Kim Dzsongun észak-korai vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vesz a kínai parádén
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény – amelyen többek között részt vesz majd Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-korai vezető is – hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat, tekintettel az orosz–ukrán háborúról szóló, jelenleg zajló tárgyalásokra.
2025. augusztus 28., 11:012025. augusztus 28., 11:01
Az esemény Hszi Csin-ping kínai vezető számára diplomáciai győzelmet jelent, aki új, Peking által vezetett világrendet szorgalmaz – írja a hirado.hu a BBC-re hivatkozva. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető mellett további 26 államfő részvételére számítanak, köztük Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök, Maszúd Peszeskján iráni elnök, Aleksandar Vucic szerb elnök és Robert Fico szlovák miniszterelnök érkezésére is.
Utoljára hat éve, 2019-ben járt Pekingben, akkor a diplomáciai kapcsolatok 70. évfordulóján rendezett eseményen vett részt.
Kína várhatóan legmodernebb fegyvereit vonultatja fel, többek között több száz repülőgépet, harckocsit és drónelhárító rendszert. Most először a hadsereg új erőstruktúráját teljes egészében mutatják be egy díszszemlén. A gondosan megszervezett 70 perces eseményen több tízezer katona vonul majd fel alakzatban a Tienanmen téren, 45 katonai egységet képviselve. Emellett háborús veteránok is részt vesznek a rendezvényen.
A kínai külügyminisztérium csütörtöki sajtótájékoztatóján Peking – amely Phenjan egyik legszorosabb szövetségese – dicsérte Észak-Koreát a „hagyományos barátság” évtizedeiért, és kijelentette, hogy továbbra is együtt fognak működni a „regionális béke és stabilitás” érdekében.
Kim Dzsongun jelenléte előrelépést jelent a 2015-ös Győzelem Napja parádéhoz képest, amikor Phenjan csak egyik magas rangú tisztségviselőjét küldte el.
A váratlan találkozóval egy időben ugyanis Trump éppen Moszkvával próbál egyezségre jutni az ukrajnai háború lezárásáról. Ez lehetőséget ad Hszi Csin-pingnek, hogy jelezze befolyását – még ha korlátozott is – mind Putyinra, mind az észak-koreai vezetőre.
Elérhetővé vált egy békemegállapodás az ukrajnai háború lezárására – közölte hétfőn Donald Trump amerikai elnök európai vezetőkkel és a NATO főtitkárával tartott megbeszélésének sajtónyilvános részén.
Mindez néhány héttel azelőtt történik, hogy a Fehér Ház felvetette, hogy az amerikai elnök nyitott egy találkozóra a kínai elnökkel, ahol többek között a vámmegállapodás véglegesítése is napirenden lenne.
A legtöbb nyugati vezető várhatóan nem vesz részt az idei parádén Oroszország ukrajnai inváziója miatt. Peking ugyanakkor nem ítélte el Putyin háborúját, sőt az Egyesült Államok és szövetségesei azzal vádolták, hogy támogatja is azt – amit Kína tagad. Észak-Korea ezzel szemben fegyverekkel és katonákkal is hozzájárult az orosz invázióhoz.
Kérdéses, hogy Dél-Korea új elnöke, I Dzsemjong részt vesz-e a parádén.
A júniusban megválasztott I Dzsemjong többször hangsúlyozta, hogy szeretne tárgyalni Kim Dzsongunnal és békés kapcsolatokat kialakítani Észak-Koreával. Hétfőn, amikor Trumppal találkozott az Ovális Irodában, azt kérte, hogy az Egyesült Államok elnöke legyen közvetítő a koreai-félszigeten. Észak-Korea azonban rendre elutasította déli szomszédja közeledését. Szerdán állami hírügynöksége, a KCNA „konfrontatív őrültnek” nevezte a dél-koreai elnököt.
Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.
Az amerikai hatóságok a 23 éves Robin Westmant azonosították a minneapolisi katolikus iskola templomában elkövetett halálos lövöldözés tetteseként szerdán.
Két gyermek vesztette életét, és 17-en megsebesültek abban a fegyveres támadásban, amelyet Minneapolisban, az Annunciation Catholic School egyházi általános iskola templomában követett el egy fiatal férfi szerdán.
A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában „beavatkozási kísérletekről” számolt be Grönlandon.
A moldovai függetlenség 34. évfordulóján, augusztus 27-én három meghatározó európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök – látogat Chişinăuba.
A kormány módosította kedden az államhatár átlépésének rendjét, az új szabályozás szerint a 18 és 22 év közötti férfiak mostantól a hadiállapot ideje alatt is akadálytalanul átléphetik a határt.
Saját magát köpi szembe az Európai Bizottság azzal, hogy cinkos módon hallgat, amikor Ukrajna támadja a Magyarország és Szlovákia energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket – közölte Szijjártó Péter.
Az Egyesült Államok nem fizet semmit Ukrajnának, az oda szánt fegyverzet árát a NATO teljes egészében megtéríti – hangoztatta az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban.
Románia és Ukrajna együttműködik haditechnikai eszközök fejlesztésében, és a romániai vállalatok részt vesznek Ukrajna újjáépítésében – jelentette be hétfőn Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, miután tárgyalt Kijevben ukrán hivatali partnerével.
Vlagyimir Putyin orosz elnök készen áll a találkozóra Volodmir Zelenszkij ukrán elnökkel, amennyiben a találkozó megfelelően előkészített, de egyelőre nincs tervben ilyen esemény – jelentette ki Szergej Lavrov.
szóljon hozzá!