Fotó: Borító
Hely- és kultúrtörténeti érdekességeket is kínál az olvasóknak a 2022-es Nagyszalonta kalendárium, amelyet Tódor Albert szerkeszt. A kötetből többek közt az is kiderül, hogy iskolai törvényében tiltotta a diákok éjszakázását, szerencsejátékozását a város leghíresebb szülöttje, Arany János „tanár úr”.
2022. január 02., 09:462022. január 02., 09:46
„Kik vagyunk mi? Amellett, hogy nemünk, szüleinktől örökölt nevünk, anyanyelvünk, felekezetünk, munkánk, végzettségünk szerint határozzuk meg magunkat, meg szoktuk említeni a szülővárost vagy falut, esetleg vidéket, országot is, ahol születtünk. A szülőföldhöz való kötődésünk szépen meglátszik abban is, hogy miként viseljük gondját a házunk tájának, a településünknek. De ez nem csak tisztára sepregetett portánkban mutatkozik meg.
Ezekkel a megállapításokkal, illetve szónoki kérdések sorával indítja Tódor Albert a 2022-es Nagyszalonta kalendáriumot, nem csupán a tartalmi üzenet fontosságát emelve ki azzal, hogy a borító belső felére szerkesztette a címet, hanem jelezve egyben azt is, hogy a felvetett témákra a válasz maga a kiadvány.
Évek óta nem csak a szalontaiakat – akiknek hosszú időn át volt polgármestere – ajándékozza meg minden decemberben a menetrendszerű pontossággal megjelenő kalendáriummal, hanem lapunkról sem feledkezik el. Mi is megkapjuk azt az „ünnepi csokrot”, amelyben jól megfér egymás mellett a kötelesség és a szórakozás tanulsága egyaránt.
Fotó: Rostás Szabolcs
Természetesen a kalendáriumban leggyakrabban előforduló név az Arany Jánosé, illetve azoké, akiknek születési vagy elhalálozási évfordulójára emlékeznek.
A szalontai irodalomtudós igyekszik a kevésbé ismert költeményekből válogatni a kötetbe. Az idén még egy pluszcsemegét is kaptunk, különlegességet: azt az iskolai törvényt, amelynek teljes közlése előtt elmondják, hogy Nagykőrösön megtalálták azt az „Iskolai törvényt”, amelyet Arany János „tanár úr” készített. A rendkívül szigorú iskolai rendszabályok büntetései: börtön, botütések és a városból való „kikísértetés”. Az Iskolai törvény, amelyet a nagykőrösi „Föl- és algimnázium” növendékei számára készített tanársága első idejében Arany János, 17 törvénycikkből áll, és mindegyik törvénycikk négy-nyolc paragrafusból. Mint látható,
Továbbá, noha nem tartozik a „törvénykönyvhöz”, de szellemiségében nagyon sokban kapcsolódik a kalendárium egy másik anyaga, aminek lényege, hogy mennyire fontos az olvasni még nem tudó gyereknek mesélni vagy felolvasni, mivel vizsgálatok igazolták, a sok meseolvasás fejlesztően hatott a gyerekek tanulási képességeire, segített alkalmazkodni, fejlesztette a logikai képességet és növelte a fantáziát.
Az említett érdekességek mellett az idén Bocskai István fejedelemről és Kossuth Lajosról is megemlékeznek a kalendárium lapjain.
és igazat adhat a Tamási Árontól származó záró gondolatnak, miszerint „emberibb a szellem, mint a test, és a művelődés is inkább lényege az emberiség fogalmának, mint a javak. Töltse bé hát mindenki és töltsék bé a nemzetek is a szellem törvényeit, amelyek az igazság, a jog és a tudás. S legfőképpen az erkölcs! Taníts mindenkit erre, hogy jobb lehessen a világ.”
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
szóljon hozzá!