Nyitott maradt a verseny a négy miniszterelnök-jelölt tévés találkozója után
Higgadt, feszültségektől mentes vita zajlott csütörtök este a négy parlamenti párt miniszterelnök-jelöltjei – Dávid Ibolya, Gyurcsány Ferenc, Orbán Viktor, Kuncze Gábor – között a vasárnapi első választási forduló előtt. A négy politikus a munkahelyteremtés, az egészségügy, a korrupció és a fejlesztés témáját választotta. Témakörönként három percben fejthették ki álláspontjukat, és egy percben kommentálhatták az elhangzottakat, míg a vita végén két percben foglalhatták össze mondanivalójukat.
A sort a Fidesz elnöke, a munkahelyteremtés témáját választó Orbán Viktor kezdte, aki a jelenlegi kormány szemére hányta, hogy 455 ezer embernek egyáltalán nincs munkahelye, míg 300 ezer embernek csak „hébe-hóba”. Szerinte a megoldás a kis- és középvállalkozók segítése, valamint a társadalombiztosítási járulék tízszázalékos csökkentése. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök viszont az állam beavatkozásának csökkentésében látja a helyzet javítását, míg az adócsökkentés, valamint a gazdasági fejlődés magával hozza az új munkahelyeket. Gyurcsány Ferenc MSZP-s miniszterelnök-jelölt szerint pártja elképzelése a Fidesz és az SZDSZ programjának ötvözése: az autópálya-építés fontosságát hangsúlyozta, amely szerinte új beruházásokat és munkahelyeket hozott magával. Kiemelte, hogy kormánya csökkentette az cégalapításokhoz szükséges időt. Első megszólalásában Dávid Ibolya MDF-elnök a két nagyobbik pártot támadta, állandó hadakozása miatt, felelőtlennek nevezte a Fidesz ígéretét a 100 ezer forintos minimálbérről, és kiállt a 18 százalékos egységes adókulcs bevezetése, valamint a munkaadói diszkrimináció felszámolása mellett. Válaszában Orbán Viktor úgy vélte: négy év alatt bevezethető a 100 ezer forintos minimálbér.
Az SZDSZ az idei kampány egyik központi témáját, az egészségügyet választotta, és Kuncze az egészségügyi biztosítás rendszerének radikális reformját javasolta amely a betegek számára kedvező versenyhelyzetet teremt. Szerinte a többi párt elképzelése csak az „egészségügy masszírozása”, ami nem vezet eredményhez. Az MSZP jelöltje szerint programja ebben a témakörben is a Fidesz és az SZDSZ elképzelése között van: kell reform, de egységes biztosítási rendszer mellett, nehogy gazdagok és szegények különbiztosítói jöjjenek létre. SZDSZ-es kollégájához hasonlóan viszszautasította a Fidesz riogatásait a 300 ezer forintba kerülő mandulaműtétekről. Az MDF a racionális privatizáció mellett állt ki az egészségügyben, míg Orbán Viktor a kórházprivatizációt elutasító népszavazásra alapozva elvetette a magántőke megjelenését.
Az MDF a korrupciót kívánta megvitatni: a jelenség megfékezésére, olasz mintára ellenőrző hatóságot akar létrehozni. Orbán Viktor emellett további szigorításokat képzelne el, majd a legutóbbi Ferihegy-privatizációt kiemelve hozzátette: az állami vagyon olcsó megvásárlása, majd gyors, drága továbbadása szintén korrupciónak számít. Kuncze Gábor szerint viszont az új hatóságok csak növelik a bürokráciát, miközben a legfontosabb a költségvetés rendbetétele, és ezután az adók csökkentése. Gyurcsány egyetértést tapasztalt ezen a téren, ezért közös programot vár a négy párttól a választások után. A vitát szintén az MSZP-politikus folytathatta a pártja által választott fejlesztés témakörében. Szerinte Magyarországnak az ipar, a turizmus és a szolgáltatások terén olyan területeket kell találnia, amelyekben a legjobb lehet, és ezeket kell célirányosan fejlesztenie. Dávid Ibolya szerint viszont nem lehet egyszerre fejleszteni és az euró 2010-es bevezetését szorgalmazni, mert erre nincs pénz. Felrótta a kormánynak a magas költségvetési hiányt, amelynek megszüntetése szerinte az EU-s források megszerzésének első lépése. Orbán Viktor a Fidesz-kormányzás idején elindított Széchenyi-terv folytatását és a magyar vállalkozóknak kedvező közbeszerzési törvény bevezetését szorgalmazta. Ismét kiállt a Budapest-minisztérium létrehozása mellett, ami ellen Kuncze Gábor és Gyurcsány Ferenc is erőteljesen tiltakozott. Előbbi szerint az uniós források ésszerű felhasználásával tíz év alatt látványosan lehet fejleszteni Magyarországot.
A vita érdemi része ezzel véget ért, a négy politikus az utolsó kétperces hozzászólásában már közvetlenül a választóknak üzent.
Politológusok és szakértők
a Gyurcsány–Orbán-vitáról
A szerda esti Gyurcsány Ferenc–Orbán Viktor-vitát követően a közszolgálati televízióban Lakner Zoltán és Török Gábor politológus, Síklaki István szociálpszichológus, Sarkadi Szabó Kornél piaci elemző és Pártos Gábor, a brit közszolgálati rádió és televízió, a BBC kelet-európai szakértőjének véleményét kérdezték. A vita vendégei szerint Gyurcsány meglepetést tudott szerezni azzal, hogy jóval támadóbb, agresszívabb volt, mint Orbán Viktor. Lakner Zoltán szerint a vitát Gyurcsány Ferenc nyerte, különösen a szópárbaj első felében volt meggyőzőbb partnerénél, amikor Orbán Viktor lámpalázasnak tűnt. A vita második felében azonban a kormányfő arrogánssá vált. Török Gábor szerint is Gyurcsány nyerte a vitát, de nem biztos, hogy győzött. „Lehengerlő volt, de jó lenne tudni, hogy a választópolgárok mit gondolnak az erőről és erőszakról” – tette hozzá. Síklaki István szerint a határozottság kétélű fegyver; kockázatos, milyen hatással jár, ha valaki gunyoros, kioktató és támadó. Arra az amerikai elemzésre emlékeztetett, amely szerint általában az veszít, aki nagyon sok negatív dolgot említ. Kitért arra is, hogy Orbán Viktor a kamerába nézve a „a néphez szólt”, Gyurcsány Ferenc viszont azzal is hangsúlyozta a vitahelyzetet, hogy folyamatosan partnerét nézte. Pártos Gábor úgy vélte, hogy a hivatalban lévő miniszterelnök nagyobb felkészültséggel szállt vitába. A BBC elemzője szerint Gyurcsány Ferencnek azt is sikerült elérnie, hogy úgy szólaljon meg, mint az ellenzék vezére. Az elemzők abban egyetértettek, hogy bár Orbán Viktor a szokottnál visszafogottabb volt, néhány újdonsággal: így a minimálbér radikális növelésére, valamint a Budapest-fejlesztési minisztérium létrehozására tett ígéretével sikerült meglepetést okoznia.
szóljon hozzá!