Az immár hatéves találkozó alkalmából Mikháza köves-poros utcáin színészekkel, rendezőkkel lehetett találkozni, akik ezúttal a fellépés drukkja nélkül csevegtek el a közelebbi és távolabbi településekről összeverődött publikummal. A csűrszínház népes közönsége bizonyítja: nemcsak az elitnek szóló fesztiváldarabokra van szükség, hanem vásári komédiára, könnyed, zenés vígjátékra, daljátékra vagy éppenséggel kabaréra is. Mindezt mi példázhatná jobban, mint a Goldoni, Labiche, Kodály, Heltai vagy a Gruppen Hecc kabarétársulat műveinek szóló taps, amely mintha hangosabb lett volna, mint hetekkel korábban a kőszínház falai között. A háromnapos rendezvénysorozaton nemcsak a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat vagy a győri Forrás Színház hivatásos művészei arattak sikert, hanem az Erdélyi Tündérkert Alapítvány hét környékbeli helységből verbuvált hatvantagú gyermekegyüttese, a vásárhelyi Szivárvány Alapítvány cigány-táncosgárdája, a bábszínház, a Budapestről érkező Erkel Ferenc Néptáncegyüttes és a Zakuszka együttes is elnyerte a közönség tetszését.
Amikor az utolsó előadás is véget ért, a tűz melletti improvizáció vette át a betanult színpadi szöveg helyét. A programban Énekóra címmel megjelenő „műsorszámba” mindenki benevezett, aki még bírta. „Ez volt a legjobb, mert itt mi is bizonyíthattuk tehetségünket” – mondta el egy Szovátáról érkezett fiatalember.
A Nyárád túlsó oldalán fekvő Vármezőn is csűrszínházi rendezvények zajlottak: a Vándor fogadó kertjében felállított színpadon bemutatott előadásokkal újabb települést vontak be az időszakos színházi körforgásba. Szélyes Ferenc marosvásárhelyi színművész, a rendezvény kezdeményezője jövőre Nyárádköszvényest vagy Nyárádremetét is bevonná a Csűrszínházi Napok szervezésébe. Mint mondta, a támogatás évről évre nő, de a rendezvénysorozat még nagyobb léptekkel fejlődik, ezért gyakran kevésnek bizonyul a rendelkezésre álló anyagi keret: a Szélyes-porta teljesen átépített csűrjét is csak idén, a hatodik találkozóra sikerült lefedni, az oldalát pedig levakolni, további munkálatokra viszont nem volt lehetőség, holott most is bebizonyosodott, hogy a nézőtér fölé is szükséges lenne valamiféle tetőszerkezet.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.