Az elsőkötetes szerzőkkel, Fehér Imolával, Gothár Tamással és Gál Hunorral André Ferenc beszélgetett a sztánai írótáborban
Fotó: Király Farkas
Kulturális emlékezetünk kiemelt helyszínén, a Szilágy megyei Sztánán tartotta meg huszadik írótáborát Kárpát-medencei szerzők és meghívottak részvételével az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). A vasárnap este zárult rendezvényről – mely az olvasás és olvasatok jelenét és jövőjét járta körül – Karácsonyi Zsolt, az írószervezet elnöke a Krónikának elmondta, az előadások, kerekasztal-beszélgetések rámutattak: a kortárs magyar irodalmat az írók, a kiadók, a terjesztők és a nyomdászok együttes munkája vagy közös ötletbörzéi tudják hosszú távon előrevinni.
2022. szeptember 05., 20:322022. szeptember 05., 20:32
Irodalmi helyszínen, a Szilágy megyei Sztánán szervezték meg Kárpát-medencei szerzők részvételével az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) huszadik táborát a hétvégén. A jubileumi esemény kapcsán Karácsonyi Zsolt, az E-MIL elnöke megkeresésünkre elmondta, korábban hosszú éveken át a Hargita megyei Zetelakán, a háromszéki Árkoson, majd Kalotaszentkirályon tartották az írótábort, tavaly és idén pedig Sztána adott otthont a négynapos rendezvénynek. Irodalmi szempontól azért is bír jelentőséggel a helyszín, mert a Szilágy megyei településen található a Varjúvár, Kós Károly egykori otthona, amelyet az építész, író 1909-ben tervezett. Móricz Zsigmond több ízben is járt a kalotaszegi faluban, a sztánai farsangon való részvétele ihlette Nem élhetek muzsikaszó nélkül című regényét.
A vasárnap este véget ért írótábor az olvasók, olvasatok, valamint az olvasás jelene és jövője tematikát járta körbe, a résztvevők szakmai beszélgetéseken, izgalmas előadásokon és kerekasztal-beszélgetéseken az olvasás jelenlegi helyzetét taglalták, és jövőképét is megpróbálták felvázolni. Olyan ismert alkotók tartottak előadást a témában, mint Boka László irodalomtörténész, egyetemi tanár; Máté Erzsébet, könyvtáros, Pál Dániel Levente költő, a PKÜ felelős igazgatója; Pécsi Györgyi, irodalomtörténész, szerkesztő; Király Farkas költő, szerkesztő. Az olvasást tanári szemszögből Borsodi L. László, Vermesser Levente és Zsidó Ferenc elemezte, a témát kiadói, terjesztési szemszögből Daray Erzsébet, Gálfalvi Ágnes és Nagy Péter véleményezte.
Ennek egyik fontos tényezője, hogy a szerzők személyesen, közvetlenül is eljutnak az olvasókhoz, ami nagyban hozzájárul a könyv sikeréhez. Ugyanakkor fontos, hogy az irodalomnak a digitális világban való jelenléte is egyre erősebb, ami az olvasási szokások lassú változását is eredményezi. A legoptimistább hangot is szóba hoznám: egyik előadásban elhangzott, ha van könyv, vannak olvasók is” – fogalmazta meg Karácsonyi Zsolt. Kérdésünkre kitért arra is, mik voltak a legfontosabb hozadékai az idei írótábornak.
Amennyiben fenn akarjuk tartani a kortárs magyar irodalom és különböző művek olvasottsági szintjét, a közös munka jelentősége felértékelődik” – fejtette ki Karácsonyi Zsolt.
A rendezvényen a különböző generációk is jelen voltak: felolvastak pályakezdő, első kötetes szerzők, és a pályájuk későbbi szakaszában alkotók is. A táborban külön terep jutott az első kötetük után lévő szerzőknek, Fehér Imolának, Gál Hunornak és Gothár Tamásnak; a pályakezdők közül Fancsali Kinga, Nagy Zalán és Kócsó Alexandra mutatkozott be Sztánán, ahol a hagyományos esti felolvasások sem maradtak el. A táborlakók esténként Benő Attila, Borsodi L. László, Cseh Katalin, Király Farkas, Nagy Attila, Szántai János, Száva Csanád, Tamás Kincső és Vermesser Levente legújabb műveivel ismerkedhettek. „Meglátásom szerint a jelenlévők is élvezték mindazt, ami elhangzott, úgyhogy egy kellemes beszélgetéssorozatnak lehet tekinteni ezt a tábort, amit még az eső sem tudott elrontani” – jegyezte meg az írószervezet elnöke.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) egyszerre családias és nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 20 évfordulóját.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
A víg özvegy című Lehár-operett története elevenedik meg az aradi nagyszínház színpadán.
Különleges felhívást tett közzé a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: a Legyél te is műalkotás! című kezdeményezés a Caravaggio című előadásra is felhívja a figyelmet.
Immár harmadik alkalommal tartják az Erdélyi Népmesemondó Találkozót, az eseményre Háromszéken kerül sor.
Rövidfilmek mellett nagyjátékfilmek is szerepelnek a programban 32. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválon, amelyet november 6. és 10. között tartanak Marosvásárhelyen – közölték a szervezők.
A berlini Merlin Bábszínház vendégszerepel a kolozsvári Puck Bábszínházban.
Ady Endre és Léda digitalizált leveleit is elérhetővé tette a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) az általa üzemeltetett Copia tartalomszolgáltatás felületén – tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.
Két erdélyi alkotó, Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze és Szép András zongoraművész, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem korrepetitora svédországi turnéra indul.
Kifejezetten a Z generációnak mutatják be Marosvásárhely szecessziós ékkövét, a 111 éve épült Kultúrpalotát szombaton.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!