Fotó: Facebook/Donald Trump
Irányt váltott a rendőri intézkedés következtében meghalt afroamerikai George Floyd esete nyomán kezdődött tüntetéshullám az Egyesült Államokban. Az igazi tét most már a novemberi elnökválasztás kimenetele. A Floridában élő Topolánszky Ádám elemző szerint a törésvonal a patrióták és a globalisták között húzódik.
2020. július 03., 15:552020. július 03., 15:55
2020. július 03., 16:192020. július 03., 16:19
Továbbra is a „feje tetején” áll Amerika. A májusban Minnesotában erőszakos rendőri intézkedés következtében meghalt George Floyd esete nyomán utcára vonult tiltakozók nem csak a rendőri erőszak ellen, a rendőrség megreformálásért demonstrálnak, hanem olyan zászlók, emlékművek, szobrok eltávolításáért is, amelyeket a rabszolgatartó korszak jelképeinek tartanak, vagy valamiképpen kötődtek ahhoz a korhoz. A Princeton Egyetem felügyelő bizottsága a hétvégén döntött arról, hogy megváltoztatja a demokrata párti Woodrow Wilson elnökről (1913-1921) elnevezett közpolitikai iskolájának, valamint egyik bentlakásos kollégiumának nevét. Az egyetemi vezetők közölték, véleményük szerint
Mielőtt az Egyesült Államok elnökévé választották, Wilson New Jersey állam kormányzója, illetve a Princeton elnöke is volt.
Mississippi állam törvényhozásának épületéről szerdán eltávolították a szövetségi állam eddigi lobogóját, miután a kormányzó előző nap aláírta az erről megszavazott törvényt. Az állam fővárosában, Jacksonban lévő törvényhozási épületről
A zászló bal felső sarkában az egykori konföderációs államok jelképe volt látható, piros alapon kék kereszt, az utóbbiban végig fehér csillagokkal. Ez az amerikai polgárháborúban (1861-1865) a konföderációba tömörült déli államok zászlója volt – számolt be Járai Judit, az MTI washingtoni tudósítója. Eközben elrendelte a közelmúlt tüntetései alatt „elfoglalt” seattle-i terület felszámolását a város polgármestere, Jenny Durkan. A demokrata párti politikus rendeletet adott ki és „törvénytelen gyülekezésnek” nevezte az övezetet. A fegyveresek által körülkerített és lezárt részen az elmúlt napokban elharapódzott az erőszak:
„A jelenlegi törvényszegések, zavargások és agresszió lényegében a nagyvárosokban zajlanak. Csendesebb, békésebb környékeken, a kertvárosokban és vidéken nem annyira észlelhető mindez. New York, Los Angeles, Chicago, Atlanta és Seattle a legrosszabbak, ezekből a városokból most menekülni kell a szó szoros értelmében, mert bármely jóravaló állampolgár áldozata lehet a tombolásnak, amelyet legtöbb esetben a demokrata városvezetés kaján mosollyal, tétlenül néz” – vázolta a Krónikának a helyzetet a Sarasota környékén, Floridában élő Topolánszky Ádám.
Az amerikai rendőrség állapotát firtató kérdésünkre a politikai elemző azt mondta, a rendőrök megfélemlített, nehéz helyzetben vannak. „A zavargók a rendőrségtől pénzmegvonást követelnek, amelyet a politikusok természetesen mindeddig elutasítottak. Azért hangsúlyozom, hogy mindeddig, mert kedden
– mondta Topolánszky.
Közben az Egyesült Államok több tagállamában ismét szigorú intézkedéseket vezettek be az újra fellángoló koronavírus-járvány miatt. A drámai események közepette dübörög a választási kampány is, november 3-án elnököt választanak az Egyesült Államokban. „Mind a koronavírus-pandémia, mind a rendőri intézkedés közben szerencsétlenül elhunyt, hamis pénzzel fizető, bedrogozott, börtönviselt fekete halála Minneapolisban a balliberális erők cinikus politikájának kedvezett. A rasszista tematikát ezt követően a demokrata vezetés tolta előtérbe, ismét elővették ezt a régi, jól bevált kártyát. A globalisták ezáltal újfent előnyt szereztek az amerikai elnökválasztás finisében”– fogalmazott lapunknak Topolánszky Ádám. A korábbi amerikai kormányalkalmazott szerint a szervezkedőket a legkevésbé sem érdekelte a zavargásoknak a gazdaságra gyakorolt súlyos kihatása.
– véli a Donald Trump elnök mellett nyíltan állást foglaló Topolánszky. A Budapesten született, s ma is évente hazalátogató elemző határozottan állítja: intenzív mozgósításra van szükség „a patrióták oldalán, hogy a jelenlegi antiglobalista vonalvezetés folytatódhasson”. Az újságíróként is ismert Topolánszky Ádám elmondta,
Minden érdem nélkül – tette hozzá.
