A cselekmény fontosabb eleme egy drámai műnek, mint a táncjátékot segítő csörömpölő páncélruha
Fotó: Vigh László Miklós
A színpadi művekben semmiképp sem sikeres, ha a mozgás, színvilág és harsogások nemcsak lejátsszák a szó és színészi játék hatását, hanem egyenesen sutba dobják azt. A nagyváradi Szigligeti Színház péntek esti Kleist-bemutatóján nagyjából ez utóbbi történt.
2020. március 09., 10:272020. március 09., 10:27
2020. március 09., 10:282020. március 09., 10:28
Feltehetőleg nagy dobásnak szánta a nagyváradi Szigligeti Színház az idei évad harmadik, felnőtteknek szánt bemutatóját, Heinrich von Kleist A Schroffenstein család (A bosszú) című darabját, de valójában egy felszín-tartalom újabb bajvívásának a mutatványává sikeredett. A művészetek ősrégi dilemmája, hogy a pusztán rápillantásra nyert hatás vagy az elgondolkodtatás eredményeként kapott értés és értékelés élvezzen-e elsőbbséget, régebbi, parodisztikus ítészi szóhasználattal: a külcsín vagy a belbecs számít-e igazán?!
Természetesen egyértelmű válasz nem adható, hiszen a képzőművészeti és zenei alkotásokban az érzékszervi befogadás fontosabb lehet az értelmi recepciónál, de
A péntek esti Kleist-bemutatón nagyjából ez utóbbi történt, vagyis a külcsín kiütéses győzelmet aratott a belbecs felett.
A beharangozó anyagokban hangsúlyosan szerepel a darabnak a Rómeó és Júliához hasonló témaválasztása, ami abban az értelemben mindenképpen helytálló, ha figyelembe vesszük a 18. századi német irodalom kiemelkedő színpadi szerzőjének és egyben dramaturgiai szakemberének, G. E. Lessingnek a máig hatóan sorsszerű „felfedezését” miszerint az ókori görögök után Shakespeare azért korszakalkotó drámaíró, mert szintén örök emberi külső és belső konfliktusokat dolgoz fel. Egyik ilyen elévülhetetlen téma az ellenséges közeg kebelében kialakuló, az életet is feláldozni kész ifjonti szerelem. Kleist megtoldja ezt az önmagában is sokrétű konfliktust a lovagkori becsületkódex nemcsak ma, de a 19. században is jócskán megmosolyogtató vadhajtásaival, ám a színháztörténeti feljegyzések tanúsága szerint így sem sikerült érdemben elfogadtatnia korának közönségével.
A 21. században, a diszkóvilág hangoskodásaival, a túlmozgással, a mai technikai eszközök szándékosan anakronisztikus beépítésével hasonlóan kudarcot vall.
ami azért – bárhonnan is nézzük – mégiscsak fontosabb eleme egy drámai műnek, mint a pantomimet vagy táncjátékot sokban segítő villódzó kard vagy csörömpölő páncélruha.
Gondolom, méltatlan volna a fentiek miatt a díszlet és jelmeztervező Horváth Jennyt vagy a hanghatást alkotó Bartha Márkot bírálni, hiszen ők valószínűleg hűen követték Kovács D. Dániel rendező elképzeléseit, aki az alkotói csapat tagjaként külön meg is dicséri munkájukat a műsorfüzetben szereplő nyilatkozatában. Érdekes viszont, hogy a színészek munkájáról mit sem szólt, pedig más kísérletezésekhez hasonlóan ezúttal is – ahogy mondani szokás – ők viszik el a balhét.
A szereposztást követve említeném meg a szerepelő színészeket: Dimény Levente, Fodor Réka, Hunyadi István, Kiss Tamás, Dobos Imre, Szotyori József, Tasnádi-Sáhy Noémi, Román Eszter, Balogh Attila, Tőtős Ádám, Kiss Csaba, Csatlós Lóránt és Trabalka Cecília. A bemutatón nyújtott teljesítményük feljogosít arra, hogy bennük bízva remélhessem: hátha a későbbi előadások során valamiképpen sikerül majd enyhíteniük a felszín kiütéses győzelmének erejét a gondolati-érzelmi tartalom felett.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.
Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
A víg özvegy című Lehár-operett története elevenedik meg az aradi nagyszínház színpadán.
Különleges felhívást tett közzé a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: a Legyél te is műalkotás! című kezdeményezés a Caravaggio című előadásra is felhívja a figyelmet.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás