Benő Attila nyelvész, egyetemi tanár moderálta a beszélgetést
Fotó: Bethlendi Tamás
Az eredeti mű és a fordítás közti korántsem egyszerű viszonyt, az egyik nyelvből a másikba vezető oda-vissza utazás nehézségeit boncolgatták a résztvevők a Fordítás: hasonmás vagy alteregó? című kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében tartottak péntek délután a Minerva-házban. A rendezvényen részt vevő erdélyi fordítók román, francia, finn, német, angol nyelvből ültetnek át magyarra szépirodalmi műveket, és olyan is akad, aki magyar kortárs regényt fordít románra.
2018. május 12., 12:102018. május 12., 12:10
2018. május 12., 12:142018. május 12., 12:14
H. Szabó Gyula, a könyvhét szervezője, a Romániai Magyar Könyves Céh alelnöke elmondta, 1989 előtt Erdélyben az európai szépirodalmi művek magyarországi fordítók munkája eredményeképpen láttak napvilágot a Horizont, Lektúra sorozatokban, most azonban számos erdélyi fordító ültet át magyarra szépirodalmat.
mint Walter Benjamin német filozófus mondja: “a fordítás az eredeti visszhangja”. Természetesen különbség van az egyes fordítás-fajták: a szakfordítás, általános fordítás, a műfordítás és a szakrális szövegek fordítása közt, az eredetihez viszonyított legnagyobb távolság talán a szépirodalom, a versek esetében feszül: itt kreatív munkáról, Hans-Georg Gadamer német filozófus szavával élve “utánalkotásról” van szó. A moderátor arra is kitért, a műfordítás esetében a szó szerinti hűség a szellemi hűtlenséghez vezethet, és a fordításon nem kell számonkérni az eredeti művet, amiként egy szobron vagy festményen nem kérhető számon a modell.
A fordításban talán az egyik legnehezebb dolog, hogy az eredeti szövegben rejlő kulturális, földrajzi, történelmi vonatkozásokat meg kell jelenítenie a fordítónak – értettek egyet a jelenlevők, akik példákat soroltak fel arra vonatkozóan, számukra milyen kifejezést, fordulatot, kulturális hivatkozást volt nehéz magyarítani egy-egy finn, francia, román szépirodalmi műből.
Mihály Emőke, a kolozsvári Koinónia fordítója, aki az amerikai Nabeel Qureshi: Allahot kerestem, Jézusra találtam című könyvét magyarította – a kötetet a könyvhét keretében mutatták be szintén pénteken – arról is beszélt, hogy jelenleg Borbély Szilárd Nincstelenek című regényét fordítja románra. “Önszorgalomból, saját kedvtelésére” ülteti át a kortárs magyar regényt egy román anyanyelvű, magyarul jól tudó egyetemi tanár segítségével. Mint mondta,
Mihály Emőke, a Koinónia Kiadó fordítója
Fotó: Bethlendi Tamás
Koros-Fekete Sándor Georges Banu: A felügyelt színpad, Színházunk, a cseresznyéskert, Lorand Gaspar: Boldog Arábia, Andrei Șerban: Életrajz című könyvét magyarította román és francia nyelvből. Rámutatott, a nyelvek közti ingázás tulajdonképpen a különböző valóságok közti utazást is jelenti, a fordító óhatatlanul belekukkant egy másik világba, és számos kulturális hivatkozásnak kell utánajárnia, hogy meg tudja jeleníteni az eredeti szöveg tartalmi-esztétikai értékeit.
Varga P. Ildikó, aki kortárs finn szépirodalmi műveket ültet át magyarra, Pirkko Saisio: Legkisebb közös többszörös című regényének fordításáról beszélt. Mint mondta, mivel a regényben tulajdonképpen benne van Finnország egész huszadik századi történelme, nem volt könnyű megjeleníteni egy-egy mondatban, kifejezésben a magyar olvasó számára ismeretlen vonatkozásokat, amelyeket nem kell magyarázni a finn olvasónak.
Goron Sándor fordító, fordítástudománnyal foglalkozó egyetemi oktató Nichita Stănescu verseit ültette át magyarra, A kő halála című kötet 2006-ben látott napvilágot. A beszélgetésen elmondta, “igyekezett megteremteni a magyar Nichita Stănescu-t”. Kifejtette, a román költő verseiben rengeteg paradoxon, abszurd szójáték, többletjelentést hordozó szó szerepel, ezért korántsem volt könnyű dolga, ugyanakkor a rímek átültetése is komoly gondot okoz. Goron Sándor olyan Stănescu-verseket is fordított, amelyeket korábban Szilágyi Domokos már magyarított.
Fotó: Bethlendi Tamás
Jankó-Szép Yvette, a kolozsvári bölcsészkar oktatója elsősorban finnről, de franciáról és angolról is fordított magyarra szépirodalmi műveket: gyerekkönyveket, novelláskötetet, kortárs drámákat.
Markus Majaluoma finn író Apa, irány a tenger és Apa, mikor jön a Mikulás? című kortárs gyerekkönyveit fordította magyarra, a kötetek a Koinónia kiadónál láttak napvilágot. Kifejtette, már az fordítási nehézséget okozott, hogy a Mikulás a finneknél nem a magyaroknál december 6-án “érkező” Mikulás, hanem a karácsonyi ajándékhozó.
A rendezvényen bemutatták Günter Kunertnek A véletlen archológiája című verseskötetét, amely a Kriterion Könyvkiadónál jelent meg 2017-ben, a rendezvényen a fordítóval, Benő Eszterrel tartottak beszélgetést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!