Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) egyszerre családias és nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, az ünneplők felidézik az elmúlt két évtized számos emlékezetes pillanatát, nem csak díjakat és köteteket felsorolva, hanem betekintés engedve a kortárs erdélyi irodalmi élet sokak előtt rejtett berkeibe is.
2022. június 03., 10:402022. június 03., 10:40
2022. június 03., 10:432022. június 03., 10:43
A rendezvénynek a kolozsvári Bulgakov Kávéház ad otthont, amely – mint a tagok visszaemlékezései és anekdotái is megerősítik – a kortárs erdélyi irodalom fontos színhelye volt.
A csütörtöki megnyitón a kortárs erdélyi próza és líra apraja-nagyja összegyűlt. Felvezetőjében Karácsonyi Zsolt, a szervezet jelenlegi elnöke felidézte: a születésnapi események sora tulajdonképpen már februárban elkezdődött és egész évben tartani fog, ám ez a mostani alkalom egy gálajellegű rendezvény. Az est az elmúlt húsz év eseményeinek, felolvasóestjeinek, találkozóinak plakátjait felvonultató kiállítás megnyitójával indult, Szentes Zágon alkotásait szemlélhették meg az érdeklődők.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Mărcuţiu-Rácz Dóra kiemelte: az első tíz évet fiatalos lendület, kísérletező szellem jellemezte, ami a plakátokon is visszaköszön néha olyan ábrázolások, megoldások formájában, amelyeket ma már nem vállalna mindenki fel, míg a második évtizedre a nagykorúsodás a jellemző, az írószervezetnek stabil identitása, elkötelezett tervei lettek, és ez a plakátokon is meglátszik a határozott vonalvezetésben.
Demeter Zsuzsa statisztika szerűen sorolta fel a két évtized során Méhes György-díjjal kitüntettek sorát, feltéve a kérdést, mit is jelent ma, illetve mit jelent majd az utókornak ez a díj, illetve a díjazott alkotók. A négy különböző generációt képviselői a kérdés kapcsán kiemelték, hogy az E-MIL nagyszerű lehetőség mind arra, hogy a magányban alkotók szólhassanak a „közönséghez”, mind arra, hogy a generációk tudjanak egymáshoz szólni.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Egyed Emese hozzátette, hogy fontos kiemelni a kérdés kapcsán azt is, hogy Kolozsvár, a kolozsvári irodalmi élet nagyon sokat köszönhet azoknak a személyes és intézményes kapcsolatoknak, amelyek az E-MIL révén, az E-MIL által alakultak ki.
Az elmélkedő társalgást ünnepi beszédek követték. Elsőként Mile Lajos főkonzul szólalt fel, nem csak diplomata, hanem a irodalomtörténészi minőségében is, olyan problematikus, a szakma által sokat vitatott kérdést boncolgatva, hogy létezik-e erdélyi magyar irodalom, arra a konklúzióra jutva, hogy igenis létezik. A sort Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke folytatta kiemelve, hogy egy irodalmárszervezetet sohasem könnyű vezetni, hiszen „sok kicsi hübriszt kell összetartani”. Erős Kinga az E-MIL múltjából sok anekdotikus epizódot is felidézett, szeretet és tiszteletteljes beszédébe humort is csempészve. A köszöntők között Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség korábbi elnöke szólalt fel utolsóként, aki nem csak a múltat idézte fel, hanem az egyre nehezebb körülmények – háború, pandémia, válság – ellenére is kifejezte hitét a jövőben.
Felidézte, hogy Fodor Sándor első elnökként gyakran bölcsen elmondta, hogy az E-MIL nem valaki, valakik ellen, hanem valamiért jött létre, és az évek alatt a bölcsesség mellé kitartást és jó szervezés is kellett, hogy a szervezet ma húsz éves születésnapját ünnepelhesse.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az ünnepi beszédek végén Karácsonyi Zsolt oklevelekkel és kedves szavakkal, nosztalgiázással hálálta meg azok munkáját, akik tettek és a mai napig tesznek az E-MIL-ért. Oklevelet kapott mindenki, aki valamilyen formában segítette az E-MIL-t, a Bulgakov Kávéháztól a szervezet könyvelőjén át a támogatókig.
Az est utolsó hivatalos programpontja – a fogadás előtt – az Elnökök társalkodása volt, melynek során Balázs Imre József beszélgetett László Noémivel, Márkus-Barbarossa Jánossal, Karácsonyi Zsolttal és Király Zoltánnal.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
szóljon hozzá!