Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította a nyugati szövetségeseket, hogy ugyanúgy védjék meg Ukrajnát, mint ahogyan a közelmúltbeli iráni támadástól megvédték Izraelt.
2024. április 16., 08:572024. április 16., 08:57
Mint ismeretes, Irán vasárnapra virradóra nagyszabású légitámadást hajtott végre Izrael ellen, és 170 drónt, 30 manőverező robotrepülőgépet és 120 ballisztikus rakétát lőtt ki. Izrael és szövetségesei a drónok és rakéták túlnyomó többségét még azelőtt lelőtték, hogy azok izraeli területre értek volna.
Az Egyesült Államok, Franciaország és az Egyesült Királyság segített az iráni rakéták és drónok lelövésében. Emellett Jordánia is részt vett Izrael védelmében.
– mondta Zelenszkij a katonai és biztonsági vezetőkkel tartott találkozó után .
„A szövetségesek határozott fellépése megakadályozta a terrorizmus sikerét és az infrastruktúra elvesztését, és arra kényszerítette az agresszort, hogy lehiggadjon. Ugyanezt lehet tenni Ukrajna terrorizmussal szembeni védelmében is, és Ukrajna, akárcsak Izrael, nem NATO-tag” – mutatott rá.
„A terrort teljesen és mindenhol le kell győzni, nem pedig egyes helyeken többet, máshol kevesebbet tenni” – mondta Zelenszkij hétfő esti beszédében.
Az elnök köszönetet mondott azoknak a szövetségeseknek, akik további légvédelmi rendszereket bocsátottak Ukrajna rendelkezésére, miután Kijev hangsúlyozta, hogy a frontvonalhoz közeli települések és az energetikai infrastruktúra védelme érdekében sürgősen meg kell kapnia azokat.
Ugyanakkor David Cameron brit külügyminiszter ennek kapcsán arra figyelmeztetett: ha nyugati vadászgépeket vetnének be Ukrajna védelmére a rakétacsapásoktól, ahogyan azt Izrael esetében tették, az „veszélyes eszkalációhoz” vezetne.
Cameron az LBC rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy
Ukrajnának támogatást kell nyújtani „pénzzel, és ami döntő fontosságú, fegyverekkel”, de „ténylegesen a NATO-erőket közvetlenül konfliktusba küldeni az orosz erőkkel, azt hiszem, ez veszélyes eszkaláció lenne”.
Arra a kérdésre, hogy a Nyugat miért nem tud közvetlenebb segítséget nyújtani Ukrajnának a drónok lelövésében, Cameron azt válaszolta, hogy „Ukrajnának most nem nyugati repülőgépekre van szüksége az égboltja felett”.
– érvelt Cameron.
Eközben Szerhij Kiszlicja, Ukrajna állandó ENSZ-képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülésén kijelentette: a megszállt Zaporizzsjai Atomerőmű elleni április 7-i és 9-i dróntámadások az Oroszországi Föderáció által „jól megtervezett hamis zászlós művelet” részei voltak.
Az erőművet a jelentések szerint április 7-én legalább három közvetlen csapás érte, április 9-én pedig egy másik dróntámadás érte az erőmű közeli kiképzőközpontját. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a csapásokat a nukleáris veszély „jelentős fokozódásának” nevezte.
A Biztonsági Tanács hétfőn azért ült össze, hogy megvitassa a zaporizzsjai erőmű – Európa legnagyobb nukleáris létesítménye – biztonságát. Az erőművet 2022 márciusa óta orosz erők tartják megszállva.
Az ülésen Kiszlicja azt mondta, hogy a létesítményt ért támadásokért és a megnövekedett kockázatokért az orosz invázió és megszállás a felelős.
– mondta.
Kiszlicja azzal vádolta Oroszországot, hogy dezinformációs és propagandakampányt indított, amelynek célja az atomerőmű Moszkva általi illegális megszállásának igazolása.
„Kategorikusan visszautasítjuk azokat az őrült állításokat, amelyek szerint Ukrajna nukleáris katasztrófát okozhat” – mondta.
Oroszország azt állította, hogy ukrán drónok hajtották végre az erőmű elleni áprilisi támadásokat, amit az ukrán katonai hírszerzés (GUR) tagad. A GUR a legutóbbi csapást „orosz provokációnak” minősítette.
rámutatva, hogy Oroszország állításai szerint „kis teljesítményű, közeli hatótávolságú FVP drónokról” van szó, amelyek áttörték az erőmű erős védelmét.
