Az olvasás jelenthet kikapcsolódást, feltöltődést, tanulást
Fotó: Haáz Vince
Bár régen szinte minden településen – városokban, falvakban egyaránt – működött olvasókör, napjainkban az olvasás inkább magányos, otthoni, esetleg vakációs tevékenység. Filmekben, sorozatokban fel-fel tűnnek olvasókörök, klubok, de Erdélyben mintha nem igazán honosodtak volna meg. Napjainkban viszont egyre többen igyekeznek cáfolni ezt, például a sepsiszentgyörgyi Okulusz Könyvklub tagjai is.
2024. október 03., 08:002024. október 03., 08:00
Az Okulusz könyvklub története még Marosvásárhelyen indult 2018 elején. Szabó Eszter ötletgazdában akkor az fogalmazódott meg, hogy szeretne egy közösséget, amelyben a résztvevők könyvekről beszélgethetnek, kicsit alternatívabb formában, mint egy hagyományos klubban.
„Akkor még nem volt közös könyv, csupán témák, amikre hoztam beszélgetésindító kérdéseket, játékokat, feladatokat. Ki szerettem volna mozdítani a felnőtteket, azt szerettem volna, hogy jobban merjünk implikálódni, és ne csak folyamatosan szemlélői legyünk a könyves eseményeknek. Most viszont már hagyományosabb formában működik, és kicsit más a célja” – magyarázta a Krónikának a klub kulcsembere.
Vagy ha jelen is van a könyvesboltok, könyvtárak polcain, nem feltétlenül figyelnek fel rájuk, hiszen az emberek általában inkább a bestsellereket választják. A cél azért is fontos, mert a statisztikák szerint Románia bizony igencsak a listák végén kullog az olvasási kedv tekintetében.
– fejtette ki Szabó Eszter.
A könyvklub szeptemberben kezdi második évadát Sepsiszentgyörgyön, egy sikeres éven már túl van. „Azok, akik ide járnak, elsősorban a közösséghez tartozás miatt teszik. Emellett többen is jelezték, hogy azért szeretnek ide látogatni, mert olyan könyveket hozok be, amelyekkel ők még nem találkoztak, viszont kellemes meglepetés volt számukra” – állapította meg Szabó Eszter.
Az ötletgazda azt is elmondta, hogy a klubalkalmakra ellátogatók száma változó, 8–12 személy az állandó tag.
Tisztában vagyok azzal, hogy az embereknek nincs sok idejük olvasni, és nem is szeretném emiatt őket kötöttségek elé állítani. Aki eljön, az olvassa el a havi könyvet, mert úgy izgalmas a klubozás. De ezen kívül nincs más szabály” – szögezte le.
A klub tagjait a könyvek szeretete köti össze
Fotó: Freepik
Az olvasmányokat Szabó Eszter maga választja ki. Mint elmondta, ez egy konszenzus volt a tagok között, mivel ő felajánlotta annak a lehetőségét is, hogy minden hónapban más ajánljon, de inkább rábízták a döntést.
„Egyáltalán nem könnyű választani, ezért teljesen megértem, ha valaki ezzel nem élne. Számomra is több napi dilemmát jelent kiválasztani azt a könyvet, ami szerintem jó lenne a klubra. Első szempont mindenképp az, hogy ne legyen több mint 400 oldal, igyekszem ezt valamennyire tartani” – magyarázta, hozzátéve, arra is igyekszik figyelni, hogy minden hónapban kicsit más legyen a stílus, a tematika.
„Ha a múlt hónapban női könyv volt, a következő inkább pasis lesz, de ha mondjuk az egyiket nehezebb volt olvasni, akkor azután mindenképpen egy emészthetőbb nyelvezetűt választok.
Felelős vagyok azért, hogy milyen könyvet adok az olvasók kezébe, és igyekszem ezzel nem visszaélni” – véli Szabó Eszter.
A találkozások kapcsán azt is elmondta, hogy szabadon, kötöttségek nélkül zajlik a beszélgetés, társalgás a könyvekről, hiszen minden egyes mű kicsit más-más beszélgetést „igényel”: van, amikor a szereplők, vagy a cselekmény kerül középpontba, máskor pedig a tematika adja a vita tárgyát.
„Néha vitázunk, és ez nagyon jó. Néha igyekszem kisebb magyarázatokkal is készülni, amikor nehéz egy szöveg, de semmiképpen nem szeretnék előadásjelleget adni az alkalomnak” – mutatott rá az Okulusz könyvklub vezetője.
Az Európai Unió tagállamai közül 2022-ben Romániában (29,5 százalék), Cipruson (33,1 százalék) és Olaszországban (35,4 százalék) volt a legalacsonyabb a könyveket olvasók aránya – közölte pénteken az Európai Unió statisztikai hivatala.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!