„Nincs olyan, hogy erdélyi embertípus” – K. Lengyel Zsolt Németországban élő történész életéről, transzilvanizmusról

Tóth Gödri Iringó 2023. március 19., 14:05 utolsó módosítás: 2023. március 19., 14:06

A transzilvanizmus egyik legnevesebb kutatója, K. Lengyel Zsolt a napokban szülővárosába, Kolozsvárra látogatott, hogy bemutassa legújabb, Haza és szülőföld című kötetét. A Kriterion könyvkiadó és az erdélyi Mathias Corvinus Collegium által szervezett rendezvényen a Németországban élő, 62 éves történész elsősorban a 20. század elejének eseményeit, szervezkedéseit idézte fel a Dávid Gyula irodalomtörténésszel folytatott beszélgetése során. Lapunk az esemény után faggatta K. Lengyel Zsoltot kivándorlásról, külföldi érvényesülésről, a tevékenysége nyomán tapasztalt szakmai és kevésbé szakmai reakciókról, illetve a transzilvanizmus mai tanulságairól.

„Nincs olyan, hogy erdélyi embertípus” – K. Lengyel Zsolt Németországban élő történész életéről, transzilvanizmusról
galéria
Dávid Gyula (balra) és K. Lengyel Zsolt (jobbra) a kolozsvári könyvbemutatón Fotó: mcc.ro

– A közel másfél órás könyvbemutatója után, azt kell hogy mondjam, ha valaki hallgatja Önt beszélni, nem az az érzése, hogy egy Németországba kivándorolt magyart hall, hanem, hogy egy erdélyit. Hogy lehetséges ez? Hogy lehet több mint negyven év során, után megőrizni az erdélyi identitást, és nem „csak” a magyart?

– Már akkor is, amikor még itt (Erdélyben – szerk. megj.) éltem, mondhatjuk, hogy nagyon sokszínű volt az erdélyi identitásom, volt, van bennem is kis román, van német, van magyar, van máramarosi, van bánsági, belső-erdélyi, kolozsvári, és van értelmiségi, kereskedő. Ez a sokszínűség, összetettség a belső oka annak, hogy az erdélyiség fontos számomra. A külső oka pedig, hogy a szüleim akaratlanul is erre neveltek – nem programszerűen, de magától értetődő volt, hogy az erdélyi identitást igenis meg kell tartani. Volt, van egy harmadik oka is: az, hogy tulajdonképpen nem magától értetődő, ha valaki kivándorol Németországba, az megtartja az identitását, illetve bármi mást a múltjából. Tehát ezt tudatosan kell csinálni.

Úgy 20 éves lehettem, amikor talán egy szilveszteri buliban egy magyarországi ismerős elkezdett kedvesen gúnyolódni a kiejtésemmel. Ez 1981 körül volt, amikor túl voltam a német érettségin, a német katonaságon. És ez a gúnyolódás elgondolkodtatott,

ugyanis egy ideig a másik irányban sem volt tökéletes a dolog: amikor németül beszéltem, a németek érezték, hogy nem német vagyok. Akkor dőlt el, nekem ez egy életcélom – akkor még nem szakmai szempontból –, hogy két nyelvben legyek otthon, mert ezt a természetes közeget, ami értékes, nem akarom elveszíteni. A negyedik szempont pedig maga a szakmám, ugyanis olyan szakmám lett, amelyben a román és a magyar nyelvet is rendszeresen használom.

– 1974-ben az egy éve már ott élő szüleihez egyévnyi, mondhatni tudatos felkészülés után vándorolt ki Nyugat-Németországba. Önnek milyen volt az első találkozás az ottani kultúrával?

– Én nem fedeztem fel, nem kerestem Németországban semmi Erdélyt. Számomra két párhuzamos világként léteztek, és ez engem nem zavart, nem akartam a két világot összevonni, egyiket vagy másikat elnyomni, megszüntetni. Én élveztem ezt a helyzetet. Emlékszem, hogy első dolog Németországban, ami feltűnt, és amire ma is emlékszem: egy illat volt. Más volt a levegő illata, mint Erdélyben. Csak utólag jöttem rá, hogy ez az akkor nálunk még nem elterjedt, túlparfümözött mosószerek illata volt.

Persze, ez csak egy külsőség. Ami még megmaradt kulturális szinten – és ami nagyon pozitív volt –, hogy én egyáltalán nem tapasztaltam meg azt, amiről sokan beszéltek, vagyis, hogy engem nagyon hamar befogadtak.

Egészen másként viselkedett a németség velem, mint ahogy egyesek azelőtt jelezték, hogy fognak viselkedni. Viszonylag hamar bekerültem a német közösségbe, egy negyedéves intenzív nyelvképzés után már felvettek a nyolcadik osztályba. Nekem akkor a legfontosabb az volt, hogy ne kelljen évet ismételjek – ennek a gondolata az ördögtől való volt, hiszen az akkori (erdélyi) iskolarendszerben ez a szégyenek szégyenének számított.

