Kemény harcok. Ukrajnában továbbra is teljes erővel tombol a háború
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Két csapást hajtottak végre az elmúlt három nap folyamán nagy hatótávolságú nyugati fegyverekkel az ukrán fegyveres erők az oroszországi kurszki régióban lévő objektumokra megerősített jelentések szerint – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.
2024. november 27., 09:262024. november 27., 09:26
A tárca szerint Ukrajna szombaton öt amerikai gyártmányú ATACMS műveleti-harcászati rakétát vetett be a Kurszktól 37 kilométerre északnyugatra fekvő Lotarevka község közelében, egy Sz-400-as légvédelmi rakétaosztály állására. A rakétaelhárító harc során az osztálynak fedezetet nyújtó egyik Pancir légvédelmi egység három rakétát megsemmisített, kettő pedig elérte a célját. A csapás kárt okozott a radarrendszerben, a személyi állományban pedig vannak sérültek.
Hét rakétát az Sz-400-as és a Pancir rakéták lelőttek, egy pedig elérte a célját, két katonát a lehulló rakétaszilánkok könnyebben megsebesítettek, az infrastruktúrában jelentéktelen kár keletkezett.
A helyszíni vizsgálat során megbízhatóan bebizonyosodott, hogy az ukrán fegyveres erők amerikai gyártmányú ATACMS rakétákat vetettek be. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy ellenőrzése alatt tartja a helyzetet és válaszlépéseket készít elő.
Eközben az orosz erők a háború eddigi legnagyobb dróntámadását hajtották végre Ukrajnában a keddre virradó éjjelen.
A drónokból a Reuters értesülése szerint Ukrajna 76-ot lelőtt, 96-nak pedig elvesztette a nyomát, valószínűleg az aktív elektronikus hadviselés miatt – közölte az ukrán légierő. Öt drón Fehéroroszország felé vette az irányt, további sorsuk ismeretlen. Az ukrán légierő szerint az oroszok rekordszámú Sahed 136 típusú, iráni gyártású cirkáló lőszert és más, azonosítatlan támadó drónt, emellett négy Iszkander-M ballisztikus rakétát is felhasználtak.
A Reuters hozzáteszi:
Találatok érték a kritikus infrastrukturális létesítményeket, és több régióban magán- és lakóházak is megsérültek a masszív dróntámadás következtében – áll a légierő közleményében.
A Kárpátaljával szomszédos Ternopil (Tarnopol) régió nagy részében megszűnt az áramszolgáltatás, lakóépületeket rongáltak meg Kijev térségében. Moszkva négy Iskander-M ballisztikus rakétát is kilőtt.
Nem sokat késett az orosz válasz azt követően, hogy hétfőn az orosz légvédelem lelőtt nyolc ellenséges ballisztikus rakétát, ahogy az orosz védelmi minisztérium fogalmazott. A támadás kapcsán a France24.com megjegyezte: az orosz híradásokban nem szerepelt, hogy hol lőtték le a rakétákat, míg
Közben az ukrán főügyészi hivatal közölte: eljárást indítottak az ukrán hatóságok újabb öt ukrán hadifogoly orosz erők általi megölése ügyében.
Az előzetes információk szerint novemberben az orosz megszállók megrohamozták az ukrán védelmi erők állásait a Donyeck megyei Pokrovszknál, Petrivka falu közelében. Az offenzíva miatt az ukrán fegyveres erők öt katonája kénytelen volt visszavonulni, és elrejtőzni egy családi házban. Az orosz hadsereg körbezárta a házat, fogságba ejtette az ukrán katonákat, és arra kényszerítette őket, hogy fegyvereiket a házban hagyva menjenek ki onnan és feküdjenek a földre.
– fejtette ki a hivatal.
Tarasz Szemkiv, az ukrán főügyészség háborús bűntettekkel foglalkozó osztályának helyettes vezetője egy múlt pénteki tévéműsorban elmondta, hogy hónapról hónapra egyre több ukrán hadifoglyot végeznek ki az oroszok, és ez az idén vált „gyakorlattá”. Az akkori adatokat ismertetve közölte, hogy 53 büntetőeljárásban vezeti a nyomozást az ügyészség 177 ukrán hadifogoly kivégzése miatt.
Nazar Volosin alezredes, a keleti országrészben harcoló ukrán csapatok Horticja hadseregcsoportjának szóvivője egy tévéműsorban megerősítette azt a már korábban nyilvánosságra került információt, hogy az ukrán csapatok teljesen kiszorították az orosz erőket a Harkiv megyei Kupjanszkból. Hozzátette, hogy a térségben a városhoz vezető utakat is az ukrán hadsereg tartja ellenőrzése alatt.
Az ukrán katonai hírszerzés a Facebook-oldalán közölte, hogy lehallgattak egy beszélgetést, amely az Oroszország által a kurszki régióban állomásoztatott észak-koreai katonák között hangzott el. Ebben egyebek mellett egy rádiós ügyeletes teszteli a kommunikációs kapcsolatot és utasításokat ad.
Andrij Nyebitov országos rendőrfőnök-helyettes a rendőrség közleménye szerint kijelentette: súlyos destabilizáló tényező, hogy Oroszország Telegram-csatornákon toboroz ukránokat különböző szabotázscselekményekre. Rámutatott arra, hogy idén már 179 gyújtogatót vettek őrizetbe, akik főként katonai járművekben, vasúti infrastruktúrában és állami vállalatoknál okoznak károkat.
A védelmi minisztérium közölte:
A NATO-nak többet kell tennie Ukrajna támogatása terén az orosz invázió elleni harcban – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden Athénban, ahol a konfliktus veszélyes fokozásával vádolta meg a moszkvai vezetést a több ezer észak-koreai katona bevonása miatt.
Rutte görögországi látogatása során kifejtette: „Oroszország a törvénytelen ukrajnai háborúban észak-koreai fegyvereket és csapatokat, továbbá iráni gyártású drónokat és kettős felhasználású kínai termékeket használ a védelmi ipar számára.”
A NATO vezetését októberben átvevő volt holland kormányfő kedden Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel találkozott Athénban, ahol köszönetet mondott neki Görögország Ukrajnának biztosított katonai támogatásáért, amely fegyvereket, lőszereket, valamint F-16 típusú vadászgépek pilótáinak és technikusainak kiképzését is magába foglalja.
– tette hozzá a NATO-főtitkár.
Görögország bruttó haza termékének több mint 3 százalékát fordítja védelmi kiadásokra – meghaladva a NATO tagállamai számára előírt 2 százalékos minimumot -, és az EU költségvetési szabályainak olyan módosítására törekszik, amely nagyobb mértékű katonai kiadásokat is lehetővé tenne. A dél-európai ország emellett egy közös európai légvédelmi rendszer megteremtésére is törekszik.
„Egyetértünk a szövetségesek számára egyik alapvető prioritás terén: a kollektív védelem megerősítéséhez erős védelmi ipar szükséges jelentős befektetésekkel” – hangoztatta Kiriákosz Micotákisz, hozzátéve, hogy Athén támogatja a NATO és az Európai Unió közti kapcsolatok erősítését a működés szintjén a szövetség „európai pillérének” támogatás érdekében.
Rutte athéni látogatása előtt Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel találkozott Florida államban, onnan hétfőn Ankarába utazott török vezetőkkel tárgyalni. Athénban szintén tárgyalásokat tartott a görög külügyminiszterrel és védelmi miniszterrel is.
A NATO-főtitkár látogatását tiltakozás fogadta Athénban, ahol több ezren vonultak át a főváros központjába.
A legnagyobb tüntetés egy kommunista támogatású szakszervezet szervezésében történt, ahol a tüntetők azt kiáltozták: „Az egészségügyre és az oktatásra adjatok pénzt, ne a NATO gyilkosainak!”
Eközben
Az országcsoport külügyminisztereinek az olaszországi Fiuggiban tartott keddi tanácskozása végén zárónyilatkozatban figyelmeztettek, hogy Észak-Korea Oroszországnak nyújtott támogatása a konfliktus veszélyes kiterjesztésének számít komoly következményekkel az európai és az indiai-csendes-óceáni térség biztonságára. Felszólították egyben Kínát, hogy tegyen lépéseket ez ellen.
– áll a dokumentumban.
„Továbbra is megingathatatlan támogatásunk Ukrajna területi épsége, szuverenitása és függetlensége iránt” – tette hozzá.
A Hetek tárcavezetői egyben kifejezték azon reményüket, hogy még az év vége előtt felszabadíthatják a forrásokat a befagyasztott orosz vagyonra alapozott, 50 milliárd dolláros hitelcsomagból. Megfogadták azt is, hogy fellépnek az Oroszország elleni szankciókat kikerülő csoportokkal szemben.
A G7 megbeszélésein Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is részt vett.
Tűzszünet lépett életbe szerdán hajnalban Libanon és Izrael között, miután a két ország kedden elfogadta az Egyesült Államok és Franciaország közvetítésével létrejött javaslatot a 13 hónapja tartó határkonfliktus lezárására.
Jelentős előrehaladás történt az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti tűzszünetről szóló tárgyalásokon – mondta az amerikai részvétellel zajló egyeztetésekről a washingtoni külügyminisztérium szóvivője hétfőn.
Washington hivatalosan is elismerte, hogy Kijev máris élt a lehetőséggel, hogy mélyebben orosz területen fekvő orosz célpontokat támadjon amerikai fegyverekkel.
A Donald Trump ellen Washingtonban indított büntetőeljárás megszüntetését kezdeményezte a szövetségi különleges ügyész hétfőn.
Halálos ítéletet kellene kiszabni az izraeli vezetőkre, nem letartóztatási parancsot adni ki ellenük – jelentette ki hétfőn Irán legfőbb vallási és politikai vezetője.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.
Az elnökválasztás első fordulóját a diaszpórában is az elismerten oroszpárti és legionárius szimpátiával rendelkező Călin Georgescu nyerte meg elsöprő fölénnyel.
Ukrajna az orosz ellentámadások miatt elvesztette az oroszországi Kurszki területen korábban megszerzett terület több mint 40 százalékát – jelentette a Reuters a hétvégén az ukrán vezérkar egyik forrására hivatkozva.
Libanon ideiglenesen fellélegezhet, ha beigazolódnak az értesülések: „nagyon közel van” egy tűzszüneti megállapodás Izrael és a Hezbollah libanoni fegyveres csoport között – mondta egy regionális forrás a CNN-nek.
Donald Trump csapata szankciókat készíthet elő a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen a Benjamin Netanjahu és Joáv Gallant ellen kiadott elfogató parancsok miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!