Kali Ágnes, Horváth Benji, Fischer Botond és László Noémi a kolozsvári könyvbemutatón
Fotó: Facebook/Planetarium
Világvége hangulat és zeneiség, anarchia és spiritualitás kettőse jellemzi Fischer Botond és Horváth Benji új verseskötetét. A szerda esti kolozsvári bemutatón a hiphop és a spoken word költészetre gyakorolt hatásáról is szó esett.
2022. április 28., 15:502022. április 28., 15:50
2022. április 28., 15:512022. április 28., 15:51
A világjárvány és háború uralta mindennapjaink apokaliptikus hangulata és a hiphop lüktetése egyszerre van jelen Fischer Botond Buddha jazz és Horváth Benji Emlékmű a jövőnek című verseskötetében, melyeket szerda este mutattak Kolozsváron.
Elhangzott, mindkét kötet világvége hangulatú, ami nem meglepő a jelen helyzetben, de emberközpontú is, tele van nevekkel. Fischer Botond szerint ennek magyarázata, hogy a posztmodern utáni irodalomban van egy antropológiai nézőpont, az objektív, de a közösségben részt vevő alkotóé.
A harmadik kötetét megjelentető szerző Kali Ágnes kérdésére a Buddha jazzt egy házibuliban földön fekvő, nevető emberek csoportképéhez hasonlította. Elmondta, a kiadvány apokaliptikus hangulata azzal a nehéz helyzettel magyarázható, amiben élünk. Válaszként erre ő ír, zenél, teszi, aminek szerinte értelme van. Novelláskötete után a Buddha jazz szerkesztői unszolásra született, vallotta be, hiszen esetében, ha van cél, van motiváció is.
– válaszolt az ötödik kötetében szereplő nevekre utalva Horváth Benji, aki elmondása szerint sosem bírta elviselni azt a művészetet, mely önmagáért van, ő minden szöveggel az értelmet keresi. „Van egy problémám, aminek a végére akarok járni, hogy találjak valami feloldozást. Mindig a legvégsőkig akarok elmenni, nem tudok megelégedni a felületes feloldozásokkal” – fogalmazott az ötödik kötettel jelentkező költő.
Fotó: Facebook/Planetarium
Mivel mindkét szerző jártas a szubkultúrákban, mindkét kötetben sok a zenei utalás, de a versek formai megoldásán is a hiphop lüktetése érezhető, amiről felolvasáskor a jelenlévők is meggyőződhettek.
arról kérdezve az alkotókat, hogy szerintük a slam poetry, a spoken word (szó szerint „kimondott szó”: előadóművészet, amely elsősorban a költői, valamint az előadó esztétikai tulajdonságain alapszik – szerk. megj.) világában kell-e félteni a verset.
Fischer Botond szerint a zenei hatás nem meglepő, a hiphop világszerte nagy hatással volt a kortárs művészetre. Úgy vélte, jó, hogy verseik „így támadnak fel”, de ha felolvasva jobban hatnak, azt is jelentheti, nem elég jók ahhoz, hogy írásban is „feltámadjanak”.
A szöveg mindig a szerzőjétől független, külön életet él, mondta, mindegy, „mit gondolt a költő”, az a fontos, hogy az olvasónak mit mond. Saját munkamódszeréről elmondta, könyvkonceptekben gondolkodik, minden kötet egy újabb nyelv, újabb problémakör, és az íródó vers csak addig jelent valamit, amíg eljut az utolsó soráig. „Ha megjelent, már nem az enyém” – fogalmazott, elismerve, hogy előadáskor a vers más szinteken kel életre.
Fotó: Facebook/Planetarium
A kiadványokról tematikájáról elhangzott, egyszerre van jelen bennük a hatalommal való perlekedés és a spiritualitás kérdése.
– mondta Fischer Botond, aki szerint az embernek nem lenne szabad hatalma legyen, minden hierarchia toxikus a környezetre. Horváth Benji hozzátette, bár ő is elutasít minden hatalmat, ennek képviselőire nem úgy tekint, mint gonoszra, hanem mint olyanokra, akik „saját komplexusaiknak az áldozatai”.
– jelentette ki. Elmondta, bár vallásos környezetben nőtt fel, nem tud azonosulni semmilyen vallással, de hívő embernek tartja magát, aki a hit teremtő erejében, a gyógyulásban hisz.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
szóljon hozzá!