Vlagyimir Putyin súlyos válaszcsapással fenyegette meg Ukrajnát, ha atomfegyverre tesz szert
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Oroszország minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni, ha Ukrajnának nukleáris fegyvere lesz – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin csütörtökön Kazahsztán fővárosában. Az Európai Parlamentben elfogadott állásfoglalás ugyanakkor Ukrajna katonai támogatására szólította fel a tagállamokat.
2024. november 28., 19:492024. november 28., 19:49
2024. november 28., 19:562024. november 28., 19:56
A kazahsztáni állami látogatását és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) csúcstalálkozóját követő csütörtöki sajtótájékoztatóján Vlagyimir Putyin Asztanában kijelentette:
,,Ha az az ország, amellyel lényegében most harci cselekményeket folytatunk, atomhatalommá válik, mit tegyünk? Ebben az esetben
Ezt nem fogjuk megengedni. Minden lépésüket figyelni fogjuk” – mondta az orosz államfő újságíróknak.
Hangsúlyozta, hogy az orosz hadsereg minden ellene irányuló agresszióra válaszolni fog, és minden célra megvan a megfelelő eszköze.
Az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén állásfoglalást fogadott el, amelyen Ukrajna további katonai támogatására szólított fel. Az állásfoglalásban – amelyet 390 igen, 135 nem szavazattal és 52 tartózkodás ellenében fogadtak el – a képviselők hangsúlyozták, hogy a konfliktus eszkalálódásához vezet az észak-koreai csapatok bevetése orosz részről, és elítélték, hogy Oroszország új ballisztikus rakétákat tesztelt Ukrajnában.
– vélték a képviselők, és felszólították az Európai Uniót és Ukrajna más partnereit, hogy ennek megfelelően reagáljanak.
Az állásfoglalást megszavazó képviselők hangsúlyozták: ,,Ukrajna nélkül nem lehet tárgyalni Ukrajnáról", és arra kérték az EU-t: törekedjen arra, hogy a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatást kapja Ukrajna és a háború békés megoldása.
A képviselők elítélték Iránt, Fehéroroszországot és Észak-Koreát az Oroszországnak nyújtott katonai támogatásuk miatt, és arra kérték az EU tagállamait, hogy erősítsék meg az ezen országokkal szembeni szankciórendszert.
Az Európai Parlament kitart Ukrajna katonai támogatása mellett
Fotó: Európai Parlament
Hangsúlyozták: Oroszország Ukrajna elleni háborúja és Észak-Korea részvétele a konfliktusban, valamint a nukleáris és rakétaprogramok súlyos fenyegetést jelentenek a szabályokon alapuló nemzetközi rendre nézve.
Felszólították a kínai vezetést, hogy szüntessen be minden katonai támogatást Oroszországnak, és felhívták a figyelmet arra, hogy ennek elutasítása komolyan veszélyezteti az EU és Kína kétoldalú kapcsolatait. Kínának az Észak-Koreára és Oroszországra gyakorolt jelentős befolyását a feszültségek csökkentésére kellene felhasználnia - vélték a képviselők.
Az állásfoglalásban
A képviselők arra kérték az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák Ukrajna katonai támogatását, harci repülőgépek, nagy hatótávolságú rakéták modern légvédelmi rendszerek, tüzérségi eszközök, valamint az ukrán erők kiképzése által.
Az állásfoglalás szerint minden uniós tagállamnak és NATO-szövetségesnek évente legalább GDP-je 0,25 százalékával kell hozzájárulnia Ukrajna katonai támogatásához.
A képviselők üdvözölték Joe Biden amerikai elnök döntését, amely lehetővé teszi Ukrajna számára fejlett rakétarendszerek használatát oroszországi katonai célpontok ellen, és felszólították az EU-t, hogy fogadjon el hasonló intézkedéseket.
Vészhelyzeti áramszüneteket rendeltek el csütörtökön az Ukrajnát ért újabb masszív orosz rakéta- és dróntámadás miatt több régióban – közölte Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter.
Az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti, több mint egy éve tartó harcok befejezéséről szóló megállapodást követően a figyelem ismét a Gázai övezetre összpontosul, de a háború gyors befejezéséhez fűzött remények valószínűleg szertefoszlanak.
Az Oresnyik hiperszonikus rakétával végrehajtott csapás azt üzente a Nyugatnak, hogy álljon le Ukrajna katonai támogatásával, mert közeledik az idő, amikor az Egyesült Államokat és a NATO-t az ukrajnai konfliktus közvetlen részeseként kell majd elismerni.
Donald Trump január 20-án hivatalba lépő elnöki adminisztrációjának több kijelölt tagja halálos fenyegetést kapott – jelentette be a leendő elnök szóvivője szerdán, a hatóságok megtették a szükséges intézkedéseket.
Megállapodás született szerdán Brüsszelben, a tagállamok Európai Unió mellé rendelt nagyköveteiből álló Állandó Képviselők Bizottságában (COREPER) is arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú Schengen-tagállammá válik.
Románia amerikai nagykövetsége szerdán bejelentette, hogy az ország teljesítette a vízummentességi programban való részvétel fő feltételét, azaz a vízumkérelmek visszautasítási arányának 3 százalék alá szorítását.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által javasolt új összetételű Európai Bizottságot, amelynek megbízatása december elsején kezdődhet – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.
Călin Georgescu győzelme Brüsszelig tartó hullámokat vetett: a Politico szerint egy vezető uniós törvényhozó azt követeli, hogy a TikTok vezérigazgatója jelenjen meg az Európai Parlament előtt.
Ausztráliában a képviselőház szerdán elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná a 16 évnél fiatalabb gyerekeknek a közösségi média használatát, a szenátusra bízva a törvény véglegesítését.
Az év elején Románia és Bulgária részlegesen csatlakozott a schengeni térséghez, ennek eredményeképpen a külső határaikon 80 százalékkal csökkent az illegális határátlépések száma – hívta fel a figyelmet Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos kedden Strasbourgban az Eur&
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!