A mindenkori hatalomnak kiszolgá ltatott ember perspektívá ját jeleníti meg Bogdán Zsolt előadása
Fotó: Barabási Attila Csaba
A budapesti Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar ünnepi hangversenyére, valamint Bogdán Zsolt kolozsvári színművész egyéni előadóestjére várják a nagyérdeműt Kolozsváron a magyar nemzeti ünnepen. Nagyváradon a város békebeli hangulatát felidéző táncszínházi előadással emlékeznek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történéseire.
2022. március 15., 11:462022. március 15., 11:46
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeire emlékeznek erdélyi és partiumi kulturális intézmények. Míg a Kolozsvári Magyar Opera a budapesti Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar ünnepi hangversenyére várja a nagyérdeműt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház Bogdán Zsolt, a kincses városi teátrum színésze egyéni előadóestjével ünnepli március 15-ét.
A kincses városi magyar operában Erkel és Liszt, Bartók és Kodály műveit szólaltatja meg ma este az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alkalmából a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar. A magyar zeneszerzők művei méltó kifejezői nemzeti hagyományainknak és a magyar nemzet gondolkodásmódjának: délceg vagy éppen melankolikus dallamaikban, feszes ritmusaikban és élénk hangsúlyaikban ott a nép érzelemvilága, szabadságvágya, büszkesége, és szavak nélkül is ott a történelem, a közösség minden nekibuzdulása, reménye, harca, kudarca, valamint a talpra állás ereje.
Az Ünnepi nyitány, a Hunyadi László, a Magyar képek, a II. magyar rapszódia, a Székely fonó és a Fölszállott a páva sokféleképpen mesél arról, kik vagyunk, honnan jöttünk, milyen vágyakat hordoztak szívükben elődeink. Az egyetlen nem magyar mű, Beethoven Egmont-nyitánya sem illetéktelenül szerepel a programban, hiszen a nemes indulatú műben kifejeződő szabadságvágy és hősiesség a magyar nép második nagy forradalma, 1956 jelképévé vált – olvasható az esemény ismertetőjében.
Az este 7 órától kezdődő ünnepi hangversenyre a belépés ingyenes, a nézők érkezési sorrendben foglalhatnak helyet.
Bogdán Zsolt kolozsvári színművész egyéni előadására várja a magyar nemzeti ünnepen a nagyérdeműt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Bartis Attila karizmatikus író, novelláival hozzájárul, hogy a történelemből ne nyomtalanul essen ki a kommunizmus negyven éve, hogy ne maradjanak válasz nélkül a kérdések: Mi volt a kommunizmus? Mi volt a román kommunizmus? Mit jelentett a díszmagyar Romániában a kommunizmus alatt? Mi volt az, hogy besúgó, és mi köze volt a díszmagyarhoz meg „ehhez a nyomorúságos román időhöz”? Mi volt az, hogy Marosvásárhely? – olvasható az előadás beharangozójában.
„Az egyéni hegek mögött mindannyiunk sérülése, fájdalma húzódik meg. Lehet-e nevetni a sebhelyeken, a magunkéin? Úgy tűnik, lehet, sőt kell is. Csak azokon érdemes igazán, hogy a félelem célt tévesszen bennünk. A novellákban felsejlő Marosvásárhely igazából lehet Kézdivásárhely, talán Szentgyörgy, Csíkszereda, de lehetne Kovászna, Udvarhely, Régen, Arad, Brassó, Kolozsvár, Várad, Temesvár – kisebbségi létünk minden hajdani városa.
A történetek, az emlékek a mi otthonunk” – fogalmazott korábban az előadásról a Krónikának Bogdán Zsolt. A ma este 8 órától a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó előadás a marosvásárhelyi Spektrum Színház produkciója, Bogdán Zsolt szerkesztette, rendezte és adja elő. Az Amikor… című előadásra jegyek vásárolhatók a színház jegypénztárában, valamint online a www.biletmaster.ro weboldalon.
A nemzeti ünnep apropóján a békebeli Nagyvárad hangulatát, életképeit idézi meg a Nagyvárad Táncegyüttes Boldog békeidők című produkciója. A ma este 19.30-tól a Szigligeti Színház nagytermében sorra kerülő előadás története szerint Vilmát, a nagyváradi fényképészkisasszonyt felkérik, hogy dokumentálja a gainai leányvásárt. Itt találkozik Gyulával, a falusi muzsikussal és hangszerkészítővel. A fiatalok között azonnal szikra lobban, Gyula elkéri Vilma címét, és levelezés veszi közöttük kezdetét.
A századeleji Nagyvárad hangulatát idézi fel a táncelőadás
Fotó: Nagyvárad Tánegyüttes
Képes levelezőlapokon és táviratokon keresztül vallanak egymásnak magukról és egymás iránti érzelmeikről, írásaikban megelevenednek a városi és a falusi mindennapok egyaránt. A leveleket személyes találkozók sorozata követi. Bár Vilma és Gyula boldogok egymás mellett, de egy idő után kénytelenek szembenézni azzal, hogy egészen máshogy gondolkodnak a világról. Mind a kettejüknek határozott elképzeléseik vannak arról, hogy hogyan szeretnék leélni az életüket. De vajon elég állhatatos-e a szerelmük ahhoz, hogy együtt legyőzzenek minden akadályt? – teszik fel a kérdést az előadás ajánlójában.
A produkcióra jegyek már kaphatók a színház jegypénztáraiban, illetve online, a www.biletmaster.ro weboldalon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!