Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő este arra figyelmeztetett, hogy Oroszország vegyi fegyvert vethet be Ukrajnában, és szigorú szankciók bevezetését kérte, hogy elrettentsék Moszkvát még az ilyen fegyverekről való beszédtől is.
2022. április 12., 07:432022. április 12., 07:43
Hétfőn olyan meg nem erősített jelentések láttak napvilágot, melyek arra utalnak, hogy vegyi fegyvereket használtak az ostromlott Mariupol dél-ukrán kikötővárosban. „Ezt a legnagyobb komolysággal kezeljük” – mondta Zelenszkij hétfőn késő este. Nem mondott olyat, hogy már használtak volna az oroszok vegyi fegyvereket.
„Szeretném emlékeztetni a világ vezetőit, hogy már megvitattuk a lehetőséget, hogy az orosz hadsereg vegyi fegyvereket vet be. Ez már akkor azt jelentette, hogy az orosz agresszióra sokkal keményebben és gyorsabban kell reagálni” – tette hozzá.
Az Ukrajna elleni orosz invázió, mely ezreket ölt meg és milliókat késztetett menekülésre, Kijevtől az ország keleti részére helyezte a súlypontját, ahol hatalmas offenzíva várható. Az Európai Unió hétfőn azt közölte, hogy lehetségesek az Oroszország elleni további szankciók.
„Itt az ideje, hogy ezt a csomagot úgy alakítsuk ki, hogy szót se halljuk tömegpusztító fegyverekről az orosz oldalról. Kell az olajembargó Oroszország ellen. Bármilyen új szankciócsomagot, amely nem érinti az olajat, Moszkva mosolyogva fogad” – mondta Zelenszkij.
„Jelentések szerint az orosz erők vegyi fegyvereket használhattak a Mariupol lakossága elleni támadáskor. Dolgozunk partnereinkkel, hogy ellenőrizhessük az értesüléseket” – közölte Lis Truss a Twitteren.
Az ilyen fegyverek bármiféle alkalmazása brutális eszkalációt jelentene ebben a konfliktusban, és mi felelősségre fogjuk vonni Putyint és rezsimjét – tette hozzá.
Oroszország nem képes elismerni Ukrajna-politikájának hibáit – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videóüzenetében.
A Mariupolban harcoló ukrán Azov-ezred a Telegram üzenetküldőn hétfőn közzétett üzenetében azt állította, hogy egy orosz drón „mérgező anyagot” dobott le katonákra és civilekre Mariupolban, hozzátéve, hogy többen légzőszervi és idegrendszeri problémáktól szenvedtek. Az AFP nem tudta azonnal és függetlenül ellenőrizni az állításokat.
Közben Karl Nehammer osztrák kancellár arról számolt be, hogy hétfőn „nagyon közvetlen, nyílt és nehéz” tárgyalást folytatott Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és nem lett tőle derűlátó, sőt nyilvánvalónak látja, hogy az orosz erők súlyos támadásra készülnek Kelet-Ukrajnában.
– jelentette ki Nehammer hivatala közleménye szerint, amely nem sokkal azután jelent meg, hogy véget ért a találkozó az orosz elnök hivatalos, Moszkvához közeli, novo-ogarjovói rezidenciáján.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét olajembargót követelt Oroszországgal szemben szombat esti videóüzenetében.
A kancellár ezután sajtótájékoztatót tartott Moszkvában, és ezen azt mondta: „Nem számolhatok be arról, hogy összességében optimistább lettem a megbeszéléstől Putyin elnökkel. Nyilvánvalóan az átfogó (kelet-ukrajnai) offenzívát készítik elő”.
Felhívta a figyelmét arra, hogy az Európai Unió az Oroszország elleni szankciók ügyében „egységes, mint mindig”.
Nehammer szombaton látogatást tett Kijevben is, és találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Mint utána, vasárnap közölte, ott határozta el, hogy hétfőn Moszkvában találkozik Putyin elnökkel, elősegítendő a párbeszédet a háborús felek között, és erről tájékoztatta Zelenszkijt, Berlint és az Európai Bizottságot is. Vasárnap Bécsben újságíróknak nyilatkozva azt mondta: „kockázatos és személyes diplomáciai missziót vállal”, de minden tőle telhetőt meg akar tenni a béke érdekében, noha tudja, hogy a béke esélye nagyon halvány e pillanatban. Ígérte, hogy fel fogja vetni a bucsai tömeggyilkosság ügyét is.
Putyinnak ez volt az első személyes találkozója európai vezetővel az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta.
Volodimir Zelenszkij az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) készül felszólalni a testület keddi ülésén. Ezt az ukrán elnök jelentette be keddre virradóra közzétett videóüzenetében.
Mint ismeretes, Ausztria nem tagja a NATO-nak, de tagja az Európai Uniónak, és szorosabb a kapcsolata Oroszországgal, mint általában az uniós országoknak, viszont ez már nem így volt az utóbbi időben. Bécs támogatta az EU minden szankcióját Moszkva ellen, csak a gázvásárlás leállítását ellenzi, ugyanis földgáz-felhasználásának 80 százalékát Oroszországból fedezi.
Ausztria a múlt héten kiutasított négy orosz diplomatát, ami jelképesnek számít, minthogy nagyon sok orosz diplomata teljesít szolgálatot Bécsben – jegyezte meg a Reuters.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Régebbi képeket bocsátott a sajtó rendelkezésére Robert Francis Prevostról, a katolikus egyház új, XIV. Leó néven megválasztott pápájáról az Ágoston-rend chicagói provinciája, a Midwest Augustinians.
Ferenc pápa magyarországi apostoli útján, 2023. április 28–30. között a vatikáni delegáció tagjaként Robert Francis Prevost – a csütörtökön megválasztott XIV. Leó – is elkísérte az előző szentatyát.
Május 12-től teljes körű, feltétel nélküli tűzszünet lép életbe Ukrajnában – erről szombaton Kijevben állapodott meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az európai vezetőkből álló tettrekészek koalíciójával.
Donald Trump Truth Social közösségi-média posztjában erősítette meg, miszerint India és Pakisztán teljes és azonnali tűzszünetben állapodott meg egy, az Egyesült Államok közvetítésével zajló, hosszan tartó tárgyalássorozat eredményeként.
A csütörtökön megválasztott új pápa, az amerikai Robert Prevost által választott Leó név az egyik leggyakoribb pápai nevek egyike, a választás pedig azt tükrözi, hogy az új egyházfő az egyház szociális szerepére akar jelentős hangsúlyt helyezni.
Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtökön kénytelen volt kerülőutat választani Moszkvába, hogy eljusson Vlagyimir Putyin pénteki katonai parádéjára, miután a balti államok lezárták légterüket az őt az eseményre szállító repülőgép előtt.
A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.
Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékezett meg az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról. Az ünnepséget Robert Schuman szülőhelyén, Luxemburgban tartották.
Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet, ugyanis a kormány nem tűri tovább a Magyarországgal szembeni folyamatos lejárató akciókat Kijev részéről – jelentette be Szijjártó Péter.
A romániai államfőválasztás második fordulójának napján, május 18-án tartják XIV. Leó pápa beiktatási szertartását. A beiktatási misét a hagyományokhoz híven a római Szent Péter téren tartják, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!