De szerencsém is volt az iskolával, mert az igazgató egy sziléziai származású, Németországba a második világháború után menekültként került történész volt, aki egykor átélte nemcsak a kisebbségi lét és a hazaváltás élményeit – így az én helyzetemet megértette és átérezte. Ráadásul történészként is tudta, miről van szó, hogy mi van Erdéllyel, és ez – ha akkor még nem is tudatosan – nagyon jól esett nekem.

– Ha jól tudom, eredetileg zenésznek készült, Kolozsváron zeneiskolába járt. A kivándorlás vetett véget a zenei karriernek? Hogyan jött a zene helyett a történelem?

– Igen, és a zenei tervek a kivándorlásunk után is még egy ideig ott lebegtek, de már csak elméletileg. Kellett volna hozzá zongora, ami nem volt. A kelet-közép-európai, közelebbről az erdélyi történelem (mint tantárgy, tudomány – szerk.) épp ekkortájt erősítette föl bennem azt a tudatot, hogy van egy örökségem, amelyet érdemes ápolni, és amellyel esetleg érdemes lenne szakmailag is foglalkozni. Ez irányított ebben az irányba.

– És annak milyen fogadtatása volt „kint”, az ottani egyetemen, hogy Ön Erdéllyel akar foglalkozni?

– Ó, ez bonyolult dolog, mivel a német történettudománynak ilyen szempontból két nagy csoportja van: az egyik azok csoportja, akik többé-kevésbé személyes származási alapon foglalkoznak a térséggel – ők lehettek németek, elűzött németek, korábban elűzött németek leszármazottjai, vagy emigráns románok, emigráns magyarok. Sokáig nagyon erős volt a Kelet-Európa-kutatás Németországban, és azok száma is, akik származási alapon (is) közelítettek a témákhoz. És persze, ezeknek a kutatóknak jelentős (volt) az előnye azokkal szemben, akik a nyelvet, térséget, mindent meg kellett hogy tanuljanak.

De történt egy hangsúlyváltás e téren, hiszen az előbb említettek kihaltak – lehet, hogy én vagyok az utolsó veterán (nevet – szerk. megj.).

A nyolcvanas években már nagyjából azonos arányban volt a két csoport, melynek kapcsolatát leginkább úgy lehet jellemezni, ha azt mondom, hogy tartózkodó. A másik oldal a tősgyökeres németekből áll, akik mindent meg kellett tanuljanak a térségről s térségből, így gyakran féltékenyek azokra, akiknek előnyt jelent a nyelv, a helyi összefüggések származásból adódó ismerete. Az pedig, hogy egész fiatal szakmai koromtól mindig olyan helyen dolgoztam, aminek valamilyen módon magyar volt a neve (Müncheni Magyar Intézet, Bajorországi Magyar Iskola – szerk. megj.), tálcán kínálta az indítékot, hogy azzal vádoljanak, hazabeszélek, hogy bizonyos érdekek mentén csinálom azt, amit csinálok.

Továbbá Németországban, illetve különösen a történelemtudományban a politikai dimenzió erőteljesen ráépült a szakmaira, így sokszor nem a szakmai szempontok, hanem más érdekek a döntőek. Tehát szakmai szempontból mindig végigkísért engem az, hogy magyar vagyok, illetve az, hogy „gyakorló” magyar vagyok, minden szoros német társadalmi kötődéseim ellenére.

– És, gondolom, napjainkban, az Orbán-kormány uniós szinten nem túl pozitív megítélése nyomán, ez a helyzet még inkább kiéleződött…

– Igen, ez így van. De egyébként összességében ez nem változtat azon, hogy az én németországi első 15-20 évemet teljes mértékben a befogadottság érzése lengi be, csak a szakmai életemben éreztem, érzem ezeket a dolgokat.

– És akkor ezzel párhuzamosan, milyen az itthoni – magyarországi és erdélyi – viszonyulás ahhoz, hogy Ön „kintről” foglalkozik hungarológiával, illetve a transzilvanizmus témájával?

– A magyar tudományos, kulturális életben akkor érezheti magát valaki betagoltnak, ha ott él. Főleg nyugatiak esetében érvényes ez – erdélyiekre talán nem épp annyira. Tehát nehéz betagolódni, tulajdonképpen csak akkor lehet, ha az ember „lepaktál” valahova. Ha nem, akkor az ember a szakma „peremén” marad, csak kisebb-nagyobb projektekkel, rövidebb-hosszabb ideig tud bekerülni, de igazán soha. Én ezt az utat jártam, járom, sosem éreztem magam teljesen betagoltnak a magyarországi tudományos életbe. De egyébként ez nem újdonság, az öreg emigránsok is megtapasztalták ezt.

