Kányádi Sándor (középen) számos versét zenésítette meg az 50 éve alakult Kaláka együttes
Fotó: Kaláka együttes
Kányádi Sándor verseiből készült a Vannak vidékek című előadás, amelyet a Kaláka együttes és Bogdán Zsolt színművész mutat be Kolozsváron és Budapesten. Az előadásról, a Kányádi-versekhez fűződő viszonyáról Bogdán Zsolt beszélt a Krónikának.
2019. május 09., 09:282019. május 09., 09:28
Közös Kányádi-estet tart Bogdán Zsolt színművész (portrénkon) és a Kaláka együttes a Kolozsvári Állami Magyar Színházban és a pesti Vigadóban Vannak vidékek címmel,
A tavaly elhunyt Kányádi Sándor (1929–2018) verseit nemcsak százezrek olvasták, hanem a Kaláka együttesnek köszönhetően hallgatták is. A Kaláka együttes – Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs – pályafutásának 50. évébe lépve elhatározta, hogy Bogdán Zsolttal, a kiváló kolozsvári színésszel közösen tart előadást Budapesten a Vigadóban és Kolozsvári Állami Magyar Színházban, melyen az ezredforduló legnagyobb magyar költőjének verseit hallhatja a közönség. Gryllus Dánielék 1981-ben erdélyi koncertturnén ismerték meg Kányádi költészetét, akkor került közelebb hozzájuk költői világa.
Bogdán Zsolt színművész megkeresésünkre úgy nyilatkozott, Kányádi Sándor legnagyobb költőink egyike, nagyon sokan ismerik alkotásait, akár Petőfi, Arany verseit, viszont nagyobb lélegzetvételű költeményeit már ritkán vagy alig. „A Kaláka megtisztelő felkérésének nagyon megörültem. Megalakulásuk 50. évfordulóját ünneplik, és még mindig frissek, nyitottak, kíváncsiak. Magukhoz emeltek, bátorítottak.
– monda Bogdán Zsolt a Krónikának.
Bogdán Zsolt Kányádi Sándor verseiről: „nem lehet betelni velük, játékosak, illatosak, fájdalmasak, gyöngyözőek, kútmélyek, igazak”
Fotó: Gábos Albin
Gryllus Dániel, a Kaláka zenész-énekese az előadással kapcsolatban a Magyar Nemzet megkeresésére úgy nyilatkozott, óriási dolog, hogy Kányádi Sándorral, az ezredforduló legnagyobb magyar költőjével személyes kapcsolatban lehettek, aki jó baráti viszonyt ápolt az együttessel. Gryllus kifejtette, a koncerten elhangzik egy új szerzemény is, a Halottak napja Bécsben, amely a magyar költészet utóbbi száz évének egyik legnagyobb teljesítménye – a versben vannak dalszerű részek is, azokat felváltva adják elő, a végén pedig közösen éneklik Bogdán Zsolttal.
A színművész megkeresésünkre kifejtette, a vers lényegére vonatkozó, rendkívül tömör és találó megfogalmazást, ami egy kisfiú szájából hangzott el egy alkalommal Kányádi Sándorral való találkozásakor, s ami azóta már szervesen beépült a versmondásról alkotott gondolkozásunkba, hogy „a vers az, amit mondani kell”, jó pár éve a bőrén érzi.
Ott lüktet a halántékodon, hallod, mint távoli ló patkójának ritmusát, mikor kaptat, mikor ereszkedik, mikor lábat vált a teherhúzásban, mikor gondol valamire, mikor riad meg saját gondolatától is. Kányádi Sándor versei ilyenek. Nem lehet betelni velük, játékosak, illatosak, fájdalmasak, gyöngyözőek, kútmélyek, igazak. Őt hallgatva az ember nemigen tudja eldönteni, mosolyogjon, vagy hagyja feltörni a könnyeit” – fogalmazott a színművész.
A Vannak vidékek című kolozsvári előadásra jegyek vásárolhatók hétköznap 10–14 óra között a színház jegypénztárában, valamint online a www.biletmaster.ro oldalon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!