Botrány. A gyanú szerint a Huawei lobbistái több mint egy tucatnyi EP-képviselőt kentek meg
Fotó: Purger Tamás/MTI
Több házkutatást hajtottak végre Belgiumban és Portugáliában egy, az Európai Parlamentet érintő újabb korrupciós ügyben, amelyben a gyanú szerint a Huawei kínai távközlési vállalat próbált befolyást szerezni az uniós döntéshozatalban.
2025. március 13., 15:392025. március 13., 15:39
A korrupciós ügyben mintegy 15 EP-képviselő lehet érintett – jelentette az RTBF belga közszolgálati rádió és televízió internetes oldalán csütörtökön.
A beszámoló szerint
A belga szövetségi ügyészség megerősítette, hogy a két országban összesen 21 házkutatást végeztek a hajnali órákban „egy, az Európai Parlamentet érintő korrupciós ügyben”, amelynek során számos dokumentumot és eszközt lefoglaltak, valamint több embert előállítottak, akiknek kihallgatását kezdeményezték.
A Follow the Money című holland oknyomozó újságírással foglalkozó szervezet honlapján közzétett információk szerint a korrupciós ügyben a Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalat érintett, amelynek lobbistái európai parlamenti képviselők megvesztegetésén keresztül próbáltak befolyást szerezni az uniós döntéshozatalra.
Az RTBF kérdésére a belga szövetségi ügyészség nem erősítette meg a Huawei érintettségét, valamint a vizsgálat ezen szakaszában nem hozták nyilvánosságra az esetlegesen érintett EP-képviselők személyazonosságát sem.
A Follow the Money honlapján azt írta:
Az illetékes hatóságok azt gyanítják, hogy a Huawei lobbistái kenőpénzt fizettek EP-képviselőknek cserébe azért, hogy támogassák ügyeiket az Európai Unióban – írták.
Az Európai Parlament irodáiban nem végeztek házkutatást – tették hozzá.
Az ügy mintegy két évvel a Katargate néven ismertté vált, az uniós parlamentet érintő korrupciós botrány azután robbant ki.
A 2022 decemberében kirobban botrány során – amelyben a gyanú szerint Katar és Marokkó próbálta befolyásolni az Európai Parlament döntéshozatalát – többeket letartóztattak Brüsszelben, köztük Eva Kailit, az EP görög szocialista alelnökét és Pier Antonio Panzeri volt olasz szocialista EP-képviselőt, és jelentős mennyiségű készpénzt foglaltak le egyebek mellett Panzeri és Kaili otthonában.
Az európaiak körében „nagyon széles körű konszenzus van kialakulóban” az ukrán hadsereg támogatását illetően az Oroszországgal folytatott konfliktust követően – jelentette ki Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter.
A romániai elnökválasztás törlése „nem felel meg az európai demokratikus normáknak” – jelentette ki Andrzej Duda leköszönő lengyel konzervatív elnök, akinek országában májusban szintén elnökválasztást tartanak.
A romániai helyzet a „demokrácia karikatúrájának” példájává vált, és ezt még az amerikai kommentátorok is elismerik – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az izraeli hadsereg vizsgálja, hogy a katonák használtak-e emberi pajzsként palesztin civileket a gázai hadműveletek során – közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF) kedd este a CNN hírtelevízióval.
Az amerikai hírszerzési információk megosztása teljes mértékben újraindult, és az amerikai fegyverek ismét Ukrajnába áramlanak az amerikai és ukrán képviselők keddi szaúd-arábiai találkozója után – közölte egy amerikai tisztségviselő.
A közeljövő feladata az ellenség teljes szétzúzása a kurszki régióban és a térség teljes felszabadítása – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán, amikor felkeresett egy meg nem nevezett vezetési pontot Kurszk megyében.
Ukrajna kihozta a lehetséges maximumot a kedden a szaúd-arábiai Dzsiddában az Egyesült Államokkal a tűzszünetről folytatott tárgyalások során – vélekedett Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző, a posztszovjet térség szakértője.
Donald Trump amerikai elnök visszavonta a kanadai acélra és alumíniumra kivetett vámok megduplázásával kapcsolatos fenyegetését, miután rendeződött a kanadai Ontario tartomány és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi vita.
Többen meghaltak, illetve megsebesültek az orosz hadsereg szerda éjjeli rakétákkal és drónokkal végrehajtott légitámadásában, az odesszai kikötőt is találat érte – közölték ukrán hírügynökségek és hírportálok.
Maszúd Peszeskján iráni elnök kijelentette, hogy Irán nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal washingtoni fenyegetés árnyékában, és azt mondta Donald Trump elnöknek, hogy „csináljon, amit akar” – jelentette kedden az iráni állami média.
szóljon hozzá!