Én mindkét országban a peremen vagyok.

– Emlegette a magyar szervezeteket, ahol jelenleg dolgozik: a Müncheni Magyar Intézetnek vezetője jelenleg, a Bajorországi Magyar Iskolának alapítója. Van ezeknek még – a jelenkor kulturális és politikai kontextusában, a globalizáció korában – létjogosultsága?

– A Müncheni Magyar Intézet tudományos intézetként hiánypótló, így van létjogosultsága. A kelet-európai tanulmányok német közege hagyományosan a szláv világgal szemben határozza meg magát. Az első világháború előtt jött létre ez a tudományág az akkori német és az orosz birodalom versengése nyomán, így a kelet-európai történettudomány Németországban tulajdonképpen egy történettudományi szlavisztika.

És ebben a tengerben van két sziget: a román, meg a magyar.

A románoknak nem sikerült ebből a szláv tengerből kitörniük: ők általában a német intézetekben próbálnak elhelyezkedni, esetükben nincs egy külön „alsúlypont” a tudományban, a tudományos életben. Ezzel szemben a Berlini Magyar Intézet – amelynek koncepcionális mintáját követi az 1962-ben megalakult, a 60. életévét már betöltő Müncheni Magyar Intézet – már nem sokkal az első világháború után komoly tevékenységet fejtett ki.

Tehát tudományosan van értelme az intézetünknek, csak sajnos a politikai környezet nagyon-nagyon hátráltatja, főleg 2010 óta. Igencsak elhidegült a német–magyar, újabban a bajor–magyar viszony is, így jelenleg bizony sok mindent nem tudunk megvalósítani.

Másfelől a hétvégi magyar iskola épp azért jött létre, mert van rá igény – ezt mutatja, hogy 350-450 gyerek jár iskoláinkba.

Münchenben a hétvégi iskolának régi, az 1940-es évek végéig visszanyúló hagyománya van, a mai hétvégi iskolaszövetségünk tulajdonképpen a korai 2000-es évek eredménye, amikor Magyarország bekerült az EU-ba, és nem sokkal rá egyre többen vállaltak – mert jogilag vállalhattak – munkát Németországban, és ugrásszerűen megnőtt főleg a déli tartományokban a magyar családok száma. Az addig Münchenben működtetett hétvégi iskolánkban már nem fértünk el, így át kellett gondolnunk, ki kellett bővítenünk oktatási vállalkozásunkat, amely kereken tíz éve a Müncheni Magyar Intézet részlegeként működik, jelenleg hét bajorországi településen.

– A transzilvanizmus az erdélyi régió érdekeinek érvényesítését célul kitűző, a magyar nemzeti és regionális öntudat feszültségteljes viszonyát hordozó politikai ideológia volt, elsősorban 1920–1945 között, melyről bárki olvashat az Ön legújabb könyvében. A ma tanulhat valamit a transzilvanizmusból?

– Vártam ezt a kérdést. Igen, tanulhatunk, de csak úgy, ha a rég megizmosodott tévhitekkel szembenézünk, és lehetőleg (legalább részben) leszámolunk velük.

Az egyik ilyen tévhit, hogy létezik egy erdélyi embertípus. Valóban van erdélyi román, erdélyi magyar, erdélyi német és a többi, de nincs olyan, hogy erdélyi ember.

Kós Károlyék abból akartak kiindulni, hogy az Erdélyben élő magyar, román és német nemzetrészeket egy emberfajtába lehet gyúrni. De az 1920-as években nem lehetett, és nem lehet manapság sem. És épp ezért nem érdemes bánkódni, ha nem jönnek létre magyar–román együttműködések; viszont tudatosan egymás mellett kell élni, szép csendben s békességben, úgy, hogy mindenki végzi a maga magyar, román és (ha van még) német dolgát, amihez persze kellenek biztosítékok, például tulajdonjogi kérdésekben.

Szerintem egy kicsit alacsonyabbra kell állítani az igényeket: az erdélyi magyar–román–német együttműködések pátoszát szükség esetén, ha továbbra is hiába kérjük számon a többségtől, váltsa fel a magyar–román–német egymás mellett élés erkölcse.

Másfelől azonban ennél kevesebbel sem szabad beírni. Ha ez megvalósul, akkor kialakulhat valami újfajta, virágzó erdélyiség, mint magatartásmód. A békés egymás mellett élésből aztán kifejlődhetnek többé-kevésbé szoros, tartós vagy csak átmeneti összefonódások is. Ezek mintegy megnemesítenék napjaink Erdély-alapú, jövőképes munkálkodásait.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
1 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport