Zelenszkij a Bölcs Jaroszláv Fejedelem Érdemrend első fokozatával tüntette ki csütörtökön az Európai Bizottság kijevi látogatáson tartózkodó elnökét
Fotó: Facebook/European Commission
Ukrajna egyszerre több partnerrel tárgyal légvédelmi és rakétavédelmi rendszerek szállításáról – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Jevropejszka Pravda hírportál kérdésére válaszolva csütörtökön, miután Kijevben megbeszélést folytatott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
2022. szeptember 16., 08:072022. szeptember 16., 08:07
2022. szeptember 16., 10:312022. szeptember 16., 10:31
Az ukrán államfő hangsúlyozta, országa biztonságának szavatolásában kulcsfontosságú tényező lenne a légtérzár a rakétatámadások ellen, és ebben főként két partner állam – az Egyesült Államok és Németország – segítségére számít. Hozzátette ugyanakkor, hogy Ukrajna tárgyalásai nem korlátozódnak csak két partnerre. „Eltökélt szándékunk, hogy Franciaországgal, Olaszországgal együtt dolgozzunk. Még nem kaptam pozitív választ Izraeltől sem” – jegyezte meg.
„De nem Németország a hibás azért, hogy Oroszország rakétákkal sújtja Ukrajnát. Ebben csak Oroszország a hibás. Ezt is meg kell érteni” – hangsúlyozta az elnök.
Németország az elmúlt héten további négy Gepard típusú önjáró légvédelmi gépágyút adott Ukrajnának – számolt be az Ukrajinszka Pravda híportál a német kormány által nyilvánosságra hozott adatokra hivatkozva.
Az UNIAN hírügynökség beszámolója szerint Zelenszkij elmondta: az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszélésén szó volt a közelgő tél energetikai kihívásairól, az Ukrajnából az EU-ba irányuló villamosenergia-exportról, az ország csatlakozásáról az EU belső piacához, az Ukrajnának nyújtott uniós makroszintű pénzügyi segítségről és az Oroszországi Föderáció elleni szankciókról.
A felek egyetértettek abban, hogy azoknak az ukránoknak, akik a háború miatt elhagyták az országot, nincs szükségük ösztönzésre a hazatéréshez. Zelenszkij kiemelt feladatnak nevezte a harci cselekmények következtében megsemmisült vagy megrongálódott oktatási infrastruktúra újjáépítését.
Ursula von der Leyen korábban már kijelentette, hogy az EU százmillió eurót különít el a lerombolt ukrajnai iskolák helyreállítására. A találkozót követően pedig a Reuters globális hírügynökségnek adott interjújában kijelentette:
Aláhúzta: az Oroszország elleni uniós szankcióknak mélyreható és látható hatásuk van. A kibontakozó energia- és megélhetési válság Ukrajna támogatására gyakorolt hatását firtató kérdésre von der Leyen azzal felelt, hogy magas ára van Ukrajna támogatásának, de szabadságunk, a nemzetközi békerend és a demokrácia megfizethetetlen.
Az Európai Unió szankciói érvényben maradnak, az EU továbbra is határozottan fel fog lépni Oroszországgal szemben, „ebből nem engedünk” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az unió helyzetét értékelő éves beszédében szerdán.
Csütörtök este a kereskedelmi Bild TV német televíziónak adott interjújában eközben arról beszélt, el tudja képzelni, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) indul majd eljárás Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. A bizottsági elnök egyben felkérte az európai államokat, hogy nyugati harckocsikat is szállítsanak Ukrajnának.
– mondta. Úgy fogalmazott, hogy kétség kívül a legsúlyosabb háborús bűncselekményeket követték el Ukrajnában. „Ezért támogatjuk a bizonyítékok gyűjtését, hogy lehetővé váljanak eljárások a Nemzetközi Büntetőbíróságon. Ezen bűncselekmények megtorlása képezi alapját a közös nemzetközi jogrendünknek. És végtére Putyin felelős ezekért” – hangoztatta von der Leyen.
– jelentette ki von der Leyen. Az uniós szankciókról szólva hozzáfűzte: „mindent megteszünk, hogy Putyin megfizessen mindazért, amit tesz és hadikasszája lassan, de biztosan elapadjon”.
Nagyobb hatótávolságú fegyverrendszerek Ukrajnába szállításával az Egyesült Államok a konfliktus részesévé válik – figyelmeztetett Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján.
Új szintre lépett az Ukrajna és Magyarország között a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogfosztása nyomán kialakult konfliktus: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteken azt állította, hogy magyar „kémhálózatot” leplezett le Kárpátalján.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni. De mit is lehet tudni az új egyházfőről?
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fogadkozott, hogy Izrael egyedül is megvédi magát a jemeni húszi lázadók ellen, miután Donald Trump amerikai elnök megállapodást kötött az Irán által támogatott csoporttal.
Az indiai hadsereg azt állítja, hogy az éjszaka folyamán több pakisztáni dróntámadást és egyéb lövedékekkel végrehajtott támadást is visszavertek a közös határ mentén.
Ukrajna külügyminisztere csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország többször is megsértette saját háromnapos tűzszünetét órákkal annak kezdete után, és „bohózatnak” nevezte a kezdeményezést, míg Moszkva szerint Kijev folytatta a harcokat.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
Az Orbán-kormány „őszödi beszédeként” harangozott be a napokban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy hangfelvételt, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra a Facebook-oldalán.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott szavazásán támogatta az élőhelyvédelmi irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot annak érdekében, hogy az uniós farkasvédelmi státuszt összhangba hozza a vonatkozó Berni Egyezménnyel.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, frakcióvezetője lemond a DK elnöki tisztségéről, lemond frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, a választásokon nem indul – jelentette be csütörtökön Dobrev Klára.
Az Egyesült Államok és Európa ugyanazon „civilizációs csapat” tagja, kultúrájuk szorosan összefonódik, de ez nem jelenti azt, hogy nem bírálhatják egymást – jelentette ki J. D. Vance amerikai alelnök szerdán Washingtonban.
szóljon hozzá!