Fotó: Borító
Hely- és kultúrtörténeti érdekességeket is kínál az olvasóknak a 2022-es Nagyszalonta kalendárium, amelyet Tódor Albert szerkeszt. A kötetből többek közt az is kiderül, hogy iskolai törvényében tiltotta a diákok éjszakázását, szerencsejátékozását a város leghíresebb szülöttje, Arany János „tanár úr”.
2022. január 02., 09:462022. január 02., 09:46
„Kik vagyunk mi? Amellett, hogy nemünk, szüleinktől örökölt nevünk, anyanyelvünk, felekezetünk, munkánk, végzettségünk szerint határozzuk meg magunkat, meg szoktuk említeni a szülővárost vagy falut, esetleg vidéket, országot is, ahol születtünk. A szülőföldhöz való kötődésünk szépen meglátszik abban is, hogy miként viseljük gondját a házunk tájának, a településünknek. De ez nem csak tisztára sepregetett portánkban mutatkozik meg.
Ezekkel a megállapításokkal, illetve szónoki kérdések sorával indítja Tódor Albert a 2022-es Nagyszalonta kalendáriumot, nem csupán a tartalmi üzenet fontosságát emelve ki azzal, hogy a borító belső felére szerkesztette a címet, hanem jelezve egyben azt is, hogy a felvetett témákra a válasz maga a kiadvány.
Évek óta nem csak a szalontaiakat – akiknek hosszú időn át volt polgármestere – ajándékozza meg minden decemberben a menetrendszerű pontossággal megjelenő kalendáriummal, hanem lapunkról sem feledkezik el. Mi is megkapjuk azt az „ünnepi csokrot”, amelyben jól megfér egymás mellett a kötelesség és a szórakozás tanulsága egyaránt.
Fotó: Rostás Szabolcs
Természetesen a kalendáriumban leggyakrabban előforduló név az Arany Jánosé, illetve azoké, akiknek születési vagy elhalálozási évfordulójára emlékeznek.
A szalontai irodalomtudós igyekszik a kevésbé ismert költeményekből válogatni a kötetbe. Az idén még egy pluszcsemegét is kaptunk, különlegességet: azt az iskolai törvényt, amelynek teljes közlése előtt elmondják, hogy Nagykőrösön megtalálták azt az „Iskolai törvényt”, amelyet Arany János „tanár úr” készített. A rendkívül szigorú iskolai rendszabályok büntetései: börtön, botütések és a városból való „kikísértetés”. Az Iskolai törvény, amelyet a nagykőrösi „Föl- és algimnázium” növendékei számára készített tanársága első idejében Arany János, 17 törvénycikkből áll, és mindegyik törvénycikk négy-nyolc paragrafusból. Mint látható,
Továbbá, noha nem tartozik a „törvénykönyvhöz”, de szellemiségében nagyon sokban kapcsolódik a kalendárium egy másik anyaga, aminek lényege, hogy mennyire fontos az olvasni még nem tudó gyereknek mesélni vagy felolvasni, mivel vizsgálatok igazolták, a sok meseolvasás fejlesztően hatott a gyerekek tanulási képességeire, segített alkalmazkodni, fejlesztette a logikai képességet és növelte a fantáziát.
Az említett érdekességek mellett az idén Bocskai István fejedelemről és Kossuth Lajosról is megemlékeznek a kalendárium lapjain.
és igazat adhat a Tamási Árontól származó záró gondolatnak, miszerint „emberibb a szellem, mint a test, és a művelődés is inkább lényege az emberiség fogalmának, mint a javak. Töltse bé hát mindenki és töltsék bé a nemzetek is a szellem törvényeit, amelyek az igazság, a jog és a tudás. S legfőképpen az erkölcs! Taníts mindenkit erre, hogy jobb lehessen a világ.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!