Balázs-Bécsi Gyöngyi
Fotó: MTI
Magyar népművészet és közművelődés kategóriában kapott Prima Primissima díjat a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány a hét végén Budapesten. Az elismerésről, az idény elhunyt néprajzkutató által indított alapítvány célkitűzéseiről Balázs-Bécsi Gyöngyi, a Kolozs megyei szervezet elnöke beszélt a Krónikának.
2018. december 09., 14:232018. december 09., 14:23
2018. december 09., 15:342018. december 09., 15:34
Megerősítést, ugyanakkor felelősséget is jelent a Kallós Zoltán Alapítvány Prima Primissima díja – mondta el a Krónikának az idén februárban elhunyt Kossuth-díjas néprajzkutató által alapított válaszúti szervezet elnöke, Balázs-Bécsi Gyöngyi. Az alapítvány képviselői ugyanis a hét végén vehették át a Prima Primissima díjat Budapesten,
Tíz kategóriában 16. alkalommal vehettek át elismeréseket a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten. Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke a díjátadó gálán elmondta: az idén 16 éves alapítvány erkölcsi és anyagi támogatás terén is egyedülálló, a díj jelentős hozzájárulást jelent a kulturális sokszínűség megőrzéséhez, a nem termelői szférában dolgozó tudósok, művészek, köznevelők és sportolók elismeréséhez, munkásságuk megismertetéséhez. „Mindannyiukban közös, hogy kimagasló tehetségük sok éven át, akár egész életen át tartó kemény munkával és áldozatvállalással párosul” – hangsúlyozta az elnök.
Balázs-Bécsi Gyöngyi a Krónikának elmondta, a díj nagy erkölcsi elismerést jelent, mert azt jelzi, hogy az alapítvány munkájának nemcsak jelentősége, hanem felelőssége is kiemelkedő.
– mondta az elnök. Hozzátette, egy ilyen rangos elismerés ugyanakkor felelősségre is ösztönöz, eddig is igyekeztek tevékenységeiket úgy szervezni, hogy programjaik maximális szakmai szintűek legyenek, de ezután helye sem lesz a tévedésnek. „Nemcsak a név kötelez bennünket, hanem a most kapott díj is” – mondta az oktatás, közművelődés és a népművészeti hagyományok ápolása terén tevékenykedő szervezet elnöke. Úgy fogalmazott, a három terület szorosan összefügg, nem választható el egymástól, ugyanakkor oktatás terén fontosnak tartják, hogy a mezőségi, vegyes házasságból származó gyerekeket bevonják a magyar oktatási rendszerbe.
Ebben nagy segítségünkre van, amit Kallós Zoltán összegyűjtött: a népi játék, néptánc, mondókák, népdalok – a népi kultúra minden szeletét fejlesztésre lehet használni” – mondta Balázs-Bécsi Gyöngyi. Azt is kifejtette, ezeknek a gyerekeknek igyekeznek olyan alapot adni, ami egész életüket végigkíséri majd. Kolozs és Maros megyei gyerekek járnak a válaszúti és nagysármási szórványkollégiumba, ugyanakkor mezőgazdasági szakiskolások is tanulnak az alapítványnak köszönhetően.
Fotó: Biró István
– mondta az elnök.
A népművészet ápolásáról szólva kifejtette, Kallós Zoltán gazdag hagyatékát múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, vándorkiállításokkal népszerűsítik, ugyanakkor a múzeumból „kiviszik” a tudást, iskolákba, nyári táborokba, szórványtáborokban, pedagógusoknak szervezett továbbképzéseken és igyekeznek minden korosztálynak átadni a népi kultúra kincseit.
A Kallós Zoltán Alapítványt 1992-ben hozta létre Kallós Zoltán Kossuth-díjas népzenekutató. A szervezet a Mezőség és a Kisszamosháti régió oktatási, kulturális, szociális életében jelentős szerepet tölt be. Felállása óta rendkívül fontos értékőrző, a hagyományos magyar kultúra alapjaira épülő tevékenységeket indított el oktatási, gyűjteményi, tudományos területeken, ezzel a mezőségi magyar szórványtelepülések központjává tette Válaszutat. A szórványoktatási központok, a népművészeti központ, a kézműves ház, a Felsőtőki Tangazdaság évente több ezer embert vonzanak a településre.
Kallós Zoltánra emlékezve ballagtak el csütörtökön a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány mezőgazdasági szakképzésének végzős diákjai.
Prima Primissima díjat kaptak még: Nagy Csaba építész; Sótonyi Péter orvos, patológus, egyetemi tanár; a Portfolio.hu, Korniss Péter fotográfus, Falus Iván pedagógus, egyetemi tanár, Magyar Zoltán tornász, Fischer Ádám karmester, Görgey Gábor író, Szirtes Ági színésznő. A közönségdíjat L. Ritók Nóra pedagógus kapta.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
szóljon hozzá!