Az elsőkötetes szerzőkkel, Fehér Imolával, Gothár Tamással és Gál Hunorral André Ferenc beszélgetett a sztánai írótáborban
Fotó: Király Farkas
Kulturális emlékezetünk kiemelt helyszínén, a Szilágy megyei Sztánán tartotta meg huszadik írótáborát Kárpát-medencei szerzők és meghívottak részvételével az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). A vasárnap este zárult rendezvényről – mely az olvasás és olvasatok jelenét és jövőjét járta körül – Karácsonyi Zsolt, az írószervezet elnöke a Krónikának elmondta, az előadások, kerekasztal-beszélgetések rámutattak: a kortárs magyar irodalmat az írók, a kiadók, a terjesztők és a nyomdászok együttes munkája vagy közös ötletbörzéi tudják hosszú távon előrevinni.
2022. szeptember 05., 20:322022. szeptember 05., 20:32
Irodalmi helyszínen, a Szilágy megyei Sztánán szervezték meg Kárpát-medencei szerzők részvételével az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) huszadik táborát a hétvégén. A jubileumi esemény kapcsán Karácsonyi Zsolt, az E-MIL elnöke megkeresésünkre elmondta, korábban hosszú éveken át a Hargita megyei Zetelakán, a háromszéki Árkoson, majd Kalotaszentkirályon tartották az írótábort, tavaly és idén pedig Sztána adott otthont a négynapos rendezvénynek. Irodalmi szempontól azért is bír jelentőséggel a helyszín, mert a Szilágy megyei településen található a Varjúvár, Kós Károly egykori otthona, amelyet az építész, író 1909-ben tervezett. Móricz Zsigmond több ízben is járt a kalotaszegi faluban, a sztánai farsangon való részvétele ihlette Nem élhetek muzsikaszó nélkül című regényét.
A vasárnap este véget ért írótábor az olvasók, olvasatok, valamint az olvasás jelene és jövője tematikát járta körbe, a résztvevők szakmai beszélgetéseken, izgalmas előadásokon és kerekasztal-beszélgetéseken az olvasás jelenlegi helyzetét taglalták, és jövőképét is megpróbálták felvázolni. Olyan ismert alkotók tartottak előadást a témában, mint Boka László irodalomtörténész, egyetemi tanár; Máté Erzsébet, könyvtáros, Pál Dániel Levente költő, a PKÜ felelős igazgatója; Pécsi Györgyi, irodalomtörténész, szerkesztő; Király Farkas költő, szerkesztő. Az olvasást tanári szemszögből Borsodi L. László, Vermesser Levente és Zsidó Ferenc elemezte, a témát kiadói, terjesztési szemszögből Daray Erzsébet, Gálfalvi Ágnes és Nagy Péter véleményezte.
Ennek egyik fontos tényezője, hogy a szerzők személyesen, közvetlenül is eljutnak az olvasókhoz, ami nagyban hozzájárul a könyv sikeréhez. Ugyanakkor fontos, hogy az irodalomnak a digitális világban való jelenléte is egyre erősebb, ami az olvasási szokások lassú változását is eredményezi. A legoptimistább hangot is szóba hoznám: egyik előadásban elhangzott, ha van könyv, vannak olvasók is” – fogalmazta meg Karácsonyi Zsolt. Kérdésünkre kitért arra is, mik voltak a legfontosabb hozadékai az idei írótábornak.
Amennyiben fenn akarjuk tartani a kortárs magyar irodalom és különböző művek olvasottsági szintjét, a közös munka jelentősége felértékelődik” – fejtette ki Karácsonyi Zsolt.
A rendezvényen a különböző generációk is jelen voltak: felolvastak pályakezdő, első kötetes szerzők, és a pályájuk későbbi szakaszában alkotók is. A táborban külön terep jutott az első kötetük után lévő szerzőknek, Fehér Imolának, Gál Hunornak és Gothár Tamásnak; a pályakezdők közül Fancsali Kinga, Nagy Zalán és Kócsó Alexandra mutatkozott be Sztánán, ahol a hagyományos esti felolvasások sem maradtak el. A táborlakók esténként Benő Attila, Borsodi L. László, Cseh Katalin, Király Farkas, Nagy Attila, Szántai János, Száva Csanád, Tamás Kincső és Vermesser Levente legújabb műveivel ismerkedhettek. „Meglátásom szerint a jelenlévők is élvezték mindazt, ami elhangzott, úgyhogy egy kellemes beszélgetéssorozatnak lehet tekinteni ezt a tábort, amit még az eső sem tudott elrontani” – jegyezte meg az írószervezet elnöke.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) egyszerre családias és nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 20 évfordulóját.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
szóljon hozzá!