Lehetséges a tűzszünet? Rijádban hosszú órákig tartottak, és késő este értek véget az Ukrajna sorsáról szóló amerikai-orosz tárgyalások
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Előrelépés történt egy fehér házi illetékes szerint azmerikai és orosz tisztségviselők közötti hétfői, egész napon át tartó tárgyalásokon, amelyek középpontjában a Kijev és Moszkva közötti tengeri tűzszünetre vonatkozó javaslat állt.
2025. március 25., 08:302025. március 25., 08:30
Ez része annak az Ukrajna kapcsán zajló diplomáciai erőfeszítésnek, amely Washington reményei szerint segít előkészíteni a szélesebb körű béketárgyalásokat – emlékeztet a Reuters.
Miközben a találkozó Szaúd-Arábiában zajlott, ahol egy ukrán küldöttség is jelen volt, egy orosz rakétacsapás megrongált egy iskolát és egy kórházat Ukrajnában, és legalább 88 embert megsebesített.
A tárgyalásokat, amelyeken többek között a fekete-tengeri tengeri tűzszüneti megállapodás megkötésére tett kísérletről volt szó, Washington úgy jellemezte, mint Donald Trump elnöknek a három éve tartó háború befejezésére irányuló erőfeszítései egyik lépését.
Az orosz RIA hírügynökség szerint az orosz küldöttség azt válaszolta: „Jó”, amikor a tárgyalások befejezése után a hangulatukról kérdezték.
Egy orosz forrás a Reutersnek elmondta, hogy a tárgyalások hétfőn késő este értek véget, és elküldték egy közös nyilatkozat tervezetét Moszkvának és Washingtonnak jóváhagyásra, amelyet a felek kedden kívánnak közzétenni.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban azt mondta, hogy nem kerül sor dokumentumok aláírására – jelentette a TASZSZ ügynökség.
Korábban hétfőn Trump más kérdéseket is felsorolt, amelyekről azt mondta, hogy napirenden vannak:
Oroszország a múlt héten elutasította Trump javaslatát egy teljes, 30 napos ukrajnai tűzszünetre, és eddig csak az energetikai infrastruktúra támadásának moratóriumába egyezett bele.
A szaúd-arábiai tárgyalások a Trump és két kollégája, Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt heti telefonbeszélgetéseit követik. Ukrán tisztségviselők vasárnap Szaúd-Arábiában találkoztak az amerikaiakkal.
Trump, aki csökkentette az Ukrajnának nyújtott amerikai diplomáciai támogatást, és sokkal kevésbé kritikus álláspontra tért át Oroszországgal szemben, mint elődje, Joe Biden, azt mondja, hogy célja a háború gyors befejezése.
A fekete-tengeri tűzszünet, a frontvonalak befagyasztása, valamint területi kérdések is szóba kerülnek majd az ukrajnai tűzszünetről hétfőn folytatódó amerikai-orosz tárgyalásokon – közölte a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója.
A tengeri csatározások azonban 2023 óta viszonylag korlátozott részét képezik a háborúnak, miután az ukrán támadások arra késztették Moszkvát, hogy haditengerészetét távolabb telepítse a harcok sújtotta vizektől, lehetővé téve Ukrajna számára a kikötők újranyitását és az export folytatását.
„Ez elsősorban a hajózás biztonságáról szól” – mondta Peszkov, a Kreml szóvivője. Elmondta, hogy
Egy, a szaúdi tárgyalások tervezéséről tájékoztató forrás szerint az amerikai felet Andrew Peek, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának egyik igazgatója és Michael Anton, a Külügyminisztérium egyik vezető tisztségviselője vezette.
Oroszországot Grigorij Karaszin, egy volt diplomata képviselte, aki jelenleg az orosz felsőház külügyi bizottságának elnöke.
Trump széles körű elégedettségét fejezte ki a tárgyalások alakulása miatt, és elismerően nyilatkozott Putyin elkötelezettségéről.
