A környékbeli magyarság körében is népszerű a kulturális életet fellendítő Algyógyi Ifjúsági Központ

Aknai Szilárd, a központ „mindenese” szívügyének érzi Algyógy népszerűbbé tételét •  Fotó: Facebook/Aknai.Szilard

Aknai Szilárd, a központ „mindenese” szívügyének érzi Algyógy népszerűbbé tételét

Fotó: Facebook/Aknai.Szilard

Ma már csak tucatnyi magyar él az egykor etnikailag, felekezetileg színes Hunyad megyei Algyógyon, de a helyi ifjúsági központ igyekszik minden szempontból megtartó erő lenni. A központról, illetve annak tevékenységeiről, a környék népszerűsítéséről Aknai Szilárd idegenvezető, a központ „mindenese” beszélt lapunknak.

Tóth Gödri Iringó

2021. július 03., 14:452021. július 03., 14:45

Algyógy mintegy 2700 lakost számláló Hunyad megyei kisváros, ahol ma már alig egy tucat magyar él. A településen ifjúsági központ működik, amely igyekszik kulturális rendezvényeket szervezni, ma már nem csak magyar, illetve református fiataloknak, hanem korosztálytól, vallási és nemzetiségi hovatartozástól függetlenül mindenkinek a környékről.

Algyógy ortodox közössége már a 18. században is népes volt, akkor még a reformátusok lélekszáma is jelentős volt, erről a ma is álló tekintélyes református templom is tanúskodik. A település másik fontos műemléke a rotonda, azaz körtemplom, mely szakértők szerint 11. vagy 12. századi lehet. A településnek nem csak a múltja gazdag, hanem a jelene is, hiszen a kisszámú magyar lakosság ellenére, Algyógyon az elmúlt évtizedekben az ifjúsági központ népszerű célponttá vált. A központról, illetve annak tevékenységeiről Aknai Szilárd idegenvezető, a központ „mindenese” mesélt.

Nem csak nyáron szerveznek táborokat

Aknai Szilárd a Szeben megyei szórványtelepülésen, Medgyesen született, Kolozsváron végezte egyetemi tanulmányait, történelmet tanult a kincses városban. Algyógyra először egy angol tábor keretében jutott el több mint másfél évtizeddel ezelőtt, majd többször is megfordult a településen az IKE (Ifjúsági Keresztény Egyesület) találkozók keretében. Már akkor megszerette az algyógyi központont, majd amikor pár éve meghirdettek egy programirányítói állást, megpályázta és megkapta azt.

Nyolc hónap után rövid időre otthagyta a központot, ám amikor 2018 őszén meghirdették az ügyintéző állást, úgy döntött, ismét megpróbálja. Elmondása szerint nem is reménykedett, hogy megkapja a munkát, mivel több tapasztalt nyugdíjas lelkész is pályázott a helyre, úgy érezte, kívülállóként esélytelen. Mégis megkapta az állást, és a téli hónapok alatt igyekezett alaposan felkészülni a tavasszal kezdődő „szezonra”.

Az alapos felkészülést és tervezést jól szemlélteti, hogy a 2019-es volt az első év a központ történetében, amikor profitot termelt, több mint 2500 vendégük volt. A központról megtudtuk, hogy épületében egykor kórház, illetve szülészet működött, majd a rendszerváltás után, a kilencvenes években visszakapta az egyház. Már akkortól igyekeztek táborhelyként használni, de csak évi egy-két tábornak adott otthont.

Felekezettől függetlenül bárkit várnak a Hunyad megyei Algyógy ifjúsági központjába •  Fotó: Facebook/Algyogy Galéria

Felekezettől függetlenül bárkit várnak a Hunyad megyei Algyógy ifjúsági központjába

Fotó: Facebook/Algyogy

A kétezres évektől már IKE- és angol táborokat, ifjúsági találkozókat is szerveztek a helyszínen, de ez még mindig kevés volt, a központ nem tudta magát fenntartani. Akkor még személyzet sem volt, egy lelkész, illetve néhány önkéntes foglalkozott a központtal. 2008-tól folyamatosan elkezdték bővíteni a központ tevékenységeit, a szezont is „kibővítették”, így már nem csak nyáron, hanem tavasszal és ősszel is szerveznek táborokat, rendezvényeket, a hagyományos tevékenységek mellett lettek új programjaik, gitártáborok, gyülekezeti kirándulások, osztályösszerázó programok.

A programok ma már felekezettől és korosztálytól is függetlenek, külföldieknek, román csoportoknak is szerveznek kirándulásokat, sokan érkeznek hozzájuk a Határtalanul Program keretében is. Ma már a tevékenységek, illetve a kirándulások sem csak a településre koncentrálnak, hanem a környéken is szerveznek többnapos kirándulásokat is.

„A magyarok mindig csinálnak ott valamit”

Bár a településen „tájidegen” a magyar jelenlét, Aknai Szilárd szerint azt már megszokták a helyiek, hogy a központban mindig történik valami, hogy a „magyarok mindig csinálnak ott valamit”. A település kapcsán azt is elmesélte az idegenvezető, hogy azon települések közé tartozik, melyek gazdag múltjából vajmi keveset lehet ma látni, az egykori várkastélyból csak romok maradtak, a híres, 19. században alapított székely földművesiskola, majd mezőgazdasági líceum épületét is átalakították, illetve a település egykor színes etnikai összetételéről is csupán a zsidó és a református temető árulkodik. Láthatóak az egykori római fürdő romjai, illetve a helység ma is működő TBC-szanatóriuma. Az algyógyi 18. századi ortodox templomban őrzik a település egykori katolikus templomának 15. századi harangját.