Bár a NAÜ április 13-án bejelentette, hogy az erőmű mind a hat reaktorát hideg leállítási állapotba helyezték, Rafael Mariano Grossi, az ügynökség vezetője arra figyelmeztette a Biztonsági Tanácsot, hogy a katasztrófa lehetősége még mindig nagy.
– mondta.
Grossi sem Oroszországot, sem Ukrajnát nem tette felelőssé az erőmű elleni csapásokért, de a „vakmerő támadások” azonnali befejezésére szólított fel.
Kiszlicja szerint az erőmű teljes felszabadítása továbbra is „az egyetlen módja annak, hogy a nukleáris biztonságot és védelmet fenyegető minden veszélyt elhárítsunk”.
Biztonsági megállapodást kötött Norvégia és Ukrajna
Biztonsági megállapodást kötött Norvégia és Ukrajna – közölte hétfőn Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott Kijevben.
„Norvégia hosszú távon fogja katonai, pénzügyi és humanitárius téren támogatni Ukrajnát” – jelentette ki a norvég tárcavezető.
„A megállapodás világos politikai szerepvállalásunkat mutatja abban, hogy továbbra is kiálljunk Ukrajna mellett, ahogy azt Oroszország több mint két éve kezdődött brutális támadása óta tettük” – hangsúlyozta Eide.
Az egyezményt Zelenszkij és Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök következő találkozóján fogják aláírni, bár erre még nem tűztek ki időpontot.
Ukrajna eddig több partnerével, a többi között Németországgal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával is kötött kétoldalú biztonsági megállapodást.
A skandináv állam a 2023-tól 2027-ig terjedő időre 75 milliárd korona (2500 milliárd forint) polgári, illetve katonai jellegű támogatást ígért a megtámadott országnak.
Legkevesebb 45 halálos áldozata van a Gázai övezetben vasárnap végrehajtott izraeli támadásoknak. António Guterres ENSZ-főtitkár felszólította Izraelt, hogy engedjen be a térségbe humanitárius segélyszállítmányokat.
A nők egyre magasabb szintű és erősebb szerepvállalását, valamint a gyermekeket védő környezetet szorgalmaz az egyházban a püspöki szinódus záródokumentuma, amelyet szombat este szavaztak meg a Vatikánban.
Jichák Hercog izraeli elnök szombaton, az Irán elleni izraeli légicsapás után üdvözölte az Egyesült Államokat, Izrael történelmi szövetségesét, a két ország közötti „nyilvános és titkos együttműködést”.
Több tucat, egy katonai támaszpont közelében fekvő buszmegállóban várakozót megsebesített meg egy a gyanú szerint szándékosan gázoló kamion sofőrje Izraelben vasárnap délelőtt – írta az MTI.
A konzervatív politikát folytató Georgiai Álom nevű kormánypárt 53 százalékos abszolút többséggel került ki győztesen a szombati parlamenti választásokból. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Facebook-bejegyzésében gratulált.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy egy ciszjordániai katonai művelet során szombaton megölték a Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveres szárnyának egyik parancsnokát.
Irán légvédelmi parancsnoksága sikeresen elhárította a síita állam több területe ellen szombat hajnalban végrehajtott izraeli légtámadást, amely csak „korlátozott károkat” okozott – közölte a Tasnim iráni hírügynökség.
Románia teljeskörű schengeni csatlakozásáról, illetve az EU és a kétoldalú kapcsolatok naprendjén lévő aktuális kérdésekről tárgyalt Párizsban a francia hivatali kollégájával, Bruno Retailleauval Cătălin Predoiu belügyminiszter.
Az Irán elleni szombat hajnali izraeli légitámadást követően több ország kormánya is óva intette Teheránt a válaszcsapástól, és az eszkalációval fenyegető katonai konfliktus azonnali lezárására szólította fel a feleket.
Áder János korábbi magyar és Tomislav Nikolic egykori szerb köztársasági elnöknek ítélték oda a Pásztor István-díjat, amelyet idén adnak át először – közölte a Pásztor István Alapítvány pénteken.
szóljon hozzá!