A szomszédos országok irodalmának fordítása révén megvalósuló „dialógust” sürgette Nagy Mihály Zoltán, a Román Kulturális Intézet (ICR) alelnöke azon a csütörtöki bukaresti konferencián, amely a magyar–román és román–magyar irodalmi fordítások témakörét járta közül.
2016. november 25., 19:452016. november 25., 19:45
„Gyakran sokkal többet tud a romániai olvasó az angolszász vagy a spanyol irodalomról, mint a szomszédos országok irodalmáról, és ez nemcsak Magyarország, hanem Bulgária, Csehország, Lengyelország vonatkozásában is igaz. Nincsenek szoros kapcsolatok e téren, ezért fordítói műhelyeket kellene létrehozni, beszégetéseket szervezni a témában” – nyilatkozta az Agerpresnek Nagy Mihály Zoltán.
Hozzátette, 1990 előtt a Kriterion Könyvkiadónak fontos szerepe volt a román és magyar irodalom közti átjárhatóság megteremtésében, aztán később nem lépett a színre újabb fordítógeneráció, vagy ha igen, nem volt megfelelően képzett. Nagy szerint sok kortárs romániai magyar szerző nyer nemzetközi díjakat, de nagyon kevésnek a műveit fordították le románra, és egy antológiára is nagy szükség lenne, ezeket a hiányosságokat a Román Kulturális Intézet pótolhatná. „Szeretnénk szorosabbra fűzni az irodalmi kapcsolatokat. Dicséretes, hogy a román irodalmat ismerik Milánóban, Párizsban és a skandináv országokban, viszont jó lenne, ha a szomszédos országok irodalmával is szorosabbra fűznénk a kapcsolatokat, hiszen a műveken keresztül megismerhető egy nép gondolkodásmódja is” – nyilatkozta az alelnök.
A konferencián kolozsvári, bukaresti és sepsiszentgyörgyi fordítók, egyetemi oktatók vettek részt, akik Norman Manea, Gellu Naum, Simona Popescu, Doru Pop, Marta Petreu, Daniel Bănulescu műveit ültetik át magyarra. A rendezvényen, amelyen többek közt Bányai Éva, Balázs Imre József, Szonda Szabolcs, E. Ferencz Judit, Elena Dumitru, Mihaela Ursa, Doru Pop, Demény Péter szólalt fel, bemutatták az erdéyi magyar prózaírók műveiből összeállított, Singurătate gonflabilă (Felfújható magány) című antológiát. A kötet E. Ferencz Judit bukaresti újságíró és műfordító javaslata alapján, az ő munkájának köszönhetően jött létre.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
szóljon hozzá!