Zelenszkij: ugyanúgy védje meg Ukrajnát a Nyugat, ahogy Izraelt megvédte – London szerint ez veszélyes lenne

•  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította a nyugati szövetségeseket, hogy ugyanúgy védjék meg Ukrajnát, mint ahogyan a közelmúltbeli iráni támadástól megvédték Izraelt.

Hírösszefoglaló

2024. április 16., 08:572024. április 16., 08:57

Mint ismeretes, Irán vasárnapra virradóra nagyszabású légitámadást hajtott végre Izrael ellen, és 170 drónt, 30 manőverező robotrepülőgépet és 120 ballisztikus rakétát lőtt ki. Izrael és szövetségesei a drónok és rakéták túlnyomó többségét még azelőtt lelőtték, hogy azok izraeli területre értek volna.

Az Egyesült Államok, Franciaország és az Egyesült Királyság segített az iráni rakéták és drónok lelövésében. Emellett Jordánia is részt vett Izrael védelmében.

Idézet
Izrael védelmével a szabad világ bebizonyította, hogy az egység (a szövetségesek között) nem csak lehetséges, hanem 100 százalékban hatékony is”

– mondta Zelenszkij a katonai és biztonsági vezetőkkel tartott találkozó után .

„A szövetségesek határozott fellépése megakadályozta a terrorizmus sikerét és az infrastruktúra elvesztését, és arra kényszerítette az agresszort, hogy lehiggadjon. Ugyanezt lehet tenni Ukrajna terrorizmussal szembeni védelmében is, és Ukrajna, akárcsak Izrael, nem NATO-tag” – mutatott rá.

Zelenszkij hozzátette, hogy Izrael védelméhez nem volt szükség a NATO 5. cikkelyét aktiváló akcióra.

„A terrort teljesen és mindenhol le kell győzni, nem pedig egyes helyeken többet, máshol kevesebbet tenni” – mondta Zelenszkij hétfő esti beszédében.

Az elnök köszönetet mondott azoknak a szövetségeseknek, akik további légvédelmi rendszereket bocsátottak Ukrajna rendelkezésére, miután Kijev hangsúlyozta, hogy a frontvonalhoz közeli települések és az energetikai infrastruktúra védelme érdekében sürgősen meg kell kapnia azokat.

Zelenszkij mégis „határozottabb fellépésre” szólította fel a nemzetközi partnereket, emlékeztetve az Izraelnek nyújtott segítségükre.

Ugyanakkor David Cameron brit külügyminiszter ennek kapcsán arra figyelmeztetett: ha nyugati vadászgépeket vetnének be Ukrajna védelmére a rakétacsapásoktól, ahogyan azt Izrael esetében tették, az „veszélyes eszkalációhoz” vezetne.

Cameron az LBC rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy

a brit légierő nem tudja ugyanúgy megvédeni az ukrán légteret, mivel „az egyetlen dolog”, amit el kell kerülni, hogy „a NATO-csapatok közvetlenül összecsapjanak az orosz csapatokkal”.

Ukrajnának támogatást kell nyújtani „pénzzel, és ami döntő fontosságú, fegyverekkel”, de „ténylegesen a NATO-erőket közvetlenül konfliktusba küldeni az orosz erőkkel, azt hiszem, ez veszélyes eszkaláció lenne”.

Arra a kérdésre, hogy a Nyugat miért nem tud közvetlenebb segítséget nyújtani Ukrajnának a drónok lelövésében, Cameron azt válaszolta, hogy „Ukrajnának most nem nyugati repülőgépekre van szüksége az égboltja felett”.

Idézet
Amit kétségbeesetten akarnak, és amit nekünk kell adnunk nekik, az több légvédelmi rendszer, amelyek hatékonyabbak”

– érvelt Cameron.

Eközben Szerhij Kiszlicja, Ukrajna állandó ENSZ-képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülésén kijelentette: a megszállt Zaporizzsjai Atomerőmű elleni április 7-i és 9-i dróntámadások az Oroszországi Föderáció által „jól megtervezett hamis zászlós művelet” részei voltak.

