Fotó: Biró István
A Hét újbóli kiadása és nyomtatása iránt. Bár a Nyugatról érkező ajánlatot nem tartja elvetendőnek, Parászka Boróka úgy véli, a kulturális lapot így is nehéz lenne megfelelő szakmai színvonalon működtetni, hiszen a beruházónak „mindig magánízlése és magánérdeke van”.
Három éve pályázati pénzen
Újraindítása óta a hetilapot elsődlegesen a Román Postából a 90-es évek elején kivált Rodipet Rt. terjesztette, amely a főszerkesztő szerint ma is jelentős összeggel tartozik a szerkesztőségnek, sőt, a megrendelők listáját sem volt hajlandó átadni. „Akkor szereztünk tudomást az előfizetőinkről, amikor valaki betelefonált, és panaszt tett, mert nem kapta meg a lapot. Ez bizony gyakran előfordult” – mondta el. Hogy miért nem kerestek más lapterjesztőt? Parászka Boróka szerint azért, mert nincs olyan lapterjesztő cég, amely vállalná egy kis példányszámú lap pontos országos terjesztését, ugyanakkor értelmetlennek tartja a jelentős tőkeerő nélkül megváltoztathatatlan körülményekkel való hadakozást.
A főszerkesztő hangsúlyozta, hogy az utóbbi három évben a román művelődésügyi minisztérium nem nyújtott normatív támogatást a tulajdonában lévő lapnak, mint ahogyan a többi hasonló kiadvány mögül is kihátrált. A szerkesztőség ezt követően vált le a tulajdonosi kötelességeit nem teljesítő minisztériumról, és mára sikeresen pályázó egyesületet hozott létre. „A médiumváltás pedig azért történt, hogy a szűkös anyagi keretek között mérhető teljesítménnyel minőségileg biztosított tartalmat szolgáltassunk. A Hét korábban soha nem működött ilyen változatos tartalommal – állítja Parászka. – Ráadásul ez bármikor elérhető. Az újraindítás óta sokat tettünk a lap megmaradásáért, de mindez nem elég”.
Az amatőr szintnek
nincs értelme
„A hazai kultúrának is meg kell értenie, hogy rendszerváltás történt. Pályázni kell, és lobbizni, valamint bele kell kerülni az uniós kulturális körforgásba. Ez a sikeres erdélyi magyar kultúra záloga. Ezért váltott A Hét is az eddigi, hazai szinten jó, de nemzetközi szinten amatőr színvonalúnak minősülő formáról” – vallja Parászka Boróka, aki szerint a hazai napi-, heti- és havilappiacon talán egyetlen kiadvány, a szintén Marosvásárhelyen megjelenő Látó igazolja tartalmával a létét. A többi – ideértve a régi és az új évfolyamú A Hetet – „szakmailag súlyosan kikezdhető”. A főszerkesztő a mércét sokkal magasabbra emeli: „Vagy egy 48 oldalas, színes, minőségi papírra nyomtatott újságot adunk ki – amelyhez lehet hirdetőt és befektetőt találni –, vagy megmaradunk az internetes formátumnál és a nemrég elindított mellékleteknél”. Ez utóbbiak – A Hét művészeti melléklete, illetve Hetedszép címen – mintegy ezer-ezer példányban negyedévente látnak napvilágot. Az igényes nyomdai kivitelezésben megjelent művészeti katalógus eddig két számot, az irodalmi melléklet egyet ért meg.
A kiadvány támogatói között szerepel a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők Egyesülete, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), a Szülőföld Alapítvány, valamint az RMDSZ mellett működő Communitas Alapítvány. Arra a felvetésre, miszerint a mecénási szerepet betöltő szervezetek illetékeseinek van-e tudomásuk arról, hogy a hetilapnak szánt támogatásból egyebet adtak ki, Parászka Boróka tisztázni kívánja, hogy a lapnak nincsenek mecénásai. Célirányos szakmai pályázatokat nyújt be, és adott projekthez kap résztámogatást. „Az esetek többségében a szerkesztőség működtetésére pályáztunk. Nem egyebet adtunk ki, hanem a tartalomgyártást biztosítottuk az eddiginél sokkal jobb és ellenőrizhetőbb módon” – mondta Parászka.
Merész tervek
A főszerkesztő úgy látja, a minőségi kulturális tartalomszolgáltatás uniós trend. Ezért a továbbiakban A Hét nemcsak lapkiadóként, hanem kultúraszervező, kultúraterjesztő műhelyként és civil fórumként is kíván működni, tevékenységei kiegészítenék egymást. A képzőművészeti, irodalmi és színházi rovat megerősödött, tartalmilag gazdagodott – állítja Parászka. Az idén a 2006-ban megkezdett Hetedszép Találkozások című sorozat keretében, amelyet a szegedi József Attila Körrel közösen szerveznek, szándékaik szerint a magyar irodalom legjavát hoznák olvasóközelbe. Februárban Spiró Györgyöt és a Litera szerkesztőségét, márciusban Parti Nagy Lajost készülnek vendégül látni. Irodalmi pályázatot hirdettek középiskolások és egyetemisták számára a kortárs irodalom népszerűsítésére és terjesztésére. A Hét továbbá könyvműhelyként is működne. Célja egy alternatív irodalmi és társadalomtudományi sorozat kiadása, melyet Darabos Enikő és Egry Gábor szerkesztő koordinálna. A szerkesztőség egy uniós projekten dolgozik, amelyre a iaºi-i Polirom Kiadó munkatársait és a pozsonyi Kalligram Kiadó szerkesztőit kérték fel partnerként. A cél egy többnyelvű kulturális portál létrehozása, amely a magyar kultúra nemzetközi népszerűsítését szolgálja.
A lap hangsúlyt fektet az október óta naponta frissülő on-line változatára is, amelyet Székely Csaba irányít. Nő-, gyerek- és romajogokkal foglalkozó rovatot működtetnek, de ugyanott szavazni lehetett az RMDSZ „euróbársonyszékért” versengő jelöltjeire vagy többet megtudni Britney Spears szexuális forradalmáról. A honlap látogatottságáról Parászka nem kívánt nyilatkozni, állítása szerint ezeket az információkat a hirdetőknek szolgáltatják ki. Biztos viszont abban, hogy a szerkesztőség munkáját sokkal többen ismerik, mint korábban: „Ha A Hetet tizenötezres példányszámban nyomnák, akkor sem lehetne ekkora – ellenőrizhető – nyilvánossága”.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.