A hírportál szerint a fegyvernyugvás ideje a szabadon engedett túszok számától függne. A Hamász minden egyes túszul ejtett izraeli katonáért 50, míg a civilekért 30 palesztin fogoly szabadon engedését követeli.

A tárgyalásokat ismerő diplomáciai forrás szerint

A hónapok óta tartó patthelyzet után mindkét fél beleegyezése nagy lépés lenne a háború befejezése felé. A megállapodás elmaradása azonban elmélyítheti Izrael offenzíváját Gázában – ha nem születik megállapodás, Izrael valószínűleg nagyszabású szárazföldi inváziót indít a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah városa ellen, ahol több mint 1 millió palesztin él. Izrael szövetségesei, köztük az Egyesült Államok, a nagyszámú civil áldozat lehetősége miatt óvtak a művelettől.

Izrael választ vár a Hamásztól, amelynek háromtagú küldöttsége a tervek szerint hétfőn Kairóban találkozott az egyiptomi és katari közvetítőkkel – mondták a források. A Moszad, a Sin Bet és az izraeli hadsereg tisztviselőiből álló izraeli munkaszintű delegáció várhatóan kedden utazik Kairóba – mondta az izraeli forrás és egy másik izraeli tisztviselő.

Az ellenségeskedések szüneteltetése első szakaszának hossza a szabadon engedett túszok számához kötődne, a legutóbbi javaslat minden egyes túsz után egynapos szünetet ír elő – mondta az izraeli forrás, bár ez a szám várhatóan változni fog a mélyrehatóbb tárgyalások során.

A hathetes tűzszünethez 40 túsz szabadon bocsátása volt a tárgyalások alapja hónapok óta, de Izrael beleegyezett, hogy az első szakaszban kevesebb túszt fogadjon el, miután a Hamász e hónap elején 20-nál kevesebb emberre csökkentette ajánlatát.

„Ebben a pillanatban az egyetlen dolog, ami a gázai nép és a tűzszünet között áll, a Hamász” – mondta Børge Brende, a Világgazdasági Fórum (WEF) elnöke a szaúdi fővárosban, Rijádban. „Nekik (a Hamásznak) dönteniük kell, mégpedig gyorsan” – mondta. „Bízom benne, hogy a helyes döntést hozzák meg” – tette hozzé.

A legutóbbi tűzszünetet novemberben kötötték, akkor több mint száz túsz szabadulhatott a palesztin szervezet fogságából.

Közben ezrek tüntettek hétfőn Tel-Avivban a Hamász palesztin iszlamista szervezet által a Gázai övezetbe hurcolt túszok tárgyalásos úton való szabadon engedéséért.

„Rafah várhat, ők nem” – lehetett olvasni egy transzparensen a megmozduláson.

„Szülők vagyunk, akik szeretnék, ha gyerekeik hazatérnének. (…) Ha nem hozzátok haza őket, akkor a túszok vére a kezetekhez fog tapadni” – mondták a rokonok Benjámin Netanjahu miniszterelnököt hibáztatva.

„Elég legyen a vérontásból!” – hangoztatta egy olyan férfi menye, akit a Nir Óz kibucból raboltak el.

„Kössetek egyezséget és hozzátok haza őket rögvest!” – tette hozzá.

Közben

New Yorkban a Columbia Egyetem rektora helyi idő szerint kora délutánig adott határidőt az egyetem főterén felállított sátrak eltávolítására, ellenkező esetben az abban részt vevő hallgatók jogviszonyát felfüggesztik. Minouche Shafik rektor azt követően tette a bejelentést, hogy hétfő reggelre megakadtak a tárgyalások az egyetemi vezetés és a palesztinpárti tüntetők képviselői között.

A rektor azt mondta, hogy együttműködésre épülő megegyezést akar, amely az intézmény szabályai és a tüntetések menetrendjét összehangolja. A tüntetést szervező és az egyetemen felfüggesztett diákszervezet hétfőn közleményt tett közzé a közösségi médiában és arra kérte a diákokat, hogy védjék meg táborukat.

Atlantában a Georgiai Egyetemen hétfőn a rendőrök közbeavatkoztak a demonstráción, és többeket őrizetbe vettek.

A fővárosban, Washingtonban a George Washington Egyetem központi füves területén állnak sátrak múlt hét csütörtök óta, itt több környékbeli egyetem képviselteti magát. Az intézmény rektora még vasárnap megismételte, hogy a tüntetők megsértik az egyetem viselkedési szabályzatát. Közölte, hogy a gyűlöletkeltésnek nincs helye az egyetem területén, hozzátéve, hogy a szabad véleménynyilvánítás sem korlátlan.

A Connecticut állambeli Yale Egyetemen vasárnap új sátortábort építettek a tüntetők, nem messze onnan, ahol egy héttel korábban a rendőrök hatósági erővel számolták fel a korábbi tiltakozótábort.

Ezek nagy részét az úgynevezett Diákok az Igazságért Palesztinában (Students for Justice in Palestine) országos hálózattal rendelkező szervezet kezdeményezte, és e tüntetések keretében az intézmények területén sátortáborok épültek fel. Az első tiltakozóakció a Columbia Egyetemen kezdődött a palesztinok és gázai civilek melletti szolidaritást tükröző szlogenek mellett Izrael-ellenes és gyakran antiszemita megnyilvánulásokkal.

A demonstrálók közül a rendőrök összesen már több mint 900 embert vettek őrizetbe a hétfői összegzés szerint. Heves tüntetések voltak többi között New York egyetemein, valamint Bostonban, Atlantában, Indiana és Michigan államban, Texasban az Austin-i egyetemen, valamint Kalifornia több intézményén is.

Rendőri fellépésre volt szükség Franciaországban is:

Louis Maziere, a Sorbonne egyik diákja elmondta, hogy akárcsak számos amerikai egyetemen, ők is sátrakat állítottak fel, és mindent el akarnak követni, hogy felhívják a figyelmet a „Gázában folyó népirtásra”.

Hozzátette: megdöbbentette őket, hogy a rendőrök erőszakosan léptek fel, berohantak, lerombolták a sátrakat, földre kényszerítették a diákokat.

Október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet fegyveresei Izraelben 1200 embert öltek meg és 253 embert ejtettek túszul. Izrael válaszul katonai akciót indított a Gázai övezet ellen, és a harcoknak a gázai hatóságok szerint mindeddig 34 488 palesztin halálos áldozata volt.

Egy rendőrségi forrás megerősítette a rendőri fellépést, és a Sorbonne udvarának kiürítését. Hangsúlyozta, hogy az akció pár percig tartott, békésen, incidens nélkül zajlott.