A Hegedűs a háztetőn című musical, amelyet nagy sikerrel mutattak be tavaly, ismét látható a kolozsvári színpadon
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
A tavaly épp csak bemutatott, de a járvány miatt eddig nem játszott Hegedűs a háztetőn című musicalt, valamint a frissen színpadra állított Állatfarmot is láthatja a kolozsvári magyar színház közönsége. A kincses városbeli magyar opera a 10 éve bemutatott, most felújított, Bajazzók című előadását tűzte műsorára.
2021. május 27., 09:332021. május 27., 09:33
Gőzerővel beindult a kulturális élet a kincses városban: a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a magyar opera is számos előadást tűzött műsorára, nagytermi előadásokkal várja közönségét. Az opera ma 19 órától mutatja be Ruggero Leoncavallo Bajazzók című operáját, a színház a hétvégén tartotta Állatfarm című, Puskás Zoltán rendezte előadásának bemutatóját, a napokban pedig a Hegedűs a háztetőn című világhírű musicalt láthatja-hallhatja a közönség.
A Béres László által rendezett előadást közvetlenül a pandémia kitörése előtt, tavaly február végén mutatta be a társulat, és azóta csak most, május 30-án láthatja újból a nagyérdemű.
A magával ragadó, sodró erejű musical színreviteléről Béres László rendező a bemutatót követően a Krónikának nyilatkozva elmondta, az érezhető siker titka egyrészt a remek kolozsvári társulat, másrészt adott a csodálatos zenéjű musical, a jól bevált dramaturgia, a frappáns szöveg, és nem utolsósorban a Reb Tevjét alakító fantasztikus főszereplő, Bogdán Zsolt. „Hiszen ha nincsen Tevjénk, akkor nem érdemes Hegedűs a háztetőnt rendezni” – mondta Béres László.
Arra is kitért, szerinte a jó darabok ismérve – gondoljunk Shakespeare vagy Csehov darabjaira – az, hogy örök érvényűek.
A zsidó közösség, a zsidó kultúra rituáléin keresztül bármikor magára ismerhet. Hiszen ezek a kérdések úgy egyediek, hogy közben általánosak” – fogalmazott a rendező.
A Hegedűs a háztetőn története egy zsidó család külső kényszerek és belső vágyak által irányított életéről szól egy viharos történelmi időben.
A május 30-ai nagytermi előadással kezdődően a társulat új, fiatal tagjai: Mótel Kamzolj szerepében Kiss Tamás, Bjelke szerepében pedig Román Eszter látható. A Béres László rendezésében készült előadás június 2-án, 11-én és 18-án is megtekinthető a színház nagytermében; az előadások este 7 órától kezdődnek.
George Orwell regényét Lénárd Róbert alkalmazta színpadra, a zenét Erős Ervin és Klemm Dávid jegyzi. George Orwell 1945-ben megjelent szatirikus kisregénye, az Állatfarm tulajdonképpen a sztálini Szovjetunió allegóriája és kritikája, tágabb értelemben viszont azt a gondolatot járja körül, hogy egy eredetileg szép és nemes elképzelés hogyan válik totális diktatúrává. Az előadás június 4-én, 20-án és 25-én este 7 órától van műsoron a színház nagytermében.
A magyar opera társulata Ruggero Leoncavallo Bajazzók című operájával várja a közönséget. A társulat előadásában ez a produkció 10 évvel ezelőtt, május 11-én került bemutatásra. „Az elmúlt évtizedben számos kiváló és sikeres debütnek lehettünk tanúi. Előadóművészeink sajátos személyiségjegyei, karaktere mindig organikusan beépül az előadásba, ezáltal folyamatosan megújítva azt. Rendezői koncepcióm egyik alapja is lehetne ez, hiszen egy előadás akkor tud hosszú életű lenni, ha képes adaptálódni az adott helyzethez” – idézi az opera közleménye Szabó Emesét.
A rendező arra is rámutat, az idei felújításban érezhetőek a világjárvány okozta korlátozások, de ez semmiképpen sem ront, csupán alakít a megközelítésen. A megszorítások miatt most az előadás félszcenikus változata kerül bemutatásra, amelyben a zenekar is a színpadon van. Az eddig megszokott, színfalakkal behatárolt térben élesen elkülönültek a nézőtér-néző és előadó-színpad párosai. Jelen esetben a nézőtéren a fizikai távolságtartás szabályai érvényesek, de az előadó-mű-néző hármasa közelebb kerül egymáshoz.
– nyilatkozta Szabó Emese. A Bajazzók főszerepében a nemzetközileg elismert Marius Vlad Budoiu magánénekes lép fel. Nedda szerepében Egyed Apollóniát, Toniot szerepében Sándor Árpádot, Bepp szerepében Bardon Tonyt láthatja-hallhatja a közönség, Silvióként Sándor Csaba debütál.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!