Benjamin Netanjahu miniszterelnök (középen) a biztonságpolitikai kabinet ülésén
Fotó: Benjamin Netanjahu/Facebook
Az izraeli biztonságpolitikai kabinet megszavazta a palesztin Gázai övezet iszlamista szervezetei elleni Falak őrzője hadműveletet lezáró tűzszünet elfogadását – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet csütörtök este.
2021. május 20., 22:512021. május 20., 22:51
2021. május 20., 23:272021. május 20., 23:27
A biztonságpolitikai kabinet közel háromórás ülésének végén döntött a 11 napos, főként kölcsönös rakétaháborúból álló gázai hadművelet lezárásáról. A palesztin övezetet uraló iszlamista Hamász szervezettől származó értesülések szerint pénteken fog életbe lépni a tűzszünet. Az izraeli kormányra jelentős nemzetközi nyomás nehezedett annak érdekében, hogy elfogadja az egyiptomi közvetítők segítségével megszületett tűzszüneti megállapodást. A ynet értesülése szerint a kabinet egyhangú szavazással egyezett bele tűzszünetbe, amely éjjel életbe lép.
A biztonsági szakértők szerint a Hamász súlyos csapásokat szenvedett el, az izraeli hadsereg ellentámadása hatékony volt, s a hadművelet elrettentő hatással bírt az Izrael elleni esetleges jövendő támadásokkal szemben. Csütörtök este a Gázai övezetből még több hullámban folytatták Izrael déli részének támadását rakétákkal. Izraelben attól tartanak, hogy a tűzszünet életbe lépéséig hátralévő órákban újabb rakétatámadásokat indítanak Gázából, s a tűzszünet bejelentése után a Gázai övezet szomszédságában már ismét megszólaltak a légvédelmi riasztások másfél órás szünet után.
A feltétel nélküli tűzszünet után, egy következő szakaszban az egyiptomi közvetítők megpróbálnak majd egyezségre jutni a Hamásszal, de az izraeli miniszterek szerint végül nem születik majd megállapodás, mert sem a Hamász nem fogja teljesíteni az izraeli feltételeket: a Hamász erősödésének megakadályozását és a fogolycsere-egyezményt, sem Izrael nem szándékozik megadni a Hamász követeléseit Jeruzsálemben, az Al-Aksza mecset, és a Sejk Dzsarra lakónegyed kérdéseiben.
Izrael és a Gázai övezet palesztin fegyveres csoportjai között május 10-e óta fokozódott az erőszak: a Hamász több mint kétezer rakétát lőtt ki, Izrael harci repülőgépekkel és tüzérséggel több száz célpontot támadott a Gázai övezetben, ahol mintegy kétmillió palesztin él. A támadásokban legalább 223 palesztin és 12 izraeli vesztette életét hivatalos adatok szerint.
Késes támadást jelentettek Sydney egyik templomából hétfőn, többen megsebesültek, köztük egy pap is – közölték a helyi hatóságok.
Romániában állomásozó harci gépek is részt vettek a hétvégi akcióban, amely során nyugati hadseregek is besegítettek Izraelnek az Irán által kilőtt rakéták és drónok ártalmatlanná tételében.
Izraelben hétfőn újra megnyithatják kapuikat az oktatási intézmények a vasárnap hajnali iráni drón- és rakétatámadás után.
Elemzők szerint Irán Izrael elleni támadása a konfliktus eszkalálódásához vezethet, de sok múlik azon, hogyan reagál a zsidó állam, illetve a nemzetközi szereplők.
Az ukrán hadsereg parancsnoka szerint az orosz erők a szimbolikus jelentőséggel bíró május 9-ig el akarják foglalni Csasziv Jar városát – közölte vasárnap Olekszandr Szirszkij az ukrán hadsereg parancsnoka Telegram-oldalán.
Irán szombaton közvetlen tájékoztatást adott a Fehér Háznak az Izrael ellen indult légitámadásról – mondta az iráni külügyminiszter vasárnap, az üzenet tényét az amerikai kormányzat is megerősítette.
Az iráni támadásra adandó izraeli válaszról tárgyal az izraeli hadikabinet vasárnap délután – jelentette a miniszterelnöki hivatal. Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter súlyos válaszlépéseket követelt az iráni légitámadásra.
Hatalmas nemzetközi reakciót váltott ki a szombat éjszakai, iráni légitámadás Izrael ellen. A megszólaló politikusok kivétel nélkül a konfliktus eszkalációjától tartanak, és megfontolt lépésekre kérik a konfliktusban álló feleket.
Az orosz erők csapást mértek a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Veszele Lipecka falura szombat este, egy családi ház romba dőlt, a romok alól két holttestet emeltek ki – közölte a Harkiv megyei kormányzói hivatal vasárnap a Telegramon.
Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt vezetője szerint a Nyugat a legrosszabb forgatókönyvekre készül, miután a diplomáciai lehetőségek kimerültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!