A cselekmény fontosabb eleme egy drámai műnek, mint a táncjátékot segítő csörömpölő páncélruha
Fotó: Vigh László Miklós
A színpadi művekben semmiképp sem sikeres, ha a mozgás, színvilág és harsogások nemcsak lejátsszák a szó és színészi játék hatását, hanem egyenesen sutba dobják azt. A nagyváradi Szigligeti Színház péntek esti Kleist-bemutatóján nagyjából ez utóbbi történt.
2020. március 09., 10:272020. március 09., 10:27
2020. március 09., 10:282020. március 09., 10:28
Feltehetőleg nagy dobásnak szánta a nagyváradi Szigligeti Színház az idei évad harmadik, felnőtteknek szánt bemutatóját, Heinrich von Kleist A Schroffenstein család (A bosszú) című darabját, de valójában egy felszín-tartalom újabb bajvívásának a mutatványává sikeredett. A művészetek ősrégi dilemmája, hogy a pusztán rápillantásra nyert hatás vagy az elgondolkodtatás eredményeként kapott értés és értékelés élvezzen-e elsőbbséget, régebbi, parodisztikus ítészi szóhasználattal: a külcsín vagy a belbecs számít-e igazán?!
Természetesen egyértelmű válasz nem adható, hiszen a képzőművészeti és zenei alkotásokban az érzékszervi befogadás fontosabb lehet az értelmi recepciónál, de
A péntek esti Kleist-bemutatón nagyjából ez utóbbi történt, vagyis a külcsín kiütéses győzelmet aratott a belbecs felett.
A beharangozó anyagokban hangsúlyosan szerepel a darabnak a Rómeó és Júliához hasonló témaválasztása, ami abban az értelemben mindenképpen helytálló, ha figyelembe vesszük a 18. századi német irodalom kiemelkedő színpadi szerzőjének és egyben dramaturgiai szakemberének, G. E. Lessingnek a máig hatóan sorsszerű „felfedezését” miszerint az ókori görögök után Shakespeare azért korszakalkotó drámaíró, mert szintén örök emberi külső és belső konfliktusokat dolgoz fel. Egyik ilyen elévülhetetlen téma az ellenséges közeg kebelében kialakuló, az életet is feláldozni kész ifjonti szerelem. Kleist megtoldja ezt az önmagában is sokrétű konfliktust a lovagkori becsületkódex nemcsak ma, de a 19. században is jócskán megmosolyogtató vadhajtásaival, ám a színháztörténeti feljegyzések tanúsága szerint így sem sikerült érdemben elfogadtatnia korának közönségével.
A 21. században, a diszkóvilág hangoskodásaival, a túlmozgással, a mai technikai eszközök szándékosan anakronisztikus beépítésével hasonlóan kudarcot vall.
ami azért – bárhonnan is nézzük – mégiscsak fontosabb eleme egy drámai műnek, mint a pantomimet vagy táncjátékot sokban segítő villódzó kard vagy csörömpölő páncélruha.
Gondolom, méltatlan volna a fentiek miatt a díszlet és jelmeztervező Horváth Jennyt vagy a hanghatást alkotó Bartha Márkot bírálni, hiszen ők valószínűleg hűen követték Kovács D. Dániel rendező elképzeléseit, aki az alkotói csapat tagjaként külön meg is dicséri munkájukat a műsorfüzetben szereplő nyilatkozatában. Érdekes viszont, hogy a színészek munkájáról mit sem szólt, pedig más kísérletezésekhez hasonlóan ezúttal is – ahogy mondani szokás – ők viszik el a balhét.
A szereposztást követve említeném meg a szerepelő színészeket: Dimény Levente, Fodor Réka, Hunyadi István, Kiss Tamás, Dobos Imre, Szotyori József, Tasnádi-Sáhy Noémi, Román Eszter, Balogh Attila, Tőtős Ádám, Kiss Csaba, Csatlós Lóránt és Trabalka Cecília. A bemutatón nyújtott teljesítményük feljogosít arra, hogy bennük bízva remélhessem: hátha a későbbi előadások során valamiképpen sikerül majd enyhíteniük a felszín kiütéses győzelmének erejét a gondolati-érzelmi tartalom felett.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
1 hozzászólás