Ifjú barbárok című előadással Budapesten zárja évadát a Magyar Zene Házában a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)