A magyar Gauguin – Vargha Mihály Somogyi Győző sepsiszentgyörgyi kiállításáról Pr-cikk

•  Fotó: Sznm.ro

Fotó: Sznm.ro

Vannak olyan nevek a magyarországi képzőművészeti életben, amelyekről feltétlenül tudni kell – mondja a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Vargha Mihály szerint ezek közé tartozik Somogyi Győző is, az egyik legnagyobb kortárs magyar képzőművész, akinek március első felében nyílt kiállítása Sepsiszentgyörgyön a Lábas Házban.

2022. március 17., 11:312022. március 17., 11:31

Nagy szakadék tátong a magyarországi és az erdélyi képzőművészeti szcéna között: „fontos nevekről” nem tudunk, olyanokról, akik a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben elindították Magyarországon azt a „szellemi erjedést”, ami nélkül ma nem itt tartana a magyar képzőművészet – véli Vargha Mihály. Ilyen alkotó Somogyi Győző is. 

Ő volt egyike azoknak, akik idejében felismerték, hogy a nagy avantgárd forradalmat követő, a szocialista-realizmusban kicsúcsosodó mozgalmak nem vezetnek sehová, de ő – a keleti tömb művészeinek nagy többségétől eltérően – nem visszafordult a nyugati Grand Art felé, hanem visszatért a gyökerekhez.

Azt mondhatnánk, hogy amit megtett Gauguin a 19. század végén – elutazott Tahitiba, hogy felszínre hozza az ősiséget –, ugyanezt tette Somogyi a saját népe vonatkozásában. Kitelepszik falura, állatokat tenyészt, a vidéki emberek egyszerű életmódját éli, és a tisztaságot keresve, a falusi világra alapozva felépíti egyedi művészetét – magyarázza a múzeumigazgató.

Törekvése, esztétikája a neoavantgárd stílusirányzatba sorolható, de azáltal, hogy a népi vallásosság, a historizmus is sarkalatos pontjai a művészetének, Somogyi stílusa egyedi, sajátos út a magyar művészetben. Szobrászatban Samu Géza (1947–1990), festészetben Bukta Imre (1952–) a szellemi rokonai. Életvitele, hitelessége, újszerűsége felkeltette a kádári biztonsági „szervek” figyelmét is, zaklatták, lehallgatták.

Életútja is rendhagyó: Budapesten született, nagyvárosban nőtt fel, teológiát is végzett, aztán egyik napról a másikra áttér a földművelő paraszt kőkemény életvitelére, miközben alkot is, mindennap, ahogyan a hívő ember imádkozik. 

Somogyi egy jelenség – éppen ezért nagyon érdekes az ő világa. Kezdeti, grafikusi időszakában őszintén, szépítés nélkül ábrázolja a falusi embert és világát. Groteszk, katarzis nélküli világot tár elénk. Később elsajátítja a temperafestést, világa kiszínesedik.

Megfesti főműveit: a Magyar királyok és a Magyar hősök arcképcsarnokát. Ez utóbbi látható Sepsiszentgyörgyön: száz darabból álló sorozat Attila királytól az ötvenhatos Maléter Pálig. Ez a száz alkotás olyan, mint egy ikonosztáz: 30×40 centiméteres képekből áll, amelyek beborítanak egy 12 méter hosszú falat.

A tárlat érdekessége, hogy az arcképekhez lesz magyarázó szöveg, mindenik személyiségről elolvasható, hogy miben alkotott nagyot, miről híres. Arra számítunk, hogy a város tanárai kihelyezett órákat fognak tartani a fal előtt, és történelmi kontextusba helyezve mutatják be a gyerekeknek a képeken ábrázolt személyiségeket – nyilatkozta Vargha Mihály. 

Hozzátette: a bemutatót szándékosan március idusára időzítették, hiszen a száz arckép között van a háromszéki Gábor Áron is, Kossuth-kalapban, ahogy eddig senki nem ábrázolta őt. (Hősünk ágyúját pár nappal később, március 11-én a budai várban mutatták be – tudtuk meg a múzeumigazgatótól.)

A magyar hősök arcképcsarnoka négy hónapig kizárólag Sepsiszentgyörgyön lesz látható. Ugyanakkor Somogyi Győző 41 kőnyomatot adományoz a múzeumnak, mert szereti Erdélyt és a székelyeket, és hisz abban, hogy a magyar nép kulturálisan egységes és oszthatatlan.

A mintegy 25 ezer eurót érő ajándék az utóbbi évek egyik legjelentősebb magánadománya. 

Somogyi Győző, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett magyar grafikus és festő, kiváló művész 1942-ben született Budapesten. Papnak tanul, egyháztörténelemből doktorál, de 1975-ben kilép a rendből. 1985 óta Salföldön gazdálkodó. Legnagyobb alkotása a 100 magyar hadtörténelmi személyiség arcképének megfestése (1986–1996), amely Attila hun királytól Maléter Pál ezredesig bezárólag azon hősöknek kíván emléket állítani, akik történelmünk során a hazát védelmezték. A művész különös gonddal festette le az ábrázoltak öltözékét: az egyenruhák, fegyverek, címerek, rendjelek korhűek, aprólékos kidolgozásuk alapos előtanulmányokra vall. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1997), tucatnyi díj birtokosa, több mint negyven kiállítása volt, húsz könyvet írt.

(x)

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron