Átadta a 2020-as Év Könyve díjakat az Erdélyi Múzeum-Egyesület

Év könyve-díjjal tüntetett ki az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) 2020. évi kiadványai közül kettőt a hét végén. Szikszai Mária kolozsvári antropológus Letűnt világok antropológiája és a megismerhetetlen különös szépsége. Szociális kapcsolatháló és kulturális gyakorlat az írógép korszakában című kötete, valamint Péntek János és Benő Attila: A magyar nyelv Romániában (Erdélyben) című kötete kapta a 2020-as Év Könyve díjat.

Kiss Judit

2021. március 29., 20:382021. március 29., 20:38

2021. március 29., 20:392021. március 29., 20:39

A Kása Zoltán, Sipos Gábor és Szabó Árpád Töhötöm alkotta bizottságnak összesen 25 kötetet kellett számba vennie. A bizottság tagjai leszögezték, hogy egyetlen kötet kiemelése helyett kettőt javasolnak e kitüntető címre, egyet az EME saját megjelentetésű kiadványai közül, egyet pedig a más kiadókkal közösen megjelentetett könyvek közül – közölte az egyesület.

Szikaszai Mária több mint 300 oldalas kötete lapjain a szerző egy elmagyarosodott sváb családból származó első generációs értelmiségi, Tyukodi Mihály római katolikus lelkész és tanár (1916–1997) tekintélyes mennyiségű irathagyatékát (levelezés, naplószerű feljegyzések, hivatalos iratok stb.) elemzi az antropológia módszereivel.

Szikszai Mária a Krónikának adott interjúban elmondta,

Tyukodi Mihálynak a harmincas évektől a kilencvenes évekig dokumentált mikrotörténelme nem csupán személyes, hiszen egy egész közösség hétköznapi harcai, álmai, vágyai, a kultúra szövete lüktet benne.

A változatos témájú iratok egy kis közösség mindennapjaira vetnek fényt az erőteljesen változó történelmi körülmények között. Az irategyüttes tudatos gyűjtés és őrzés eredményeképpen állt össze, az események és kapcsolatok kitartó dokumentálását a reménybeli jövendő olvasóra is tekintve folytatta az „adatközlő".

Péntek János és Benő Attila A magyar nyelv Romániában (Erdélyben) című kötete A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című sorozat része, az EME és Gondolat Kiadó gondozásában látott napvilágot. Monografikus elemzői perspektívából mutatja be az elmúlt évtizedek nyelvhasználattal kapcsolatos kutatásait, az erdélyi románság, szászság, cigányság társadalmi és művelődéstörténeti összefüggéseibe ágyazottan.

Kontra Miklós sorozatszerkesztő előszava ismerteti a trianoni döntéssel szétszakított kárpát-medencei magyarság 1920 utáni kisebbségi nyelvállapotának felmérését célzó, az 1990-es évek közepén indult kutatást. A kárpátaljai, vajdasági, szlovákiai, ausztriai és szlovéniai nyelvállapotot bemutató kötetek 1998–2012 között jelentek meg. A „legtöbb poszttrianoni magyart" érintő kötet most látott nyomdafestéket. A szerzők bevezetőjükben fejtették ki a késés előnyeit:

nemcsak az 1995–96-ban elvégzett kutatásokra alapozhattak, hanem egy 2009-ben elvégzett reprezentatív szociológiai kutatásba is bekapcsolódhattak, így az 1990-et követő két évtized nyelvi jelenségeit is elemezhették.

„Minden, ami a nyelvvel történik, az a nyelvközösségekben történik, és ez szoros összefüggés. Az erdélyi magyarságnak a magyar nyelvhez való viszonyát az elmúlt harminc év perspektívájából vizsgáltuk” – mondta el a kötetről Péntek János nyelvészprofesszor.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 02., szombat

Elhunyt a Fonográf együttes egykori basszusgitárosa

Életének 81. évében elhunyt Szörényi Szabolcs, Kossuth-díjas zeneszerző, zenei rendező, az Illés, majd a Fonográf együttes korábbi basszusgitárosa – közölte a család szombaton.

Elhunyt a Fonográf együttes egykori basszusgitárosa
2024. október 31., csütörtök

Több mint fél évszázad: évfordulós kiállítással ünnepel a bukaresti Magyar Adás

Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.

Több mint fél évszázad: évfordulós kiállítással ünnepel a bukaresti Magyar Adás
2024. október 30., szerda

Dés László is fellép a zenére és emlékezetre összpontosító Kolozsvári Zsidó Napokon

A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.

Dés László is fellép a zenére és emlékezetre összpontosító Kolozsvári Zsidó Napokon
2024. október 30., szerda

Premier a nagyváradi színházban: groteszk szatírát mutatnak be az emberi kicsinyességről

Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.

Premier a nagyváradi színházban: groteszk szatírát mutatnak be az emberi kicsinyességről
2024. október 29., kedd

Ünnepi műsorok a reformáció emléknapján

Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.

Ünnepi műsorok a reformáció emléknapján
2024. október 29., kedd

Erdélyi és partiumi ingyenes turnéra indul a neves magyarországi kamarazenekar

Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.

Erdélyi és partiumi ingyenes turnéra indul a neves magyarországi kamarazenekar
2024. október 28., hétfő

Közép-európai sorskérdéseket feszegető magyar „csodaművet” mutat be a kolozsvári opera

A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.

Közép-európai sorskérdéseket feszegető magyar „csodaművet” mutat be a kolozsvári opera
2024. október 27., vasárnap

Szakítós vígjáték érkezik a romániai mozikba a Filmtett Egyesület jóvoltából

Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.

Szakítós vígjáték érkezik a romániai mozikba a Filmtett Egyesület jóvoltából
2024. október 27., vasárnap

Árnyalja a felületes Székelyföld-sztereotípiákat a Budapesten látható, nagyszabású, „életszagú” néprajzi tárlat

Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.

Árnyalja a felületes Székelyföld-sztereotípiákat a Budapesten látható, nagyszabású, „életszagú” néprajzi tárlat
2024. október 25., péntek

Interferenciák: a rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a színházi fesztiválnak

A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.

Interferenciák: a rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a színházi fesztiválnak