A nagy európai hatalmak azonban kételkednek abban, hogy Putyin kész-e valódi engedményeket tenni, vagy ragaszkodik maximalista követeléseihez, amelyek a jelek szerint nem változtak azóta, hogy 2022-ben csapatokat küldött Ukrajnába.
Mike Waltz, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap a CBS Face the Nation című műsorában elmondta, hogy az amerikai, az orosz és az ukrán delegáció ugyanabban a rijádi létesítményben gyűlt össze.
A fekete-tengeri tűzszüneten túl Waltz elmondta, hogy a csapatok a két hadsereg közötti „ellenőrzési vonalról” fognak tárgyalni, amit úgy jellemzett, hogy „ellenőrzési intézkedések, békefenntartás, a vonalak befagyasztása ott, ahol vannak”.
Miközben a hétfői tárgyalások Rijádban zajlottak, orosz rakéták csapást mértek az északkelet-ukrajnai Szumi városára.
– közölte Volodimir Artyuh regionális kormányzó egy videón, amelyet a füstoszlopot magasba lövellő lángok előtt forgattak.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en a Szumi városára mért hétfői, sok sérültet követelő orosz rakétacsapásra reagálva úgy fogalmazott: a békéről szóló orosz nyilatkozatok üresek: az agresszor továbbra is brutális csapásokat mér Ukrajna békés városaira.
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy alig néhány órája civilek tucatjai, köztük sok gyerek sérült meg a Szumi központjára mért újabb orosz rakétacsapásban – számolt be róla az MTI.
„A békéről szóló üres kijelentések helyett Oroszországnak fel kell hagynia városaink bombázásával, és véget kell vetnie a civilek elleni háborúnak.
– hangsúlyozta a külügyminiszter.
Olena Zelenszka, az ukrán elnök felesége az X-en tett bejegyzésében kétségesnek nevezte, hogy meg lehet-e bízni egy olyan országban, amely a lakóövezeteket és a polgári infrastruktúrát támadja. „Iskola, sokszintes lakóépület, családi ház.
Szumiban Oroszország ismét rakétákkal támadott meg lakóövezeteket, infrastruktúrát és civileket. Több tucat sebesült van, köztük gyerekek is. Ukrajnában mindenki érzi ennek a fájdalmát, és ez napról napra növekszik.
– írta Zelenszka.
A városi tanács honlapján közzétett legutóbbi adatok szerint 88-an sérültek meg a Szumi városát ért orosz csapásban, köztük 17 gyermek.
A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.
Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékezett meg az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról. Az ünnepséget Robert Schuman szülőhelyén, Luxemburgban tartották.
Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet, ugyanis a kormány nem tűri tovább a Magyarországgal szembeni folyamatos lejárató akciókat Kijev részéről – jelentette be Szijjártó Péter.
A romániai államfőválasztás második fordulójának napján, május 18-án tartják XIV. Leó pápa beiktatási szertartását. A beiktatási misét a hagyományokhoz híven a római Szent Péter téren tartják, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.
Választ kell adni arra, hogy Európa miként fogja kezelni az Ukrajna elleni háborút, ugyanakkor világossá kell tenni, hogy hol áll Európa: mégpedig Ukrajna oldalán – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Brüsszelben pénteken.
A magyar kormány eddig is az együttműködésre törekedett Romániával, ezután is így lesz – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a román elnökválasztás apropóján.
A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.
Új szintre lépett az Ukrajna és Magyarország között a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogfosztása nyomán kialakult konfliktus: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteken azt állította, hogy magyar „kémhálózatot” leplezett le Kárpátalján.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni. De mit is lehet tudni az új egyházfőről?
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fogadkozott, hogy Izrael egyedül is megvédi magát a jemeni húszi lázadók ellen, miután Donald Trump amerikai elnök megállapodást kötött az Irán által támogatott csoporttal.
szóljon hozzá!