A küküllővári Bethlen–Haller-kastély egykor. Az impozáns épületegyüttesről forgattak filmet
Fotó: Haller család archívuma
A Fehér megyei Küküllővár kastélyáról szól Margittai Gábor és Major Anita legújabb alkotása, amely a Tiltott kastélyok Erdélyben című sorozatba illeszkedik. A munkafolyamatról, a filmről Margittai Gábor beszélt lapunknak.
2018. december 16., 14:522018. december 16., 14:52
2018. december 16., 14:552018. december 16., 14:55
A Tiltott kastélyok című sorozat harmadik részével is elkészült Margittai Gábor és Major Anita, a magyarországi Külső Magyarok produkciós iroda két munkatársa, akik a Kárpát-medence magyar kastélyairól készítenek dokumentumsorozatot film, fotó és kötet formájában. A harmadik dokumentumfilm, a Fehér megyei Küküllővár kastélyáról szóló alkotás, a Tiltott kastélyok 3. december elejére készült el, hamarosan műsorra tűzik a magyar tévécsatornák, illetve a mozikban is bemutatják.
Amikor aztán a kastély egykori tulajdonosának, a Haller családnak a tagjával, Haller Béla gróffal és Barabási Endre lelkipásztorral igyekeztünk bejutni, végül kötélnek álltak, Incze Irma helyi menedzser, intéző beengedett és elkalauzolt” – mondta Margittai Gábor, akit arról faggattunk, hogy milyen nehézségekkel szembesültek a dokumentumfilm forgatásakor.
A küküllővári Bethlen–Haller-kastély a tatárjáráskor elpusztult vár utódja, 1321-ben említik először. Több tulajdonos után 1758-ban Bethlen Gábor udvari kancellár vásárolta meg, 1884-ben a kastély gróf Haller Jenő birtokába került, aki kártyán nyerte el Bethlen Márktól. Az 1944-es harcokban a kastély falai megsérültek. A 70-es évektől a zsidvei pezsgőgyár használta a várkastély tágas pincéit, Alvinc általános iskolájaként üzemelt 2011-ig, aztán tűzvész pusztította el, ám az új román tulajdonos fantáziát látott a romokban, és ízlése szerint felújította.
Amint a dokumentumfilm beharangozójában olvasható, a település a Küküllő mentén, Erdély békétlen vidékén fekszik, ahol a románság különösen magyarellenes. „Egy templom a dombtetőn, ahol levágott és elcserélt fejek kerülnek elő. Egy pap, aki szórványlétben sem ismer lehetetlent. Egy gróf, aki a lovagiatlan XXI. században is lovag maradt. Évekig mindhiába ostromoltuk Küküllővárat, most megkíséreljük bevenni. Amit a vaskos bástyák őriznek, az a sokat látott utazót is szíven üti. Sorozatunk újabb része az erdélyi főnemesség jóvátételi harcáról” – írták az alkotók.
„A filmben megszólaltattuk Haller Béla grófot, Barabási Endre küküllővári református lelkipásztort, kettejük főszerepére építettük a film dramaturgiáját. Megszólal benne Soós Zoltán, a marosvásárhelyi múzeum igazgatója, de pásztoroktól a helyi magyar értelmiségig sokakkal folytattunk háttérbeszélgetést” – fejtette ki a budapesti újságíró.
A film online premierje a Magyar Idők Online-on volt, de az alkotók reményei szerint az erdélyi közönség is láthatja majd. A Küküllőváron végzett kutatómunka eredménye könyv formájában is napvilágot lát – mondta a rendező, aki társával, Major Anitával mutatná be Erdély több településén a jövő esztendőben azt a vándorkiállítást, amely a magyar történelem kiemelten fontos emlékhelyei, az erdélyi kastélyok restaurálás előtti és utáni állapotát mutatja be.
Egy következő rész a keresdi Betlehenekről szól Bethlen Anikó főszereplésével, egy másik a marosújvári Telekiekről. Margittai Gábor elmondta, kutatási területeik Háromszéket és a Felső-Maros vidékét is felölelik, ahogy a Tiltott kastély című könyvben külön fejezet szól az uzoni Mikesekről és az altorjai Aporokról. A kiállításukat székelyföldi településeken is szeretnék bemutatni.
Margittai Gábor magyarországi író, újságíró annak jár utána, mi lett a Teleki, Bánffy, Bethlen, Mikes, Apor és Haller család tagjaival, hogyan próbálnak ma visszatérni a szétszóratásból, kik laknak most ősi kastélyaikban – ha egyáltalán még lakhatók, és nem földig romboltak ezek az egykor csodálatos épületek –, és miként próbálnak visszaköltözni oda, ahonnan még az emléküket is igyekeztek kitörölni.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Az év leghosszabb napján, június 21-én, szombaton ünnepli számos erdélyi, székelyföldi közgyűjtemény a Múzeumok Éjszakáját.
Több száz film, köztük több mint egy tucat magyar alkotás volt látható az elmúlt napokban Kolozsváron. A 24. TIFF magyar kínálatáról, filmforgatásról, fesztiválélményekről Zágoni Bálint főszervezővel és Bántó Csaba operatőrrel beszélgettünk.
A marosvásárhelyi Rocksuli falai között egy különleges, olykor vándorló kiállítás idézi meg az erdélyi magyar rock- és könnyűzene háttérbe szorított múltját. Hints Zoltán, a Rocksuli igazgatója a kezdeményezés hátteréről, terviekről beszélt.
Születésnaposait ünnepelte a sepsiszentgyörgyi Tamás Áron Színház, amelynek társulata felköszöntötte két rangidős színművészét: a 90 éves László Károlyt és a 70 éves Debreczi Kálmánt.
Fesztiválszereplésekre készül az Aradi Kamaraszínház, amelynek legújabb, frissen bemutatott monodrámájáról, Kean című különleges előadásról Tapasztó Ernő és Harsányi Attila beszélt.
Schwechtje Mihály független nagyjátékfilmjét, a Sünvadászatot mutatja be több romániai helyszínen a forgalmazó Filmtett Distribution.
Újabb kötete jelent meg Zilahi Csaba kolozsvári rádiós újságírónak az erdélyi magyar beat-, rock-, folk-, pop-, jazz-zene történetéről, a 2022-ben napvilágot látott Erdélyi magyaRock című könyv folyatásaként.
A Magyar Állami Népi Együttes négy erdélyi városban lép fel június folyamán.
Az év egyik várva várt eseményére kerül sor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban és a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben június 21-én, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombaton.
szóljon hozzá!