Topolászky Ádám szerint patrióták és globalisták küzdenek egymással
Fotó: Topolánszky Ádám/Facebook
Milyen törésvonalak mentén osztják meg az amerikai társadalmat a tüntetések, a szobordöntögetős, névváltoztatós akciók? – kérdeztük Topolászky Ádámtól. Szerinte a törésvonal mind az Egyesült Államokban, mint világszerte világosan beazonosítható: patrióták és globalisták küzdenek egymással. „Az előbbiek a nemzetek fennmaradásán munkálkodnak és a nemzeti kultúrát, történelmet, más szóval a nemzeti érdeket helyezik előtérbe, utóbbiak pedig egy határok és nemzeti önrendelkezés nélküli világot szorgalmaznak, amelyben globális (liberális) céljaik könnyebben megvalósulhatnak.
– állítja a Floridában élő elemző.
Donald Trump népszerűségi mutatói az utóbbi hetekben indultak meg lefelé a koronavírus-válság kezelése miatt, és amiatt, ahogyan a Fehér Ház reagált a rendőri intézkedés során elhunyt afroamerikai George Floyd halálát követő tüntetésekre és rendbontásokra. A Trump-ellenesnek semmiképpen sem nevezhető Fox News közvélemény-kutatása szerint az elnök tizenkét ponttal marad le demokrata párti kihívója, Joe Biden mögött. Egy másik, a RealClearPolitics felmérése szerint tíz pontos a hátránya. Az elnökválasztást gyakran eldöntő ingadozó államok közül sokban szintén Joe Biden vezet. Az olyan republikánus fellegvárakban, mint Texas, holtversenyben van a két jelölt.
Az Independent című lap ezt azzal magyarázta, hogy
A budapesti Inforrádió által idézett Fox tévécsatorna kommentárja ugyanakkor megjegyzi, hogy 2016-ban Donald Trump szinte minden felmérés szerint lemaradt Hillary Clinton mögött, majd meglepetésre győzelmet aratott. Emellett már több vihart átélt és szavazóbázisa hűséges maradt hozzá.
Topolánszky Ádám az esélyekre vonatkozóan azt mondta, van egy „csendes többség” Trump mögött, de ennek ereje egyelőre nehezen számszerűsíthető. Mindez csak a választásokon fog kiderülni – tette hozzá az elemző, aki fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a novemberi amerikai választás a világ minden térségére, így Európa jövőjére is jelentős hatással lesz. „Minden patrióta érzelmű embernek, bárhol is éljen a világon, s bármilyen egyéb politikai szimpátiái is lennének, most az az érdeke, hogy Donald Trump folytathassa kormányzását” – szögezte le lapunknak Topolánszky Ádám.
Orosz vételi ajánlat a szobrokra
Vételi ajánlatot tett az orosz Art Russe alapítvány Theodore Roosevelt amerikai elnök New Yorkban és Alekszandr Baranov, az észak-amerikai orosz települések kormányzója Sitkában (Alaszka állam) eltávolításra ítélt szobrára – idézte az MTI kedden az Interfax hírügynökséget. Rena Lavery, az Art Russe alapítvány igazgatója a New York-i és az alaszkai hatóságokhoz írt levelében hangsúlyozta, hogy nagy történelmi jelentőséget tulajdonít mindkét, az Egyesült Államokban a faji megkülönböztetés elleni küzdelem címén veszélybe sodort emlékműnek, amelyeket szerinte meg kell őrizni. Lavery szerint Roosevelt jelentős politikus volt, aki a két ország történelmének több szakaszában is kapcsolatba került Oroszországgal. Ő volt az, aki tető alá hozta az orosz-japán háborút 1905-ben lezáró portsmouthi szerződést. A Baranov-emlékmű – mint arra az igazgató rámutatott – az Oroszország és az Egyesült Államok közötti, 19. század eleji kapcsolatok történetének jelentős szakaszát testesíti meg.
Egy ember meghalt, sokan megsebesültek Texasban, amikor egy férfi lopott kamionnal, bosszúból belehajtott az állami közbiztonsági hivatal épületébe pénteken.
Joe Biden időben közeli támadást vár Irán részéről Izrael ellen – az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt a Fehér Házban pénteken.
Tíz évvel ezelőtt, 2014 áprilisában fogadta el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kalmár Ferenc A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című jelentését. A politikussal a jelentés létrejöttének történetét, utóéletét jártuk körül.
Iszlamista indíttatású terrormerénylet előkészítésének gyanújával tartóztattak le három fiatalkorút a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban – közölte pénteken a düsseldorfi főállamügyészség.
A dél-ukrajnai Dnyipropetrovszk és Herszon megyében az energetikai infrastruktúrát támadták orosz drónok az éjszaka – közölték pénteken az ukrán hatóságok.
Több mint ezer liter alkoholos italt, valamint cigarettát találtak a pénzügyőrök Nagylaknál egy román furgonban – tájékoztatta Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteken az MTI-t.
Sulyok Tamás köztársasági elnök Klaus Iohannis román államfővel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztetett csütörtökön a Vilniusban tartott Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozón – tájékoztatott a Sándor-palota.
Elkerülhető lett volna, hogy Teherán „megbüntesse” Izraelt a múlt heti, a damaszkuszi iráni konzulátus elleni halálos csapásért, ha a támadást elítélik az ENSZ-ben – közölte csütörtökön Irán ENSZ-képviselete.
„Helyénvaló” lenne az Európai Uniónak idén júniusban megkezdenie a tárgyalásokat Ukrajna csatlakozásáról – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön.
Oroszország nem vesz részt a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervéről Svájcban megrendezendő tanácskozáson – közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás