Edelényi Vivien debreceni színművész Váradon mutatta be az Anne Frank naplója alapján készült előadást
Fotó: Borostyán Produkciós Iroda
A majdnem hetvenhat éve meggyilkolt Anne Frank figuráját idézte meg nagyváradi előadásában Edelényi Vivien. A debreceni Csokonai Színház fiatal művésznője átlényegülten közvetítette az 1940-es évek félelemmel teli, ám az akkori fiatalokat is tervszövő álmokra serkentő világát.
2020. február 20., 11:482020. február 20., 11:48
Edelényi Vivien, a debreceni Csokonai Színház fiatal művésznője nagy élményt szerzett hétfőn a Borostyán Produkciót vendégül látó nagyváradi zsidó hitközség dísztermében összegyűlt szépszámú közönségnek: Anne Frank figurája elevenedett meg a színpadon.
A zsidó származású német lányt az „Anne Frank naplója” címmel kiadott, a második világháború idején írt naplójegyzetei tették világhírűvé. Naplójában családjáról és barátairól, érzéseiről, meglátásairól, írt holland nyelven, tizenharmadik születésnapjától kezdve 1944. augusztus 1-jéig.
Az emberélet első nagy forradalma a kamaszkor: a gyerekkorból épp kinövő kisember akkor szembesül először a körülötte lévő mikrovilág problémáival, kritikusan kezdi nézni szülei életét, megjelenik a barátság és a szerelem közti lényeges különbség felismerése, vagyis a serdülő elindul a felnőtté válás útján. Tervekkel, álmokkal van teli és minden kamasz azt hiszi, ő majd más lesz, mint a környezete, sőt az egész világ megváltására is hajlandó volna. Csakhogy a világ nem mindig hajlandó megváltozni, s ha nagy nehezen rá is áll, jobban szereti a lassú, csendes folyamatokat. És vannak korok, amikor a világ nemcsak ellenáll a szebbnél szebb kamaszálmoknak, hanem le is gyilkolja azokat. A szó legszorosabb értelmében. Ahogy tette a tizenöt éves leányka álmaival is, bármennyire igyekezett az egész családjuk elbújni a gyilkolás elől.
Szomorú vigasz, hogy mintegy halál utáni elégtétele a máig tartó világhírnév a sok hiábavalóan, barbár módon elveszejtett fiatal álmainak, de ez az igazság:
Tizenharmadik születésnapjára kapja azt a füzetet, amit – korát megelőzve – a jóval később divatossá váló beszélgető könyvvé alakít, vagyis nem a bakfislányok szokásos, banális feljegyzéseivel tölti meg, hanem egy fiktív barátnőjével társalogva írja le véleményét a kegyetlen időszakáról. A Frank család nem él behunyt szemmel, látják, mi történik körülöttük és megpróbálnak idejében elbújni a zsidóságra olyan élesen figyelő szemek elől. Ismerősök fogadják be a négytagú családot, lakásuk „hátsó traktusába”, vagyis a cselédség szálláshelyére.
A naplóban fontos hellyé válik ez a hátsó traktus, ami egyrészt egyelőre jó búvóhelynek bizonyul, másrészt viszont a fiatal lány alapvető célkitűzésévé válik a kiszabadulás a – gyűjtőnéven – friss levegőnek nevezett világba. Nem meglepő, hogy Anne naprakészen tudja a háború állását, hisz állandóan hallgatja a rádiót, pontos adatai vannak a németek ellen harcoló szövetségesek felszereltségéről, csak azt nem érti, miért késik a beígért invázió, a partraszállás. Miközben figyeli a háború alakulását, azt is követi, mi történik a családjában. Anyjával egyáltalán nem felhőtlen a viszonya, úgy érzi, a nővérét nálánál sokkal jobban kedvelő anya eltaszítja magától, állandóan kritizálja, az apja viszont épp ellenkezőleg: neki Anne a kedvence. De a háziaknak is mindig akad valami baja a lánnyal, neveletlennek, szemtelennek mondják, kivéve a fiukat, Petert, akivel Anne bensőséges barátságot ápol, mondhatni kezdődő szerelmet, de ezt még ilyen határozottan nem tudja a két kamasz megfogalmazni. Amit viszont Anne biztosan tud, az a jövőjére vonatkozik: újságíró, majd író lesz belőle. És talán lett is volna, ha néhány napot sikerült volna még átvészelniük, hisz amikor a családra rábukkantak a zsidókat üldözők, a partraszállás már megtörtént. De így odaveszett az egész Frank család.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
szóljon hozzá!