Zágoni Balázs rendező, Tóth Orsolya vágó és Benkő Levente történész a vetítés után tartott beszélgetésen
Fotó: Kiss Judit
Márton Áron életének első ötven évét idézi fel Zágoni Balázs A püspök reggelije című dokumentumfilmje, amelyet szombat délelőtt mutattak be a Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemle keretében Kolozsváron a Győzelem moziban.
2018. október 06., 17:472018. október 06., 17:47
2018. október 06., 17:482018. október 06., 17:48
Az 53 perces alkotás az 1896-ban Csíkszentdomokoson született katolikus püspöknek, a huszadik századi erdélyi történelem egyik legjelentősebb alakjának életútját kíséri végig korabeli fényképek, mozgóképrészletek felvillantásával, levéltöredékekkel, interjúalanyok, szakértők megszólaltatásával.
„Két gondolat nem hagy nyugodni. Az egyik: milyen volt ez az ember valójában? Milyen képet őriznek róla azok, akik közel voltak hozzá? Hogy hozta döntéseit, hogyan vívódott? A másik: nyolc évtizedet élt a film korában, ennek a felét Erdély katolikus püspökeként. Hogyan lehetséges, hogy erről az emberről egyetlen mozgókép sem maradt fenn? Legalább annyira szeretnék találni egy filmfelvételt róla, mint amennyire meg akarom érteni bölcsességének forrását” – vallja a rendező, és Zágoni Balázs fenti gondolatait hallhatjuk a film legelején a narrátor tolmácsolásában. A film 1944-ig követi nyomon Márton Áron életét, addig a kritikus pontig, amikor határozottan felemelte szavát Kolozsváron a zsidók védelmében és tiltakozott a deportálások ellen.
a fiatal felnőtt Márton Áron életének kanyargós útját, különböző állomásait ismerheti meg a néző úgy, hogy közben mindvégig kíváncsian várja: megtalálják-e a film végére az alkotók az olyan lázasan keresett mozgóképeket, amelyeket felvillan a püspök arca.
A vetítés végén tartott beszélgetésen Benkő Levente történész azt a kérdést tette fel a közönségnek, hogy vajon a dokumentumfilm megtekintése után a nézőkben kialakult Márton Áron-kép mennyiben lett árnyaltabb, és így képzelték-e el a püspök életének részleteit, jellemét, emberi arcait, mint ahogy Zágoni filmje felvillantja. A kérdésre hallgatólagosan vagy kézfelemeléssel igent mondtak a legtöbben. A rendező elmondta, tervezik a püspök életének későbbi szakaszait feldolgozó folytatást is, azonban hogy mikor készül el, sok minden függvénye, olyan dokumentumfilmet szeretnének készíteni, amelyben „újdonságok” derülhetnek ki a püspök életéről, hiszen már sok dokumentumfilmes alkotás készült Márton Áronról.
A rendező azt is elmondta, hatalmas csapatmunkát jelentett a film elkészítése, több mint harmincan dolgoztak rajta tíz éven keresztül. A püspök reggelijében olyan interjúalanyok is megszólalnak, visszaemlékeznek, akik elhunytak már: ilyen Kányádi Sándor költő, Fodor Sándor író, vagy Poszler György kolozsvári születésű, Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész. A film narrátorai többek közt erdélyi színészek: Bogdán Zsolt, Hatházi András, Salat Lehel, a vágó Tóth Orsolya. A vasárnap estig tartó, 14 településen tartott szemle részletes programja a filmtettfeszt.ro honlapon olvasható.
Nagykorú, immár 18 éves lett a Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemle, Erdély talán legfontosabb magyar nyelvű filmes versenye, amelyet október 3. és 7. között szerveznek Kolozsváron – jelentették be pénteken a szervezők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás