Képünk illusztráció
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a minszki megállapodások súlyos megsértésének minősítette a csütörtöki Donyec-medencei tüzérségi támadásokat. A Moszkvához-hű szakadárok a kormányerőket vádolják azzal, hogy rájuk lőttek.
2022. február 17., 15:532022. február 17., 15:53
2022. február 17., 16:042022. február 17., 16:04
„Felszólítjuk minden partnerünket, hogy haladéktalanul ítélje el a minszki megállapodások Oroszország általi súlyos megsértését, amelyet az amúgy is feszült biztonsági helyzet közepette követett el” – hangsúlyozta a tárcavezető a Twitteren, szerinte a támadásokat a Moszkva által támogatott szakadár erők hajtották végre ukrán ellenőrzésű települések ellen.
Nehéztüzérségi lövedékek csapódtak be egy óvodába és egy vasútállomásba is, a település felében megszakadt az áramellátás. Az előzetes információk szerint két polgári személy szenvedett könnyebb sérüléseket. Az ukrán katonák a településen haladéktalanul menedékhelyekre menekítették a civil lakosokat. Az úgyszintén Luhanszk megyei Scsasztya település vezetése az Ukrinform hírügynökség jelentése szerint arról számolt be, hogy a nap folyamán két környező falut lőttek szakadár oldalról, a két településen megszakadt az áramellátás. Egy másik településen, a Popaszna közelében fekvő Vrubivkában lövedékek csapódtak be egy iskolába és lakóházakba, továbbá eltört egy nagy nyomású gázvezeték.
A parancsnokság később kiadott közleményében közölte, hogy jelentősen megnőtt a támadások száma a Donyec-medencei frontvonalon: az „orosz megszálló erők” éjfél óta 29-szer sértették meg a tűzszünetet, nagyrészt a minszki megállapodásokban tiltott nehéztüzérség bevetésével.
Sztanicja Luhanszka kulcsfontosságú település, ott van az egyetlen átkelőhely Luhanszk megyében a szakadár és az ukrán ellenőrzésű területek között. 2019 nyarán csapatszétválasztást hajtottak végre a településnél a szemben álló felek – azaz egy-egy kilométerre vonták vissza csapataikat és fegyverzetüket –, ennek köszönhetően Kijevnek sikerült helyreállítania azt a gyalogoshidat, amely az egyetlen átkelési lehetőség a polgári lakosság számára a szakadár területről.
Az elmúlt nyolc évben többször előfordultak a mostanihoz hasonló incidensek a Donyec-medencében
Fotó: Videófelvétel
Ezzel egy időben a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok a kijevi kormányerőket vádolják azzal, hogy az elmúlt 24 órában négyszer nyitottak tüzet a területükre. A lövésekről szóló állítások az önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság képviselői által kiadott nyilatkozatban szerepeltek. Azt állították, hogy az ukrán kormányerők csütörtökön négy különböző incidensben aknavetőket, gránátvetőket és géppuskát vetettek be. „Ukrajna fegyveres erői durván megsértették a tűzszüneti rendszert, nehézfegyvereket használtak, amelyeket a minszki megállapodások értelmében vissza kellett volna vonni” – fogalmaztak a közleményben.
Az elmúlt nyolc évben többször is előfordultak ilyen incidensek, de a mostani azután következett be, hogy Oroszország több mint 100 ezer katonát vezényelt Ukrajna határai közelébe, miközben azt követelte, hogy a NATO kötelezze el magát, tagjai közé nem fogadja be Ukrajnát.
A Kreml jelezte, hogy Putyin nem tervezi ezt azonnal megtenni – írta jelentésében a Reuters brit hírügynökség.
Az izraaeli hadsereg (IDF) rajtaütéseket hajtott végre a Gázai övezetben és Ciszjordániában, a túszalkut és tűzszünetet követelő civilek pedig több helyen megbénították a forgalmat az izraeli főutakon csütörtökön.
Európában elsőként 2030-tól Dánia megadóztatja az állattenyésztőket a teheneik, sertéseik és juhaik által kibocsátott üvegházhatású gázok után.
Nem történt előrelépés az egy évvel ezelőtt kötött, Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó megállapodás megvalósításában – jelentette ki Josep Borrell az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben.
Mindössze hét perc alatt át lehet jutni Németországból Dániába a most készülő víz alatti alagúton, amelynek első építési elemeit nemrég felavatta X. Frigyes dán király.
A NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács szerdán úgy határozott, hogy Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt nevezi ki a NATO következő főtitkárának.
A jelenlegi nehéz idők ellenére Ukrajna meghozta a szükséges reformintézkedéseket és teljesítette a csatlakozási tárgyalások hivatalos megkezdéséhez szükséges elvárásokat – jelentette ki Várhelyi Olivér bővítésért felelős uniós biztos.
Tavaly 83 százalékkal nőtt az antiszemita incidensek száma Németországban, főleg az izraeli-palesztin között háború kitörése óta – idézte kedden a RIAS megfigyelő szervezet adatait a Reuters hírügynökség.
Egy máltai bíróság alapfokon elrendelte Pál Fülöp herceg kiadatását Romániának – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Alina Gorghiu igazságügyi miniszter.
Öt év vizsgálati fogság után szabadon engedték a brit hatóságok Julian Assange-t, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját, akinek kiadatásáról az amerikai hatóságok vádalku alapján lemondtak.
Bekérette Lynne Tracy amerikai nagykövetet hétfőn az orosz külügyminisztérium, és tiltakozását fejezte ki nála az amerikai rakétákkal Szevasztopol ellen végrehajtott, civil áldozatokat követelő vasárnapi rakétacsapás miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!