Tamási Áron Farkaslakán született 1897. szeptember 20-án, Budapesten hunyt el 1966. május 26-án
Fotó: Fortepan
Tamási életműve az erdélyi magyar irodalmi hagyomány biztos pontja: esztétikai értékeit már a kortársak is elismerték – mondta el Balázs Imre József irodalomtörténész a Krónikának a most induló emlékév apropóján. Arról is beszélt, hogy az 1989 előtti, nacionalista Romániában plusztöltete volt Tamási székelységtémáinak, ez az aura valamelyest eltűnt azóta.
2022. január 16., 19:312022. január 16., 19:31
2022. január 22., 10:302022. január 22., 10:30
– A 125 évvel ezelőtt született Tamási Áron életműve előtt tiszteleg a most kezdődő emlékév, amelyet Marosvásárhelyen és Budapesten is beharangoztak a napokban. Mint a számos programot felsorakoztató rendezvénysorozat kapcsán elhangzott, „Tamási Áron a ma embere számára is fontos”. Mi az, ami miatt időtálló az életmű és hol a helye az erdélyi irodalomban?
– Tamási életműve az erdélyi magyar irodalmi hagyomány biztos pontja: esztétikai értékeit már a kortársak is elismerték, az Erdélyi Helikon és a Korunk körében, a Nyugat és a Napkelet szerkesztőségeiben egyaránt.
Ugyanakkor a perifériáról való kitörés, a felfelé törekvés nagy történetének székely változatát is megírta az Ábelben.
Tamási Áron-emlékévet indít a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága. A 125 éve született székely-magyar író életműve köré szerveződő események január 22-én Marosvásárhelyen, a magyar kultúra napja alkalmából indulnak.
– Vizsgálják-e az életművet újabban az irodalomtörténészek?
– Az író halála óta több mint öt monográfia született az életműről, köztük Féja Géza, Izsák József, Taxner-Tóth Ernő, Z. Szalai Sándor és Sipos Lajos könyvei. Bertha Zoltán is többkötetnyit írt Tamásiról az utóbbi évtizedekben. Kiváló összefoglalások születtek az életműről a budapesti Irodalmi Magazin 2015-ös lapszámában, és fiatal irodalomtörténészek is folyamatosan vizsgálják a művek expresszionista rétegeit, a kirajzolódó székelységképet vagy az életmű interetnikus viszonyábrázolásait.
– Pár évtizeddel ezelőtt az erdélyi színpadokon gyakrabban játszották a Tamási-színműveket, mint manapság. Lehetséges-e, hogy korábban, mondjuk 1989 előtt nagyobb volt a Tamási-kultusz, mint ma? És ha igen, miért lehet ez?
– Bocsárdi László (a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója – szerk. megj. ) rendezései az 1990-es évek végén és a 2000-es években szerintem megmutatták, hogy Tamási színművei működőképesek kortárs színházi megközelítésben is (A csoda című Énekes madár-adaptációjának élményére több év elteltével is jól emlékszem például), de kétségtelen, hogy az 1989 előtti, nacionalista Romániában plusztöltete volt Tamási székelységtémáinak, ez az aura valamelyest eltűnt azóta.
További szempont még az 1989 előtti és utáni irodalomtörténeti tudatot összehasonlítva, hogy sok behoznivaló volt olyan jelentős két világháború közötti életművekkel kapcsolatban, mint a Bánffy Miklósé, Dsida Jenőé, Reményik Sándoré. Wass Albert és Nyirő József közönségsikere, Kuncz Aladár vagy Karácsony Benő korábban is közkedvelt műveinek újrakiadásai is számos új értelmezést hívtak életre. Ebben az együttállásban valamelyest tehát megszűnt Tamási kiemelt státusa, de irodalomtörténeti értéke és aktualitása nem kérdőjeleződött meg.
Balázs Imre József irodalomtörténész
Fotó: litera.hu
– A Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán foglalkoznak-e az életművel?
– Én magam két tantárgyam keretén belül is tanítok Tamási-műveket, most már több, mint egy évtizede – foglalkozunk az Ábellel, a Jégtörő Mátyással, a Szűzmáriás királyfival, de a transzilvanista programnovellájával, az Erdélyi csillagokkal is. A doktori értekezésemben is volt Tamási-fejezet a szerző mitologikus nyelvéről és megközelítésmódjáról, és több szakdolgozat is készült róla az évek során a bölcsészkaron. Jelenleg is folyamatban van két kutatás, amelyben a diákjaim az Ábel keletkezéstörténetének vagy szemléletmódjának különböző vonatkozásait elemzik.
– Vajon manapság nem merül-e ki abban a kicsit „felturbózott” , talán felületes Tamási-kultusz, hogy kötelező iskolai olvasmány az Ábel, vagy hogy kedvelt turisztikai célpont a sírja Farkaslakán?
– Székelyudvarhelyiként, egykori Tamási-ösztöndíjas diákként, farkaslaki születésű felmenőkkel rendelkezve sem mondhatok mást, mint amit szakemberként: hogy a kultuszoknak megvan a maguk helyi értelme és funkciója, közösségi igényt elégítenek ki – ez a fajta kultusz Farkaslakán és Székelyudvarhelyen lényegében folyamatos.
Az Ábel kapcsán többek közt azt tartom elgondolkodtatónak, hogy vajon megfelelő életkorban találkoznak-e vele a gyermekek. Önmagában a gyermekhős jelenléte nem teszi ifjúsági regénnyé – ebből a szempontból a helyzete hasonló például a Légy jó mindhaláligéhoz. Beszélgettem az elmúlt években olyan gyerekekkel is, akiknek tetszett az Ábel a rengetegben, és olyanokkal is, akiknek nem. Ennek rengeteg olyan oka lehet, ami nem a mű irodalmi értékével kapcsolatos. Úgy sejtem, hogy a középiskolás életszakasz első időszakától kezdődően szólíthatná meg igazán a mű az olvasókat, és tartok tőle, hogy sokan ennél korábban találkoznak vele iskolai keretben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!