Az erőművet a jelentések szerint április 7-én legalább három közvetlen csapás érte, április 9-én pedig egy másik dróntámadás érte az erőmű közeli kiképzőközpontját. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a csapásokat a nukleáris veszély „jelentős fokozódásának” nevezte.

A Biztonsági Tanács hétfőn azért ült össze, hogy megvitassa a zaporizzsjai erőmű – Európa legnagyobb nukleáris létesítménye – biztonságát. Az erőművet 2022 márciusa óta orosz erők tartják megszállva.

Az ülésen Kiszlicja azt mondta, hogy a létesítményt ért támadásokért és a megnövekedett kockázatokért az orosz invázió és megszállás a felelős.

Idézet
Ami az erőműnél 2024. április 7-én és 9-én, illetve azt követően történt, az az Orosz Föderáció jól megtervezett hamis zászlós akciója volt”

– mondta.

Kiszlicja azzal vádolta Oroszországot, hogy dezinformációs és propagandakampányt indított, amelynek célja az atomerőmű Moszkva általi illegális megszállásának igazolása.

„Kategorikusan visszautasítjuk azokat az őrült állításokat, amelyek szerint Ukrajna nukleáris katasztrófát okozhat” – mondta.

Oroszország azt állította, hogy ukrán drónok hajtották végre az erőmű elleni áprilisi támadásokat, amit az ukrán katonai hírszerzés (GUR) tagad. A GUR a legutóbbi csapást „orosz provokációnak” minősítette.

Kiszlicja elutasította azt az elképzelést, hogy az ukrán erők felelősek a csapásokért,

rámutatva, hogy Oroszország állításai szerint „kis teljesítményű, közeli hatótávolságú FVP drónokról” van szó, amelyek áttörték az erőmű erős védelmét.

Bár a NAÜ április 13-án bejelentette, hogy az erőmű mind a hat reaktorát hideg leállítási állapotba helyezték, Rafael Mariano Grossi, az ügynökség vezetője arra figyelmeztette a Biztonsági Tanácsot, hogy a katasztrófa lehetősége még mindig nagy.

Idézet
Veszélyesen közeledünk egy nukleáris balesethez”

– mondta.

Grossi sem Oroszországot, sem Ukrajnát nem tette felelőssé az erőmű elleni csapásokért, de a „vakmerő támadások” azonnali befejezésére szólított fel.

Kiszlicja szerint az erőmű teljes felszabadítása továbbra is „az egyetlen módja annak, hogy a nukleáris biztonságot és védelmet fenyegető minden veszélyt elhárítsunk”.

Biztonsági megállapodást kötött Norvégia és Ukrajna
Biztonsági megállapodást kötött Norvégia és Ukrajna – közölte hétfőn Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott Kijevben.
„Norvégia hosszú távon fogja katonai, pénzügyi és humanitárius téren támogatni Ukrajnát” – jelentette ki a norvég tárcavezető.
„A megállapodás világos politikai szerepvállalásunkat mutatja abban, hogy továbbra is kiálljunk Ukrajna mellett, ahogy azt Oroszország több mint két éve kezdődött brutális támadása óta tettük” – hangsúlyozta Eide.
Az egyezményt Zelenszkij és Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök következő találkozóján fogják aláírni, bár erre még nem tűztek ki időpontot.
Ukrajna eddig több partnerével, a többi között Németországgal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával is kötött kétoldalú biztonsági megállapodást.
A skandináv állam a 2023-tól 2027-ig terjedő időre 75 milliárd korona (2500 milliárd forint) polgári, illetve katonai jellegű támogatást ígért a megtámadott országnak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 10., csütörtök

Pert vesztett George Simion, „a báránybőrbe bújt farkas” Chișinăuban

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és államfőjelöltje, George Simion elvesztette a chișinăui bíróságon az Anatol Șalaru volt moldovai védelmi miniszter ellen indított perét.

Pert vesztett George Simion, „a báránybőrbe bújt farkas” Chișinăuban
2025. április 10., csütörtök

Egy román állampolgárra és az orosz titkosszolgálatra gyanakszanak egy brit tűzeset ügyében

Letartóztattak egy 38 éves román állampolgárságú férfit a DHL birminghami raktáránál tavaly júliusban történt tűzesettel összefüggésben, amelyet feltehetően orosz gyújtószerkezet okozott – számolt be csütörtökön a PA Media és a dpa.