A református templom felújítása már rég váratott magára •  Fotó: Facebook/Algyogy Galéria

A református templom felújítása már rég váratott magára

Fotó: Facebook/Algyogy

Algyógy környéki látnivalók

A környék látnivalói kapcsán Aknai Szilárd, aki Algyógyra kerülése után letette az idegenvezetői vizsgát is, elmesélte, hogy általában a viszonylag közel található Piski Arborétumot szokták megmutatni, Nagyrápolt középkori, ma református templomát, esetleg Déva várát, a vajdahunyadi várat, Alvincen a református templomot és a Martinuzzi-kastély maradványait, Demsus és Őraljaboldogfalva templomait, illetve szerveznek természetjáró túrákat is például a Vádai-szorosba vagy a Glódi-szorosba.

Algyógy környéke sok látnivalót rejteget, például a Glódi-szoros is egy izgalmas célpont •  Fotó: Facebook/Aknai.Szilard Galéria

Algyógy környéke sok látnivalót rejteget, például a Glódi-szoros is egy izgalmas célpont

Fotó: Facebook/Aknai.Szilard

A térség kapcsán azt is megtudtuk, hogy kevés településen van élő, aktív magyar közösség, ez főleg Dévát és Csernakeresztúrt jellemzi. Szászvároson bár van még közel 150 magyar, nem jellemző, hogy szerveznének rendezvényeket, alkalmakat a találkozásokra. Aknai Szilárd kiemelte, Déván van „pezsgő magyar élet”, ott minden évben szerveznek Hunyad Megyei Magyar Napokat, melybe főként az ő közbenjárásának köszönhetően 2020-ban először Algyógyot és Feredőgyógyot is bevonták egy kirándulással.

„Én mindenre nyitott vagyok. Azt szeretném, hogy ne csak turizmussal és csoportokkal foglalkozzunk, hanem, hogy szabad­időnkben is szervezzünk rendezvényeket” – tette hozzá.

Aknai Szilárd elmesélte, hogy 2019-ben, még a járvány előtt megszervezték 124 év után az első kulturális rendezvényt Algyógyon, egy középkori zenekoncertet, amit nagyon pozitívan fogadtak a helyiek, több mint hetvenen vettek részt az eseményen. Szerveztek íjásznapot is a környékbeli gyerekotthonok magyar lakóinak – Szászvároson és Petrozsényban is működik gyerekotthon. Ugyancsak ezeknek a gyerekeknek 2019 karácsonyán szerveztek egy bábelőadást is, melyet a kolozsvári harmadéves színjátszó diákok adtak elő, és amelyre még Déváról is érkeztek gyerekek.

A település népszerűsítése

Azt is megtudtuk, hogy a református templomba, illetve istentiszteletre csak négy személy szokott járni, így a lelkész általában nem utazik le Algyógyra, és nem tart külön istentiszteletet nekik, hanem havonta egyszer elviszi őket a szászvárosi templomba. Természetesen amikor egyházi jellegű táborok zajlanak a központban, a templomban naponta tartanak áhítatot. A központ, a birtok az egyházhoz tartozik, de működését nem finanszírozza az egyház, hanem fenntartja magát, a bevételekből az ügyintéző, a szakácsnő, a takarítónő fizetése is „kijön”. A jövőben talán még bővül is a személyzet, főleg ha lejár a járvány, remélik, hogy még inkább nő majd az érdeklődés a központ tevékenységei iránt

A templommal párhuzamosan a központnak otthon adó épület is megújul •  Fotó: Facebook/Algyogy Galéria

A templommal párhuzamosan a központnak otthon adó épület is megújul

Fotó: Facebook/Algyogy

Aknai Szilárd azt is elmesélte, hogy amikor Algyógyra került intézőként, arról volt szó, hogy a központ egy évig működik még, az egyháznak „más” tervei voltak az épülettel, de a sikeres szezon után a vezetők meggondolták magukat, úgy értékelték, hogy van lehetőség a központban, így nemhogy megszüntették a működését, hanem felújították az épületet – a munkálatok most közelednek a vége felé. A központ sikerei kapcsán Aknai Szilárd elmesélte, hogy nagy hangsúlyt fektet a település, illetve főként a rotonda népszerűsítésére, reklámozására, ami valószínűleg sikeres, hiszen 2019-ben nagyon sok külföldi, akár óceánon túlról érkezett személyek keresték fel a középkori műemléket.

Elmesélte, hogy még tavaly, a „járványos” évben is megfordult naponta körülbelül ötven turista a templomaikban.

A kettős fényvetülés (a napsugár behatol a nyugati kerek ablakon, áthatol a körtemplomon, majd a keleti ablakon távozik) a rotonda egyik érdekessége •  Fotó: Facebook/Algyogy Galéria

A kettős fényvetülés (a napsugár behatol a nyugati kerek ablakon, áthatol a körtemplomon, majd a keleti ablakon távozik) a rotonda egyik érdekessége

Fotó: Facebook/Algyogy

Ugyanitt megjegyezte, hogy számára az is nagy öröm, hogy a környékbeli, Hunyad megyei magyarság is egyre inkább kezdi megismerni a települést, a központot, a tevékenységeiket, mivel szeretne minél több helyi szervezettel jó kapcsolatot kialakítani, együttműködni. Utóbbit azért is látja szükségesnek, mert bár ő nyitott lenne a helyi románsággal közös munkára, eddigi tapasztalatai alapján – szeretett volna maratont szervezni a környéken, szemétgyűjtést – ők nem akarnak részt venni a központ tevékenységeiben.

Jövőbeli tervek is vannak bőven, Aknai Szilárd szeretné bővíteni a programok sorát, egész napos középkori fesztivált szervezni, koncerteket tartani a templomokban, bekapcsolódni a térség rendezvényeibe.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron