A nagykárolyi Károlyi-kastélyban nyílt meg a Látva lássanak című, Ady Endre életművét bemutató kiállítás
Fotó: Károlyi kastély
Ady életművének legfontosabb témáit, Nagykárolyhoz való kötődését is felvillantja a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállítása, amely a költő születésének 145. évfordulóján, kedden nyílt meg a nagykárolyi Károlyi-kastélyban. Az esemény szervezője, Bikfalvi Zsolt beszélt a tárlatról a Krónikának.
2022. november 22., 19:152022. november 22., 19:15
Ady Endrére emlékeztek születésének 145. évfordulóján, kedden szülőfalujában, Érmindszenten, valamint Nagykárolyban, ahol a Károlyi-kastélyban megnyílt a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Látva lássanak című, a költő életpályáját felidéző vándorkiállítása. Bikfalvi Zsolt, a Nagykárolyban megnyílt tárlat szervezője a Krónikának elmondta, a tárlatot Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, a nagykárolyi Vasile Vénig László Fotóklub, a Gróf Károlyi kulturális idegenforgalom-népszerűsítő központ, valamint a Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum társszervezésében tartották.
A megnyitón közel 100 diák vett részt a Kalazanci líceumból, valamint a Nagykárolyi Elméleti Líceumból. A Petőfi Irodalmi Múzeum december elejéig látogatható installációja Ady Endre életét fotók, versek, visszaemlékezések, levélrészletek segítségével mutatja be a látogatóknak, külön kiemelve azon mozzanatokat, melyek a költőt Nagykárolyhoz kötötték.
Bikfalvi Zsolt – aki a Vasile Vénig László Fotóklub alelnöke és művészeti vezetője, egyben a Gróf Károlyi kulturális idegenforgalom-népszerűsítő központ munkatársa is – a Krónikának elmondta, a tavasszal a kolozsvári főkonzulátustól Demeter Katalin konzul látogatott el Nagykárolyba, ekkor szóba került, hogy több, a magyar kultúra népszerűsítését célzó eseményt is szervezzenek a kastélyban.
„Két kiállítást hoztak el városunkba: a Katolikus jelenlét a nagyvilágban című tárlatot, valamint az Ady emlékkiállítást. Kimondottan úgy terveztük, hogy a költő születésnapján, november 22-én nyissuk meg” – mondta a szervező. Hozzátette, az esemény partnere a Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum is, mivel Ady oda járt kisiskolásként négy éven keresztül.
„A mostani a jogutódja Ady egykori iskolájának, amelyet a piarista rend működtetett, most hála Istennek újra egyházi adminisztrációba került a tanintézet. A líceum előtti Ady-emlékplakett, ott koszorúztunk az esemény indításaként” – mondta el a szervező. A tárlaton látható pannók egyikén olvasható például Ady 1913-ben írt önéletrajzának részlete.
„Engem 1888-ban a nagykárolyi piarista gimnáziumba vittek, ahol az alsó négy osztályt végeztették el velem a kedves emlékű, nagyon derék, kegyes atyák. Talán – s ha igen, alaptalanul – katolikus hatásoktól féltettek otthon, mikor az ötödik gimnáziumi osztályra elvittek a vármegyei ősi, kálvinista zilahi „nagyiskolába”, a mai Wesselényi Kollégiumba. Nagykárolyban s Zilahon is eminens diák voltam, habár a szorgalom akkor se volt sajátságom s magamviselete pedig fogcsikorgató, de gyakran megvaduló szelídség” – olvashatóak Ady mondatai az egyik pannón.
Érmindszenten, az Ady emlékmúzeumban szervezett eseményt a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola. A megemlékezésen jelen volt L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola védnöki testületének tagja.
Érmindszent – ma Adyfalva – elsősorban Ady Endre (1877–1919) szülőhelyeként ismert.
A Szatmár Megyei Múzeum égisze alá tartozik az érmindszenti Ady-emlékhely is. Amint a múzeum honlapján szerepel, a falu igazi Ady-zarándokhely, mely a költő emlékének felidézésével a megye kulturális turizmusának kiemelt célpontja. A három helyiségből – konyha, tisztaszoba, hálószoba – álló parasztházban láthatók a család régi bútorai. 1911-ban bővült a telek a kúriával, amely nagyságrendekkel nagyobb kényelmet biztosított a család számára. Öt látogatható terme számos, eredeti állapotban megőrzött tárgyat őriz.
Az emlékházat 2014-ben újították fel, ahol számos, Ady Endre magánéletéhez köthető dokumentumot, fényképet mutatnak be, köztük az eredeti keresztelési anyakönyvet. Ady költői és újságírói tevékenységéhez köthető dokumentumokat, tárgyakat is felvonultat a múzeum; eredeti kiadású versesköteteket, korabeli újságokat, fényképeket, magán- és hivatalos leveleket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!