Egy román állampolgárra és az orosz titkosszolgálatra gyanakszanak egy brit tűzeset ügyében
2025. április 10., csütörtök

Közel 150 drónnal támadta Oroszország Ukrajnát egyetlen éjszaka alatt

Az orosz hadsereg csütörtökön éjszaka 145 drónnal támadott célpontokat Ukrajnában; Mikolajivban és Kijevben a lelőtt drónok roncsai több civilt megsebesítettek és komoly károkat okoztak.

Közel 150 drónnal támadta Oroszország Ukrajnát egyetlen éjszaka alatt
2025. április 10., csütörtök

Fenyő-gyilkosság: Gyárfás Tamást hét év börtönre, Portik Tamást életfogytiglani fegyházra ítélték

Jogerősen 7 év börtönbüntetésre ítélte Gyárfás Tamás korábbi médiavállalkozót, sportvezetőt és sportdiplomatát felbujtóként elkövetett emberölés bűntette miatt a Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolása miatt indult büntetőperben a Fővárosi Ítélőtábla.

Fenyő-gyilkosság: Gyárfás Tamást hét év börtönre, Portik Tamást életfogytiglani fegyházra ítélték
2025. április 10., csütörtök

Zelenszkij: több mint 150 kínai harcol Ukrajna ellen, az oroszok új offenzívát kezdtek, Moszkva: a britek és a franciák intervencióra készülnek

Legalább 155 kínai állampolgár harcol Ukrajna területén, de valószínű, hogy ennél többen is vannak – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdai kijevi sajtótájékoztatóján.

Zelenszkij: több mint 150 kínai harcol Ukrajna ellen, az oroszok új offenzívát kezdtek, Moszkva: a britek és a franciák intervencióra készülnek
2025. április 10., csütörtök

Az Európai Bizottság szigorúbban vizsgálja majd a tagállami választásokat

Az Európai Bizottság a korábbinál szigorúbban fogja értékelni a tagállami választási folyamatok igazságosságát, kiegyensúlyozottságát és integritását, továbbá komolyabban oda fog figyelni arra, hogy az EU jogrendszere és szelleme érvényesül-e.

Az Európai Bizottság szigorúbban vizsgálja majd a tagállami választásokat
2025. április 10., csütörtök

Németország visszatért – üzente Trumpnak a leendő kancellár

Németország visszatért – jelentette ki Friedrich Merz leendő német kancellár, miután az általa vezetett konzervatívok szerdán koalíciós megállapodást kötöttek a balközép szociáldemokratákkal (SPD).

Németország visszatért – üzente Trumpnak a leendő kancellár
2025. április 09., szerda

Trump egy hét elteltével felfüggesztette a vámokat, de még jobban nekiment Kínának

Donald Trump 90 napos szünetet rendelt el az amerikai vámok alkalmazása terén, egyben azonnali hatállyal megemelte a Kínára vonatkozó vámtételt 125 százalékra.

Trump egy hét elteltével felfüggesztette a vámokat, de még jobban nekiment Kínának
2025. április 09., szerda

Oroszország kiutasítja a moszkvai román katonai attasét és helyettesét

Oroszország válaszintézkedésként kiutasítja a moszkvai román nagykövetség védelmi attaséját és helyettesét – közölte szerdán az orosz külügyminisztérium.

Oroszország kiutasítja a moszkvai román katonai attasét és helyettesét
2025. április 09., szerda

Vámháború: az uniós kormányok Magyarország kivételével megszavazták a válaszlépést Trump illetékeire

Az Európai Unió tagállamai megszavazták az Európai Bizottságnak az Amerikai Egyesült Államok által kivetett vámokkal szembeni ellenintézkedések bevezetésére vonatkozó javaslatát – tájékoztatott az uniós bizottság szerdán.

Vámháború: az uniós kormányok Magyarország kivételével megszavazták a válaszlépést Trump illetékeire