Jelentős kár. Az oroszországi Rosztovi területen található olajfinomító az ukrán válaszcsapások legújabb „áldozata”
Fotó: Telegram
Az orosz területen levő katonai célpontok elleni támadások beváltották a hozzájuk fűzött reményeket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az államfő kedden este üdvözölte az Oroszországon belüli, nyugatról szállított fegyverekkel végrehajtott csapások sikerét, mondván, hogy a lehetőség, hogy „csapást mérjenek az orosz terroristák állásaira és a határ közelében lévő kilövőállásaira... valóban számít".
– tette hozzá napi beszédében.
Mint ismeretes, májusban az Egyesült Államok engedélyezte Ukrajnának, hogy HIMARS rakétavetőket, GMLRS rakétákat és tüzérséget használjon orosz terület ellen a Harkivi és a Szumi terület közelében.
„Látjuk, hogy a világ elkötelezettsége új távlatokat nyit a biztonságunk helyreállítására” – mondta Zelenszkij.
Zelenszkij június 2-án azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak is fel kellene oldania a nagy hatótávolságú csapások tilalmát az életek védelme érdekében, arra hivatkozva, hogy az Oroszországon belül mélyen fekvő repülőtereket használják az Ukrajnára mért csapások indítására.
Néhány nappal később Joe Biden amerikai elnök az ABC Newsnak nyilatkozva kijelentette, hogy Washington nem engedélyezi Kijevnek, hogy az amerikaiak által szállított fegyverekkel nagy hatótávolságú csapásokat hajtson végre az ukrán határtól távol eső helyszíneken, például Moszkvában.
Eközben a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió Schemes című oknyomozó projektje által megszerzett műholdfelvételeken
Az elmúlt hónapokban az ukrán erők dróncsapások sorozatát hajtották végre, amelyek célja az orosz olajipar megkárosítása volt, amelynek hasznából Moszkva háborús erőfeszítéseit táplálja.
Az egyik képen egy nagy tűz látható, amely még órákkal a támadás után is ég, amelyet az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) által működtetett drónok hajtottak végre – mondta a biztonsági és védelmi erők egyik forrása a Kyiv Independentnek.
„Az SZBU folytatja az orosz olajfinomító-komplexum elleni »drónszankciók« végrehajtását, és csökkenti az ellenség gazdasági potenciálját, amely forrásokat biztosít az agresszornak az Ukrajna elleni háborúhoz” – mondta a forrás a Kyiv Independentnek.
A helyi Telegram-csatornák szerint a lakosok robbanások hallásáról számoltak be, a tűzről készült felvételeket pedig megosztották a közösségi médiában.
Az SZBU eddog összesen 20 sikeres támadást hajtott végre az orosz olajipari létesítmények ellen különböző régiókban – mondta a forrás.
Más korábbi csapások az ukrán katonai hírszerzéshez (HUR) vagy a fegyveres erőkhöz köthetők.
A NATO-t aggasztja, hogy Oroszország támogatást nyújthat Észak-Koreának nukleáris és rakétaprogramjához
A NATO-t aggasztja, hogy Oroszország támogatást nyújthat Észak-Koreának nukleáris és rakétaprogramjához – jelentette ki kedden Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára.
Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követően tartott közös sajtótájékoztatóján Stoltenberg Washingtonban úgy fogalmazott, hogy Oroszország ukrajnai háborúját Kína, Észak-Korea és Irán segíti, és ezek az országok mind a nyugati szövetség bukását szeretnék látni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Észak-Koreába érkezett hivatalos látogatásra.
Az Egyesült Államok szerint Phenjan ballisztikus rakéták tucatjait és több mint 11 ezer konténer lőszert adott át Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz.
Blinken Putyin észak-koreai látogatásában a „kétségbeesés” jelét vélte felfedezni, hogy megpróbálja kapcsolatait erősíteni olyan államokkal, amelyek támogatni tudják ukrajnai háborúját.
Az amerikai külügyminiszter szerint Kína támogatása lehetővé teszi, hogy Oroszország fenn tudja tartani hadiiparát.
Mint mondta, Kína biztosítja a Moszkva által importált gépezet 70 százalékát, illetve mikroelektronikai eszközök 90 százalékát. „Ennek véget kell vetni” – tette hozzá.
Elégtelennek nevezte Donald Trump az Európai Unió által ajánlott, gépjárművekre vonatkozó vámmentességi ajánlatot, és megismételte kifogását az Európai Unió által alkalmazott nem-vámjellegű kereskedelmi akadályok miatt.
Az Egyesült Államok arra készül, hogy Romániában megnyissa a rettegett amerikai bevándorlási és vámhivatal (ICE) nyomozati osztályának irodáját, amely a washingtoni kormány belbiztonsági minisztériumának (DHS) része.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn bejelentette, hogy az EU kétoldalú vámmentességet ajánlott fel az Egyesült Államoknak az autókra és más ipari termékekre, annak érdekében, hogy elkerüljék a kereskedelmi háborút.
Az 1990-es évek délszláv háborúinak idején mintegy 40 ezer ember tűnt el az egykori Jugoszlávia területén, körülbelül 11 ezer ember azóta sem került elő – ez derült ki abból az adatbázisból, amelyet az eltűntekért felelős nemzetközi bizottság mutatott be.
A francia hatóságok házi őrizetbe helyezték a Romániában korrupció miatt elítélt, azóta szökésben levő Pál herceget.
A Hamász palesztin terrorszervezet közölte, hogy vasárnap rakétákat lőtt ki Izrael déli részén fekvő városokra válaszul a gázai civilek elleni izraeli „mészárlásokra”.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap ismét tűzszünetet szorgalmazott az orosz-ukrán háborúban, és felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy hagyjon fel az erőszakkal.
Újabb orosz–amerikai kapcsolatfelvételek várhatók jövő héten – jelentette ki Kirill Dmitrijev, a külfölddel folytatott beruházási és gazdasági együttműködésért felelős orosz elnöki különmegbízott.
Politikai döntésnek és boszorkányüldözésnek nevezte Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) vezetője az őt és pártját közpénzek hűtlen kezeléséért elmarasztaló elsőfokú bírósági ítéletet vasárnap.
A lábadozó Ferenc pápa vasárnap meglepetésszerűen megjelent a 20 ezer hívő előtt a vatikáni Szent Péter téren tarott szentmise végén.
szóljon hozzá!